Balog Zoltán: A következő tíz év a megmaradásról szól majd

Míg az elmúlt tíz-tizenkét év a gyarapodásról szólt, az elkövetkező évek várhatóan a megmaradásról fognak szólni – mondja Balog Zoltán püspök az új református nemzetstratégiával kapcsolatban a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint az értékvesztés korában a nyugat-európai példák is arra intenek, hogy hitbeli megújulás nélkül nincs hiteles és hatékony szolgálat. A Magyar Nemzetnek adott interjúban arról is beszélt, hogyan akarják megszólítani a fiatalokat, és miként készülnek az őszi népszámlálásra.

A református egyház nemzetstratégiájáról Balog Zoltán azt mondta, hogy

vannak olyan korszakhatárok, amikor érdemes megállni, és átgondolni, adott esetben írásban is rögzíteni, hogy mit tettünk, és hol tartunk. A mostani nemzetstratégiában leírtuk azt, hogy naponta százötvenezer emberrel foglalkozunk a szociális ellátórendszerünkben, amit mi diakóniának nevezünk.

Hozzátette, hogy hetente száznyolcvanezer gyereket tanítanak hittanra Magyarországon, és rögzítik a stratégiában azt is, hogy mit tesznek Kárpátaljáért, a kisebbségi sorban élő magyar reformátusokért.

Az elmúlt harminchárom évben olyan lehetőségeink nyíltak, hogy érdemes számba venni, vajon jó sáfárként éltünk-e ezekkel, és vannak-e fehér foltok, melyek ma az elsődleges feladatok. Fontos, hogy mindezekről a kormányzati felelősséget viselőket, a miniszterelnököt is tájékoztassuk, valamint bizonyos területeken bevonjuk a tervezésbe.

Arról, hogy tárgyalása során mit kért a kormányfőtől, azt válaszolta, hogy

amiben további segítséget kértem, az az iskolai hittanoktatás megerősítése. Nem mindegy, hogy azok a fiatalok, akiket az iskolai keretek között érünk el, milyen erkölcsi muníciót és hitbeli erősítést kapnak az élethez. Nem véletlen, hogy 2022 a hittanoktatás éve a református egyházban, amit a miniszterelnök is nagyon pozitívan fogadott.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Balog Zoltán püspököt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét a Karmelita kolostorban 2022. június 27-én. A dunamelléki református püspök bemutatta a kormányfőnek a református egyház nemzetstratégiai célkitűzéseit. A találkozón beszéltek arról a lelki támogatásról, amelyet az egyházi közösségek tudnak adni a magyar nemzetnek a járvány, az elhúzódó háború, és a gazdasági válság idején, egy olyan korszakban, amikor értékválság jellemzi a nyugati országokat Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Balog Zoltán szerint

a magyar vidék népességmegtartó képességében kulcsfontosságú szerepük van az egyházi közösségeknek, természetesen nem csak a reformátusoknak.

Balog Zoltán úgy látja, hogy

míg az elmúlt tíz-tizenkét év idehaza és magyar–magyar vonatkozásban is a gyarapodásról szólt, az elkövetkező évek várhatóan a megmaradásról fognak szólni.

Ez Kárpátalján különösen látszik, hiszen ott az elmúlt tíz év munkájának eredményeként, elsősorban az egyházakra építve, kialakult az az intézményrendszer és az a népességmegtartó hálózat – lelkipásztorok, tanítók, orvosok, egészségügyi szakemberek –, ami az ottani magyarság megmaradásához szükséges volt. Idén februárban azonban kitört a háború, így ma már abban az óvodában, amit fél évvel ezelőtt adtunk át, ukrajnai menekültek vannak, nem magyar gyerekek

- szögezte le. Balog azt is hangsúlyozta, hogy büszke arra, hogy a több mint hetven kárpátaljai református lelkipásztor közül senki nem ment el, mindenki ott maradt – még akkor is, ha többüknek elmenekült a családja –, és végzi tovább a szolgálatát. Kiemelte:

az ő otthontartásukért igyekszünk minden szükséges anyagi és szellemi eszközt biztosítani. Püspöktársaimmal együtt már a háború első hetében ott imádkoztunk a beregszászi templomban mind a hetven lelkipásztorral együtt. Ezt egy nem hívő embernek talán nehéz elképzelnie, de ez a legnagyobb segítség: odamentünk és együtt imádkoztunk, énekeltünk, és éreztük azt az erőt, ami felülről, Istentől jön. A magyarországi lelkipásztorok ezen túl felajánlották fizetésük egy részét a kárpátaljai lelkipásztoroknak, mindemellett rengeteg anyagi, természetbeni segélyt vittünk, viszünk.

Balog szerint

ennyi pénzt és adományt a magyarországi reformátusság az elmúlt harminchárom évben még megközelítően sem gyűjtött, de az erdélyi reformátusok is példátlan nagyságrendben gyűjtöttek és adományoztak perselypénzt a kárpátaljai testvéreknek.

Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, újonnan megválasztott zsinati lelkészi elnök a Magyarországi Református Egyház zsinatának alakuló ülése után a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, 2021. február 17-én Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A békéért dolgoznak

A több mint tíz éve polgárháború sújtotta Szíriában tett látogatásáról azt mondta, hogy több ősi keresztyén településen jártak, amely elpusztult, de a helyi közösség, megfogyva bár, de megmaradt, nem menekült el, mert a lelki vezető a helyén maradt és lelket öntött az emberekbe. Megrendítő élmény volt számára, hogy az ottani lelkészek Jézus példáját követve igazi pásztorként élnek, nem hagyják, hogy szétszéledjen a rájuk bízott nyáj. Balog Zoltán kiemelte, hogy

a magyar kormány a Hungary Helps program részeként Szíriában is olyan helyreállítási, fejlesztési terveket támogat, amelyek eredményeként visszatérnek az emberek. Ez történik Kárpátalján is, ahol nagymértékben a mi segítségünknek köszönhetően már tapasztalható az emberek visszaáramlása, de csak akkor fog teljesen helyreállni a normális élet, ha béke lesz.

Balog arról, hogy a református nemzetstratégia hogyan reflektál arra, hogy a válságok és veszélyek korába léptünk, azt tette hozzá, hogy

hitbeli megújulás nélkül, ami lelki, szellemi megújulást jelent, nincs hiteles és hatékony szolgálat. A nyugat-európai példák intők számunkra. Az ottani egyházak – különösen a német nyelvterületeken – hatalmas intézményrendszert tartanak fenn több százezer munkavállalóval, de ennek hatása nem látszik az egyházi közösségeiken. Az egyháztagok számának gyors csökkenése mellett még súlyosabb probléma náluk az értékvesztés.

Szerinte

az iskoláink és a szociális intézményeink minket sem fognak megmenteni, mert hitbelileg nem vagyunk olyan erősek, hogy az értékvesztés világában nemcsak hogy ragaszkodunk az értékeinkhez, hanem azokat olyan módon tudjuk megélni és megmutatni, hogy azok nyilvánvalóan egy jobb, boldogabb, teljesebb életet tesznek lehetővé, mint hogyha megtagadjuk őket. Komoly közös gondolkodás indult az egyházban arról, hogyan tudnánk segíteni azoknak a fiataloknak, akiket megzavar például a genderideológia, az LMBTQ-propaganda. Ahhoz, hogy valóságos segítséget, eligazítást tudjunk adni nekik, ahhoz képezni kell a hitoktatóinkat. S a legfontosabb, hogy az általunk felismert igazság képviselete szeretetben történjen.

Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke megáldja Novák Katalin köztársasági elnököt ünnepélyes beiktatásán a Kálvin téri református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten, 2022. május 14-én Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Balog arról is szólt, hogy azt fogják javasolni a zsinatuknak, hogy 2023 a lelkészi hivatás éve legyen, mert látják, hogy a lelkipásztori hivatást meg kell erősíteni lélekben és létszámban is. Szerinte van ugyan öncélú hívő élet is, de a hívő keresztyén életnek nem öncélúnak, hanem céltudatosnak kell lennie, amelyben benne van az embertárs, a felebarát, hiszen az egyéni célokat is csak másokkal együtt lehet megvalósítani.

Át kell tudnunk adni a következő nemzedékeknek is azt a meggyőződést, hogy ha az életednek nem önmagadban van a kizárólagos célja, hanem más, magasabb rendű céljaid is vannak, akkor az egy boldogabb élet lesz. Ha a fiatalokat el tudjuk érni, akkor emberileg nyert ügyünk van. Ez nemcsak a lelkészek feladata, hanem a presbitereké, az egyháztagoké, az egyházhoz kötődő értelmiségieké is.

Meg kell vallaniuk hitüket

A világjárvány miatt egy évvel elhalasztva, idén októberben lesz a tízévente megrendezett országos népszámlálás. Erre úgy készülnek, hogy

a népszámlálás fontos próbatétel a közösségünk minden tagjának, hogy megvallja a hitét, és ezt bátorítani, segíteni szeretnénk. A családlátogató szolgálatot meg akarjuk erősíteni, melybe minél több gyülekezeti tagot szeretnénk bevonni, hogy szólítsák meg azokat, akikről a környezetükben tudják, ha nem is jár rendszeresen templomba, de hozzánk tartozó reformátusnak tartja magát. Vigyenek neki a jó szó mellett egy lelki könyvet ajándékba, üljenek le egy kávéra, teára. Kérdezzék meg tőle, hogy kitöltötte-e már a népszámlálási kérdőívet, és ha nem, akkor segítsenek abban, eljutva a nem kötelezően megválaszolandó vallási kérdéshez is. Nagy lehetőségnek tekintem ezt a kapcsolatépítésre.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b5) beszél, mellette Fabinyi Tamás evangélikus elnök-püspök (b2), Magyar Péter Marius ortodox esperes (b3), Steinbach József dunántúli református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke (b4) és Balog Zoltán református püspök (b6) az ökumenikus imahét nyitó istentiszteletén a Szent István-bazilikában, 2021. január 17-én Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Balog szerint századokon át magától értetődő volt az egyházhoz tartozás, de ez nem mindig tett jót a hitéletnek, az elmúlt években viszont növekedett az egyházhoz tartozás tudatossága, ami összefügg a családgondozással, a több gyermek vállalásával, a keresztelők és az egyházi esküvők növekvő számával, még ha a tendencia 2017 óta újra megfordulni látszik is.

A világjárvány, az új veszélyek, bizonytalanságok okozhatnak ugyan megtorpanást, de hittel és céltudatos munkával minden kedvezőtlen folyamat megfordítható.

A lényeg, hogy legyenek Magyarországon olyan lelki közösségek, amelyeknek vonzerejük van, s képesek befogadni azokat is, akik eddig nem tartoztak valóságos, megtartó közösséghez - véli a püspök.