A Városháza-ügy kulcsfigurájának politikai karrierjét nagyban meghatározza, hogy Gyurcsány Ferenc indította el a pályán, és neki köszönhetően lett befolyásos szereplő a baloldalon.
A két milliárdos kapcsolata a rendszerváltás előttre nyúlik vissza, amikor is az 1980-as évek végén az állampárt ifjúsági szervezetében, a KISZ-ben találkoztak. A hatalmat úgy próbálták átmenteni, hogy létrehozták az Unió a Demokratikus Szocializmusért nevű szervezetet. Ebben látszólag nem volt sok sikerélményük, hiszen a társaság gyorsan feloszlott.
A kommunista kapcsolataikat azonban jól hasznosították az ügyeskedés világában, hatalmas, többmilliárdos vagyonra tettek szert az évek alatt. Megerősödött anyagi hátterükkel pedig a kétezres évek elején beszálltak a politikába, és azóta sem akarnak távozni onnan.
Bajnai és Gyurcsány a Creditum nevű pénzügyi tanácsadó cégnél helyezkedett el. Egy darabig közösen dolgoztak, azonban később, 1995-ben Bajnai átment a CA-IB Értékpapír Rt.-hez, ahol előbb ügyvezető igazgató, majd vezérigazgató-helyettes lett. Ezzel a posztkommunista üzleti világ befolyásos alakjává vált. Nem mellesleg akkor volt vezető beosztásban a cégnél, amikor azt Simor András későbbi jegybankelnök irányította. Bajnai egyébként több jelentős cég (OTP, Richter, MOL, MATÁV) tőzsdei bevezetésében is közreműködött.
Bár látszólag elváltak az útjaik, igazából ez sosem következett be: előbb Gyurcsány lépett be a hazai politikába Medgyessy Péter kormányfőjelölt tanácsadójaként, később követte őt Bajnai Gordon.
Míg a Demokratikus Koalíció jelenlegi elnöke egyre magasabbra került a kormányban, Bajnai az üzleti világban játszott szerepet. A Wallis vezérigazgatójaként a Hajdú Bt. felvásárlása körüli botrány szorosan összefonódott a nevével.
A vállalat ekkoriban a Bábolna Rt. mellett Magyarország másik nagy baromfi-feldolgozója volt. Az eladósodott cég az 1998-as orosz pénzügyi válság következtében került padlóra, ekkor vette meg a Bajnai-féle Wallis. Az átszervezésekkel, tőkepótlásokkal, tulajdonosi hitelekkel pár év alatt szolid nyereséget ért el az időközben a csirke helyett főként a lúdtenyésztésben fantáziát látó társaság.
A Wallis viszont nem talált vevőt a vállalatra, amely 2003 végére fizetésképtelenné vált. A felszámolás után a milliárdos követelések kielégítésére nem volt elég vagyon, kamatok nélkül számolva is 246 millió forint köztartozás maradt a cég után. A kifizetetlen kistermelők százainak egzisztenciája roppant meg.
Az ügyben feljelentések is születtek, demonstrációkat tartottak, és a termelők képviselői szerint volt olyan libatenyésztő, aki a kilátástalan helyzet miatt lett öngyilkos.
Figyelemre méltó, hogy egy évvel a Hajdú-Bét csődje előtt a baromficégbe több, a Wallis érdekeltségébe tartozó, elsősorban egy-egy ingatlanprojekt megvalósítására létrehozott cég is beolvadt. A tranzakciók mindegyikénél feltűnt közvetítőként egy ciprusi offshore cég, a szintén Wallis-közeli Vitonas Investments Ltd. Ezen ügyletek során Bajnai Gordon mindkét szerződést kötő fél oldalán szerepet vállalt, ami legalábbis súlyosan etikátlan, de a törvénytelenség gyanúját is felveti.
Ez azonban nem jelentett problémát a 2010 előtti baloldalnál, Bajnai Gordon ilyen háttérrel minden gond nélkül miniszterelnök lehetett. Amikor a katasztrofális gazdaságpolitika és az őszödi beszéd miatt Gyurcsány Ferenc megbukott, régi barátjának és bizalmasának mentette át a hatalmát.
Az országot 2009 és 2010 között irányító Bajnai folytatta elődje gazdaságpolitikáját: a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb megszorító csomagját vezette be.
Jól mutatja ennek mértékét, hogy hatását még évekig érezték a magyar emberek. A Bajnai-féle szocialista kormány 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezte csökkenteni a költségvetés kiadásait (a költségvetés 10 százalékával). A csomag részeként a Bajnai-kormány a közszférában többek között megszüntette a 13. havi bért, csökkentette az önkormányzatoknak járó támogatásokat. Emellett számos, az idős embereket érintő megszorítást is hoztak.
Így előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót is visszavonták és megszüntették a 13. havi nyugdíjat.
Emellett 10 százalékkal csökkentették a táppénzt, befagyasztották a családi pótlékot, három évről két évre rövidítették a gyes és a gyed idejét, megszüntették a lakástámogatási rendszert és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt.
Amikor 2010-ben Bajnai és a szocialista kormányzás a választáson megbukott, Magyarország romokban volt.
A megszorító csomagjáról ismertté vált Bajnai továbbra is a megszorításokon alapuló gazdaságpolitikát képviseli. 2013 októberének elején arról beszélt, hogy véget kell vetni az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikának, amelyet egyenesen "fényevésnek" titulált.
