Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2014 őszén, a bukott választás után Bajnai Gordon háttérbe vonult. Ekkor akart visszatérni a magyar belpolitikába, egy ideig még miniszterelnök-jelölt is szeretett volna lenni, ő volt Gyurcsány első jelöltje a hatalom visszavételére. De hamar elbukott.
Ettől kezdve Bajnainak időnként volt egy-egy facebookos posztja, de nem játszott lényegi szerepet a magyar politikában a 2014–18-as parlamenti ciklus időszakában. A 2018-as választáson pártja szó szerint megsemmisült: az Együtt
szövetséges nélkül maradt, miután Karácsony Gergely és pártja, a Párbeszéd az MSZP-vel indult közösen, cserben hagyva korábbi partnerét.
Az Együtt így végül mindössze 0,66 százalékos eredményt ért el, azaz lemaradt az egyszázalékos küszöbről is, aminek eredményeként vissza kellett fizetniük a kampánytámogatásukat.
AZ, HOGY MILYEN FORRÁSBÓL, AZ MÁIG TISZTÁZATLAN, DE RELATÍVE HAMAR, GYAKORLATILAG KÉT HÓNAP LEFORGÁSA ALATT ÖSSZEGYŰJTÖTTÉK A SZÜKSÉGES 150 MILLIÓ FORINTOT. AZ ÖTSZÁZ TAGGAL MŰKÖDŐ EGYÜTT VÉGÜL 2018. JÚNIUS 2-ÁN MEGSZŰNT.
2010 előtt Gyurcsány Ferenc és barátja, egyúttal utódja, Bajnai Gordon politikája kimerítette az ország erőforrásait, a magyarok belefásultak az állandó megszorításokba. Az ország csődközeli állapotba került a megszorító intézkedések miatt:
az emberek alig tudták kifizetni a havi számláikat, vállalkozások sokasága ment tönkre, a közhangulat pedig sosem látott mélypontra jutott.
A folyamatos megszorítások és a gazdaság folyamatosan romló eredményei miatt Gyurcsány 2009 márciusában megbukott, megüresedett helyére pedig bizalmi embere, Bajnai Gordon érkezett.
A 2009. április 14-én hivatalba lépett, Bajnai Gordon vezette új MSZP-kormány április 19-én jelentette be programját, amelyben a költségvetési kiadásokat 2009-ben 350–400, 2010-ben pedig 900 milliárd forinttal tervezték csökkenteni. Viszonyításképpen: ez a 2008-as költségvetés 10 százalékát jelentette. Azaz,
EGY EGÉSZEN DURVA MEGSZORÍTÁST KAPTAK A NYAKUKBA A MAGYAR EMBEREK.
A Bajnai-csomag az élet minden területét érintette, az állandósult megszorítások kifárasztották a magyar társadalmat.
A közszférában két évre befagyasztották a bruttó bértömeget (vagyis béremelést csak elbocsátásokkal lehetett volna kapni). Emellett a kormány visszavonta a 2009. második félévi keresetkiegészítést, és megszüntette a 13. havi bért.
Arról nem is beszélve, hogy drasztikusan csökkentették az önkormányzati támogatásokat.
A csomag kifejezetten hátrányosan érintette a nyugdíjasokat. Bajnaiék előrehozták a nyugdíjkorhatár emelését, a 2009-es és 2010-es nyugdíjkorrekciót visszavonták, valamint megszüntették a 13. havi nyugdíjat.
Emellett több szociális megszorítást is hoztak. A baloldali kormány
10 százalékkal csökkentette a táppénzt, befagyasztotta a családi pótlékot, rövidítette a gyes és a gyed idejét két évre háromról (ehhez bölcsődeépítéseket ígértek, de azok nem valósultak meg). Ezenkívül megszüntették a lakástámogatási rendszert, és fokozatosan kivezették a gázár- és távhő-kompenzációt.
A csomag részeként csökkentették a tömegközlekedés támogatását, amelynek következtében drágultak a jegyek és a bérletek. Nem mellékes, hogy az EU-s agrártámogatások nemzeti önrészét is megvágták. Az adórendszert is komolyan érintették a megszorítások:
nőtt az áfa, (újra) kilátásba helyezték az ingatlanadót és a vagyonadót, valamint nőtt a személyi jövedelemadó is.
Márki-Zay Péter többször is sokkoló véleményt mondott a 13. havi nyugdíjról. Először 2019-ben az azóta Gyurcsány Ferenc pártjában, a DK-ban politizáló bukott tévésnek, Kálmán Olgának fogalmazott úgy:
„Átadták a terepet az egyébként nagyon tehetséges Bajnai Gordonnak, egy kisebbségi kormánynak, hogy hozza helyre, amit ők elrontottak. [...] A fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. [...] Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett, hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani".
Márki-Zay máskor, Bajnai Gordonról beszélve megjegyezte azt is: a 2009 és 2010 közötti egy év sok szempontból a legeredményesebb időszak volt Magyarországon.
Ekkor, ebben az egy évben hajtotta végre a szocialista kormány a rendszerváltozás óta eltelt időszak legbrutálisabb megszorítását. Ekkor szüntették meg (még Gyurcsány javaslatára) a 13. havi nyugdíjat is.
