Orbán Viktor tusványosi politikai prognózisai mind beigazolódtak

Tekintettel a háború és energiaproblémák által tarkított nehéz nemzetközi helyzetre, szóba kerülhetnek Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében az energiaválság, az orosz-ukrán konfliktus, a rezsiárak, az ukrán gabona kiesése miatt valószínűleg Európa felé elinduló embertömeg, vagy az Európai Unió gazdasági helyzetének és integrációnak a kilátásai is – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban. A Századvég Alapítvány jogi szakértője megjegyezte, hogy 2014 óta a szélsőséges liberálisok egyik céltáblájává vált a program, a konzervatív-szuverenista értékrend virágzását a nemzetközi baloldal ugyanis nem nézi jó szemmel, sőt minden elképzelhető módon próbálja támadni az elmúlt években.

A koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt, így idén 31. alkalommal tartják Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort (amit leginkább Tusványosként emlegetnek), ahol 2019 után ismét beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. Ön szerint miről fog beszélni a kormányfő?

Egykoron Széchenyi István írta: „A Múlt elesett hatalmunkbul, a Jövendőnek urai vagyunk." A magyarság legyen ura saját jövőjének, és ez a filozófia mintegy áthatja a magyar miniszterelnöknek az egész nemzethez szóló, a kelet-erdélyi Tusnádfürdőn elhangzó beszédeit.

A múlt és benne a közös hitek, a nemzeti mítoszok természetesen erőt szolgáltatnak, amiből még a legnehezebb, súlyos kihívásoktól terhelt időszakokban is lehet meríteni, mint azt nem egyszer bizonyította is e nemzet az elmúlt 1100 esztendőben.

Idén – a pandémia következményeire tekintettel – két esztendő kihagyás után 31. alkalommal rendezik meg Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort. Mára már hagyománnyá vált, hogy Orbán Viktor miniszterelnök programadó és iránymutató üzenetet intéz a teljes magyarsághoz, ahol az aktuális témák között – tekintettel a háború és energiaproblémák által tarkított nehéz nemzetközi helyzetre –,

szóba kerülhet az energiaválság, az orosz-ukrán konfliktus, a rezsiárak, az ukrán gabona kiesése miatt valószínűleg Európa felé elinduló embertömeg, vagy az Európai Unió gazdasági helyzetének és integrációnak a kilátásai is.

Az évek során szinte megkerülhetetlen rendezvénnyé nőtte ki magát ez az esemény. Mi ennek az oka, másrészt mi az üzenete, ha a közösséget, az ott lévő emberek értékrendjét nézzük?

A magyar kormányfő személye és jelenléte ebben a tekintetben kulcskérdés, Orbán Viktor – hozzáállása és elszántsága révén –, mint az már az elmúlt években is bebizonyosodott, alkalmas a legfontosabb, a magyarságot érintő nemzetközi kihívásokra válaszokat adni, vagy akár a nemzetek közötti vagy éppen a társadalomban – külső vagy belső hatásra – meglevő feszültségek oldására is. Sőt, Tusványost kimondottan lehetőségnek tekintheti a miniszterelnök arra, hogy ilyen módon, intézményesen is folyjon egy párbeszéd a világ és a magyarság között. Ami persze nem mentes a súrlódásoktól, hiszen

2014 óta a szélsőséges liberálisok egyik céltáblájává vált a program, a konzervatív-szuverenista értékrend virágzását a nemzetközi baloldal ugyanis nem nézi jó szemmel, sőt minden elképzelhető módon próbálja támadni az elmúlt években.

Orbán Viktor miniszterelnök előadása előtt a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az erdélyi Tusnádfürdőn, 2019. július 27-én Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ami az eseményt illeti – és ehelyütt feltétlenül szólni kell Németh Zsolt képviselő úr esszenciális szerepéről –, sokan gondolják úgy, hogy Tusványos a magyar nemzet politikai szívcsakrája, ahol sokan érzik azt, amiről Tamási Áron így fogalmazott: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." Erről is szól a Bálványosi Szabadegyetem köz- és nemzetpolitikai üzenete.

Ön szerint mi volt az évek során a miniszterelnök legmeghatározóbb kijelentése, amit ezen a rendezvényen elmondott?

2018-ban a kormányfő arról beszélt, hogy

a nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítésbe, és hogy az akkori választáskor bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni az egyébként rendkívül bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, akkor egy akarattal tudunk dönteni a saját sorsunkról és képesek vagyunk egy nemzetként mozdulni. Innen Székelyföldről nézve azt mondhatom, hogy a külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett. Minden itt leadott voks felelősségvállalás volt Magyarországért.