Durván támadta a rezsicsökkentést is. Akkoriban az Együtt–PM szövetség vezetőjeként a következőt mondta: egyre többen függnek az államtól, veszélyes a közműcégek államosítása. Hozzátette, az Orbán-kormány a "rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni".
Bajnai Gordon arról is értekezett, hogy Magyarországon a "rezsiköltségek nem kiemelkedően nagyok, a gond inkább az, hogy az elmúlt három évben csökkent a kiskeresetűek jövedelme. Fenntarthatatlan árcsökkentés helyett ezen kellene változtatni úgy, hogy egy igazságos adórendszerrel több pénzt hagynak a zsebükben".
A Városháza-botrány központi szereplője a jobboldal győzelmét követően - kis szünet után - a háttérben kezdett el szervezkedni. Bár eleinte titkolta, később nyilvánvalóvá vált, hogy politikai visszatérését készítette elő.
2010 végén kormányának több tagjából (Oszkó Péter, Balázs Péter) és bizalmi embereiből (Tordai Csaba, Szigetvári Viktor) létrehozta a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítványt.
A Haza és Haladás a kezdetektől fogva az amerikai demokratákhoz húzó, Soros György által finanszírozott baloldali-liberális agytröszt, a Center for American Progress (CAP) támogatását élvezte.
Bajnaiék elismerték, hogy a CAP több tízmillió forintot fizetett alapítványuknak, azonban a valóságban ennél lényegesebben nagyobb pénzekről lehetett szó.
Ahogy az lenni szokott, összeérnek a szálak: Bajnai évekkel később, a Frontsebészet című könyvének premierjén rajongásig dicsérte a bevándorláspárti spekulánst. "Nagyon tisztelem Soros Györgyöt, méghozzá azért, mert a saját eszével és tehetségével lett sikeres pénzügyi szereplő, és azért is, hogy ezt a pénzt társadalmi célokra fordítja" - mondta.
Bajnai a 2011-es szemeszterben az amerikai Columbia, valamint a Johns Hopkins Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Iskolájában vendégtanárként tartott előadásokat, ezenkívül bekapcsolódott a Transzatlanti Kapcsolatok Központjának munkájába is.
2012 decemberében a Haza és Haladás Egyesületből, az Egymillióan a Magyar Sajtószabadságért Egyesületből (Milla) és a Magyar Szolidaritás Mozgalomból megalakult az "Együtt 2014 mozgalom", ami elődje volt az Együttnek. Bajnai tehát a 2013-ban létrehozott új pártjával célozta meg a hatalmat.
Fontos kiemelni, hogy közben
Gyurcsány Ferenc végig ott volt a háttérben, és minden segítséget megadott barátjának. Másképp fogalmazva: Bajnai volt Gyurcsány Ferenc első jelöltje.
A terv nem jött össze, hiszen a szocialisták, ha nehezen is, de kiütötték Bajnait a nyeregből, és végül Mesterházy Attila lett a baloldal közös kormányfőjelöltje. Gyurcsány Ferenc jelöltje a komoly pofon után háttérbe húzódott, és a multinacionális cégek világában helyezkedett el.
2014-ben a francia hátterű infrastrukturális befektetésre szakosodott Meridiam Infrastructure-nál vállalt vezetői feladatokat. Ezután a világ egy nagy gazdasági tanácsadó cég, a Campbell Lutyens nemzetközi tanácsadói testületének elnöke lett.
A kitérő ellenére nem távolodott el a politikától, sőt, idővel egyre több jel mutatott arra, hogy ismét a visszatérését tervezi.
Főleg, hogy a legutóbbi önkormányzati választási kampányban több alkalommal is kiállt Gyurcsány Ferenc második jelöltje, Karácsony Gergely mellett. Ebben semmi meglepő nem volt, hiszen a két politikus pártjai egy időben szövetséget alkottak (Együtt-PM).
Viszonozva a választás előtti segítséget, a főpolgármester megválasztását követően szinte azonnal pozícióba helyezte Gyurcsány és Bajnai közös embereit. Ez kulcsfontosságú a mostani Városháza-ügy megértéséhez: a jelek szerint Bajnai önálló hatalmi tényezőként tevékenykedik a jelenlegi struktúrában.
A volt kormányfő egyébként Karácsony kormányfő-jelölti ambícióit is támogatta, egy "emlékezetes" videóban áll ki mellette. Mint ismert, ez a főpolgármester szempontjából balul sült el.
Bajnai Gordon a 2010 előtti világ szimbolikus politikusaként új szerepkörben bukkant fel: közvetőként dolgozik a főváros és a befektetők között. Egyértelmű, hogy a hatalmas összegek mozgatásának felügyelete volt az ára annak, hogy Karácsonyt támogatta a főpolgármesteri székért folyó harcban. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy mikor lesz vége az ügynek, a titokzatos Anonymus újabb és újabb videókkal áll elő. A botrány jelenlegi állásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Legfrissebb fejleményként pedig szerda délután kiderült: Karácsonyék nem engedik vizsgálni az egyértelműen lebukott, ráadásul a városházi maffiamódszerekről, a hat baloldali párt számára szükséges pénz visszaosztásáról beszélő Bajnai Gordon szerepét a Városháza-ügyben.