Magda Marinkót a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több ember ellen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés miatt ítélte életfogytig tartó szabadságvesztésre, amiből legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.
A jogerős döntés szerint legkorábban 2019-ben lehetett volna feltételes szabadságra bocsátani Magda Marinkót, erre azonban akkor sem került sor.
A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultság, hanem csupán adható lehetőség, feltéve, hogy a szabadságvesztés büntetés célja az elítélt szabadon bocsátásával is elérhető.
A bíró a tárgyalást megelőzően igazságügyi elmeorvos-szakértői véleményt kért, azonban Magda Marinko nem akart elmenni a vizsgálatra, valamint a meghallgatást is megtagadta, és a viselkedése sem volt megfelelő a börtönben.
Ezek miatt a bíróság nélküle, az ügyvédje jelenlétében hozta meg a döntést. A börtönben fegyelmi büntetések nélkül tölti a büntetését, de
nehezen fogadja el a szabályokat, nincs benne megbánás, és a feltételes szabadságáról döntő eljárásban sem hajlandó részt venni.
Mindezek miatt nem lehet feltételezni, hogy vissza tudna illeszkedni a társadalomba.
Arról is döntöttek, hogy a feltételes szabadság lehetőségét egy év múlva fogják újra tárgyalni. Az ítélet ellen Magda Marinko védője fellebbezett, így az nem jogerős.
A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el.
A hidegvérrel, embertelenül végrehajtott gyilkosságok az egész országot félelemben tartották. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de ebben az ügyben a Fővárosi Bíróság, majd a másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a bűnösségét.
Szerbiában a bíróság Magda Marinkót a távollétében, a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt halálbüntetésre ítélte, amit a halálbüntetés eltörlése után 40 év börtönbüntetésre módosítottak.