A szomszédunkban háború zajlik Forrás: AFP/Anatolii Stepanov

Nos, ez megismétlődött 2022-ben is, a külhoni magyarok tanúságtétele a nemzeti kormány mellett mindenképpen példaértékű. Megjegyzendő, hogy a kárpát-medencei magyarság közjogi helyzetének javításához támasztékot adhat az, hogy az érintett országok, országrészek jelentős része az Európai Unión belül található; a Vajdaság, illetve Szerbia esetében ki kell jelentenünk, hogy

az EU hivatalos álláspontja szerint 2025 előtt biztosan nem remélhető szerbiai uniós csatlakozás, Ukrajna esetében pedig ez belátható időn belül föl sem merülhet a tagjelölti státusz ellenére sem.

Ugyanakkor az is tény, hogy keleti szomszédunk jövőbeni esetleges nyugati integrációja mirajtunk keresztül vezet, vagyis a kellő magyar támogatás hiányában jelentősen beszűkülnek majd a lehetőségei. A magyar külpolitika már komoly eredményeket elért 2010 óta, így jelentősen javult a kapcsolat a szlovákokkal, a szlovénekkel, szerbekkel, de minden látszólagos csörte ellenére a horvátokkal is, miközben végre javultak transzatlanti kapcsolataink is – e javuló külpolitikai pozíció pedig, a belpolitikai stabilitással együtt, alapot biztosíthat megújult nemzetpolitikánk kiteljesedéséhez is. Magyarország a rendszerváltoztatást követő időszak után ezekben az években a nemzeti kormány elkötelezettségének köszönhetően ismét alkalmas arra, hogy hatékonyan támogassa határon túli nemzeti törekvéseinket, így a magyar nemzeti kisebbségek, köztük például a székelység ügyének előbbre lendítését is.

A területi autonómia kérdéskörében moderált tusványosi „kerekasztal" mindehhez prioritásként ismét napirendre tűzheti az államok keretében elérhető legmagasabb kisebbségi státusz rendezésének szükségességét.

Csoportokba verődve tiltakoztak a migránsok a Kiskunhalasi Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Szegedi úti telephelyén, 2016. június 2-án Forrás: MTI/Ujvári Sándor

2016-os beszédében Orbán Viktor kijelentette, hogy „egyre többet és egyre erőteljesebben kell foglalkoznunk a biztonság kérdésével". Látjuk, hogy milyen igaza volt. Kijelenthető, hogy amit Orbán Viktor mond – már évek óta –, azok végül mindig igazolást nyernek?

Ennek a gondolatnak az előképe 2015-ben hangzott el az eseményen, amikor figyelmeztetett, hogy

a 2014-ben elindult bevándorlási hullám okozta nyomás csak a kezdet.

Egyrészt rámutatott, hogy a tét Európa és az európai értékek megmaradása, másrészt nemzeti érdekeink, az európai keresztény kultúrkör fontossága mellett is hitet tett. Különös színt kap ez a mondat ma, amikor

hazánkat már két irányból éri migrációs nyomás, és várhatóan a balkáni útvonalon is csak egyre súlyosbodni fog a helyzet, amint a háború és a gazdasági válságok hatásai elérik Afrikát és a Közel-Keletet.

Érdekes kérdés lehet továbbá az ország és a nemzet szerepe a változó globális politikai helyzetben, melyet jól mutat, hogy az orosz katonai akció hatására a világ a korábbi példákkal ellentétben polarizálódott. Míg korábban – például Kuvait esetében – a világ jelentős része azonnal a nyugati agenda mellé állt, ma az orosz-ukrán konfliktus hatására, az Egyesült Államok és Európa szankciós és egyéb követeléseit nem övezi osztatlan egyetértés a nemzetközi színtéren. Érdekes megfigyelni milyen – olykor a diplomácia alapvető protokolljait is mellőző – fogadtatásban részesült Joe Biden amerikai elnök a közelmúltban Szaúd-Arábiában tett hivatalos látogatásán, és milyenben Donald Trump, amikor ő járt a közel-keleti országban.

Joe Biden és Donald Trump Forrás: Getty Images/Justin Sullivan

Az említett változás bő három évtized alatt ment végbe, mely egy globális átrendeződést is előre jelezhet, kérdés, milyen feladatokat és lehetőségeket rejthet a magyar emberek számára.

Ez csak néhány témakör, amelyek kapcsán – utalva akár Trump győzelmére, vagy a világpolitikai súlypontok átrendeződésére –

kétségtelenül bejöttek a miniszterelnök politikai prognózisai, amelyeket korábban Tusványoson megfogalmazott.