Az idős férfi két másik, a cégek operatív működtetésében aktívan részt vevő társával együtt egy fővállalkozáshoz olyan adózási rendszert dolgozott ki, amellyel a cégekben foglalkoztatott portások, illetve vagyonőri tevékenységet végző dolgozók után mentesültek a közterhek megfizetése alól. A dolgozókat ugyanis más, stróman cégekbe jelentették be.
Ezek a stróman cégek fiktív számlákat állítottak ki, amelyeket a csalók fővállalkozása befogadott, így tudták csökkenteni az áfájukat.
A több szinten szervezett cégpiramis úgy működött, hogy a fővállalkozás alá szervezett cégek tényleges tevékenységet nem végeztek, a névleges őrzési szolgáltatásaik ellenértéke keresztül folyt a bankszámlájukon. Az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségüknek nagyrészt eleget tettek, de fizetési kötelezettségüket nem teljesítették a cégek.
A cégpiramisban felettük álló gazdasági társaságoknak az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő, valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, melyeket végül a fővállalkozás használt fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.
A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó csalók öt társa a stróman cégek működtetésében közreműködött. Az ügyészségi közelmény szerint a vádlottak ezen magatartásukkal a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek és ÁFA adónemben
közel 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A Somogy Megyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában hat vádlottal szemben végrehajtandó, egy vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg egy vádlottal esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Emellett a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések közül a haszonhúzó fővállalkozással szemben vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazását, valamint az egyik stróman cég megszüntetését is indítványozta.