A magyar emberek már 8 éve élvezhetik a rezsicsökkentés előnyeit. A bevezetett intézkedés elsődleges célja az volt, hogy a lakosság pénzt takarítson meg azután, hogy a Gyurcsány-kormány alatt elszabadultak az energiaárak és gyakorlatilag kifosztották az embereket.
Az Orbán-kormány által kialakított program védi a háztartásokat és ezáltal a lakosság nincs kiszolgáltatva a szolgáltatók kénye-kedvének.
Az elhibázott szankciós politika és a brüsszeli intézkedések miatt meredeken megemelkedett energiaárak miatt számos ország fontolgatja a magyarhoz hasonló hatósági ár bevezetését.
A háború miatt elszabaduló infláció és energiaárak miatt a kormány július 13-án energia-vészhelyzetet hirdetett. A kormány intézkedés csomagjának és a május 25-én létrehozott rezsivédelmi alapnak köszönhetően a rezsicsökkentés továbbra is biztosított a magyar lakosság számára. Minden olyan állítás, amely azt sugallja, hogy az országban bárkinek a teljes piaci árú rezsit kellene megfizetni, hazugság.
A kabinet döntésének értelmében a rezsicsökkentés az átlagfogyasztás szintjéig teljes mértékben, száz százalékig biztosított. Nemcsak azoknak, akik átlagos mértékben fogyasztanak, hanem mindenkinek, az átlag szintjéig.
Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztó háztartás továbbra a rezsicsökkentett áron kapja a villamos energiát és a gázat. Tehát az átlagfogyasztók számára minden marad a régiben, nem változik semmi sem. Akik az átlagnál többet fogyasztanak, azok ugyan már nem a régi áron kapják, de még mindig kedvezményesen.
Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos július 21-én rendkívüli bejelentést tett Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemről a rezsicsökkentés új szabályaival kapcsolatban.
Németh Szilárd itt közölte, hogy az átlagfogyasztásig mindenkinek a rezsicsökkentett árat kell majd fizetnie ezentúl is.
Megnevezte az átlagfogyasztás szintjét is, ami 1729 m3/év a gáz esetében, a villanyenergia esetében 2523 kWh/év. Ez azt jelenti, hogy a gáz esetében a limit 144 köbméter/hónap, míg az áram esetében a limit 210 kWh havonkénti fogyasztásnak felel meg.
A kormánybiztos hozzátette, hogy bevezettek egy új tarifát, a lakossági piaci árat, amely jóval kisebb mint a versenypiaci ár: a rezsicsökkentett ár 36 Ft/kWh az áram esetében, a lakossági piaci ár 70,1 Ft/kWh. A földgáz esetében a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig 102 Ft/m3, afölött pedig 747 Ft/m3.
Németh Szilárd bejelentésében hangsúlyozta, hogy a versenypiaci ár a villany esetében 268,9 Ft/kWh, a földgáz esetében pedig 1020 forint köbméterenként. Vagyis ennél még az átlagot meghaladó mennyiségért is jelentősen kevesebbet kell fizetni.
Németh Szilárd azt is elmondta, hogy megmarad a gázfogyasztásnál a nagycsaládos kedvezmény, és egy új kedvezményt is bevezetnek az egy gázmérővel rendelkező társasházak számára. Az 1729 köbméteres átlagfogyasztás egy háromgyermekes családnál 600 köbméterrel emelkedik és minden egyes gyermek után még 300 köbméterrel nő. Az éjszakai áramnál a kedvezményes határig 23,1 Ft, a lakossági piaci ár pedig 62,9 Ft/kWh, de a hőszivattyúval rendelkező háztartásokról ez a rendelet nem szól, náluk az eredetileg meghatározott korlátlan fogyasztásig fennáll a hőszivattyú működtetésének a tarifája.
A kormány által bevezetett lakossági piaci ár a valódi piaci árhoz képest a villany esetében 74 százalékkal, a gáz esetében pedig 27 százalékkal kevesebb.