Gyurcsány-jelöltje hasonlóan rossz véleményen van arról, hogy a kormány folyamatosan segíteni próbálja a nyugdíjasokat, ellentétben a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányokkal.
Márki-Zay Péter mondatai különösen azért érdekesek, mert
a magyar társadalom elsöprő többsége egyetért abban, hogy a 13. havi nyugdíjat vissza kellett állítani.
Az erről szóló döntést 2020 elején, már a koronavírus-járvány idején hozta meg az Orbán-kormány. A kabinet akkor négyéves menetrendet állított fel a külön nyugdíjjuttatás felélesztésére, e szerint folyamatosan emelkedett volna a 13. havi juttatás összege. 2021 elején – követve a menetrendet – negyedhavi nyugdíjnak felelt meg az összeg, és idén félhavi összeg járt volna.
A kormány azonban – tapasztalva a gazdaság kiemelkedő teljesítményét – úgy határozott, hogy már 2022 elején teljes havi összeg jár 13. havi nyugdíjként. A pénzt februárban kapja kézhez a 2,5 millió nyugdíjas, az állam összesen 360 milliárd forintot folyósít az idős embereknek.
Amikor 2019 októberében Karácsony Gergelyt főpolgármesternek választották, alig néhány nappal a szavazás napját követően már Bajnaival egyeztetett egy budai kerthelyiségben. Azt ugyan azóta sem lehet tudni, hogy miről tárgyaltak, az azonban biztos,
KARÁCSONY HIVATALBA LÉPÉSÉVEL EGY SOR KORÁBBI BAJNAI-EMBER KERÜLT A VÁROSHÁZÁRA.
Ekkoriban számolt be arról a Mandiner a Visszajöttek című írásában:
Nem világos az sem, milyen szerepe volt a remek külföldi, főként amerikai kapcsolatokat ápoló Bajnainak a Karácsony-kampányban, hogy egyszerű támogató, esetleg tanácsadó volt, vagy a finanszírozási vonalat vitte. Mindenesetre a HVG olyan »pénzes emberekről« ír, akik fejenként nem egy esetben tízmillió forint körüli összeget toltak a Karácsony-kampányba. Az viszont biztos, Bajnai egyik bizalmasa, Tordai Csaba komoly szerepet kap az új városvezetésben.
Persze nem a jogi főtanácsadóként alkalmazott Tordai volt az egyetlen Bajnai-ember az új városvezetésben. Szintén már a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején fontos háttérember volt Kiss Ambrus, aki főpolgármester-helyettes lett Karácsony mellett. 2019 decemberére az is kiderült, hogy az a Walter Katalin lett a Budapesti Városgazdálkodási Holding vezetője, aki 2013-tól másfél évig Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt, később pedig a Soros-egyetemen volt vezérigazgató. Mindemellett rögtön a főváros egyik első fontos gazdasági tanácsadói szerződésében kapcsolattartóként jelent meg Szentirmai Judit, aki Bajnai miniszterelnöksége idején a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinációs szakállamtitkára volt. Végül, de nem utolsósorban,
a Főtáv és a közműholding vezérigazgatója lett az a Mártha Imre, aki Bajnai miniszterelnöksége alatt az MVM vezetője volt (Gyurcsány nevezte ki oda), és akit most saját munkatársai is Gyurcsány-fiókának neveznek, és aki luxuséletmódjával henceg.
Nem hiába állapította meg a Magyar Nemzet 2020 januárjának első napjaiban, hogy „a fővárosi költségvetés előkészítésétől a közbeszerzéseken és a vagyongazdálkodáson át a hivatali munka irányításáig szinte mindenhol a volt kormányfő korábbi beosztottjai terelik a fővárosi milliárdok útját".
INNEN NÉZVE TEHÁT AZ SEM TŰNIK VÉLETLENSZERŰNEK, HOGY HAMAROSAN BAJNAI GORDON FOLYTATOTT HÁTTÉRBESZÉLGETÉST BUDAPEST EGYIK LEGÉRTÉKESEBB INGATLANA, A VÁROSHÁZA ÉS A HOZZÁ TARTOZÓ TÖBBHEKTÁROS TELEK ESETLEGES ELADÁSÁRÓL.
Az ezekről a találkozókról kikerült hangfelvételekről derült ki, hogy
Bajnai Gordon egyik protezsáltja, Kiss Ambrus működteti a budapesti Városházán a hatalmas botrányt kiváltott korrupt jutalékos rendszert.
Az Anonymus által nyilvánosságra hozott egyik hangfelvételen azt mondja az ügy egyik főszereplője, Gansperger Gyula – aki nagyon régóta ismeri az egykori kormányfőt, Bajnai szavaival "harcostársak" voltak –, hogy Magyarországon alapvetően az egész ellenzék mozgása mögött a külföldi erők és finanszírozók állnak.
(...) Ugye, egyik része a Soros-birodalom, fogalmazzunk így. A másik része, azok a nagytőkés csoportok, Németország, Egyesült Államok főleg, akik itt szeretnék, hogyha befolyással rendelkeznének. Én azt gondolom, hogy ezeknek az embere a Gordon.
Jól látható tehát, hogy Bajnai Gordon továbbra is a magyar baloldal - háttérben megbúvó, Gyurcsány utáni legerősebb - vezető alakja. Ennek fényében értelmezhető a titkos Bajnai-Márki-Zay találkozó is.