Tehát a kormány intézkedésének köszönhetően a limit felett fogyasztók is a világpiaci ár töredékét kell fizetniük a határ túllépése esetén, hiszen az átlagfogyasztásig számukra is marad a teljes kedvezmény.
Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energetikai üzletágának vezetője az Origónak adott interjújában elmondta, hogy az előzetes becslések szerint a háztartások kevesebb mint negyedét érintik majd a módosítások.
Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti.
Akik túl vannak a sávhatáron, azoknak nagy része is közel esik az átlagfogyasztáshoz, tehát kis odafigyeléssel a limit alatt tudnak maradni, de ha fölé kerülnének, akkor sem kell sokkal többet fizetni.
A sikeres rezsicsökkentés fenntartása nagyon kedvező a háztartásoknak. Egy átlagfogyasztású háztartás jelenleg a rezsicsökkentéssel havi 7750 forintot fizet az áramért, míg éves átlagban ez az összeg 93 ezer forint. A rezsicsökkentés nélkül havi szinten 50 833 forintot és éves szinten 610 000 forintot kellene fizetni a villamos energiáért.
A földgáz esetében az átlagfogyasztó rezsicsökkentéssel havonta 15 833 forintot fizet, míg éves szinten 190 000 forintot, ez az átlagfogyasztó esetében rezsicsökkentés nélkül havi 131 444 forint lenne, míg éves szinten 1 577 300 forintot kellene a földgázért fizetni.
Így a sikeres rezsiscsökkentésnek köszönhetően a magyar háztartások havi szinten 158 694 forintot, míg évesen szinten közel kétmillió forintot spórolnak meg.
A lakossági fogyasztók villamos energia átlagárai Belgrádban és Budapesten a legalacsonyabb Európában. Londonban, Rómában, Koppenhágában és Bécsben közel 5-ször többet kell fizetni az áramért mint Budapesten. Míg Budapesten 10,17 eurócent/kWh az áram ára, addig a felsorolt városokban közel 50 eurócent/kWh a lakossági áram ára.
A gáztérképet vizsgálva elmondható, hogy drasztikus emelkedés ment végbe a kontinensen. A kontinensen Budapesten a legolcsóbb a földgáz. A lakosság a legtöbbet Amszterdamban fizette a földgázért, ahol közel tízszer többe kerül a gáz, mint Budapesten.
A villamos energia esetében 2021. május 1-jén az egyéves határidős ár megawattóránként 60,4 euró volt, a 2022. július 6-án kialakult ár ehhez képest 515,4 százalékkal magasabb. A gáz határidős piacán a júliusi lejárat egy év alatt több mint hét és félszeresére drágult.
A súlyos nyugat-európai energiaválság miatt egyre durvább megszorításokat vezetnek be az egyes országokban. Sok helyen lejjebb tekerik a fűtést és feljebb a klímákat, vagy éppen kevesebb zuhanyzást javasolnak a polgároknak, ami pár éve még elképzelhetetlen volt a jólétben szocializálódott európai polgárok számára.
A kialakult helyzet miatt veszélybe kerülhet a háztartások, kórházak, pékségek és egyéb létfontosságú szolgáltató és ipari létesítmények, közintézmények ellátása. Ezért egyre több német település állít fel válságstábot, hogy felkészüljön az esetleges gázhiányra. A városok csarnokokat készítenek elő a szegényeknek és az időseknek, hogy ott melegedjenek abban az esetben, ha nem engedhetik meg maguknak a fűtést az óriási energiaárak miatt.
Máshol a fűtésen, az áramfogyasztáson spórolnak, van, ahol lekapcsolnák a közvilágítást és a közlekedési lámpákat éjszakára. Németországban addig nem kapcsolhatják be a klímát egy friss takarékossági lépés eredményeként, ameddig a hőmérséklet nem haladja meg a 26 fokot. Számos helyen már most korlátozzák a fűtést és a melegvíz-használatot.
A holland kormány tavasszal kampányt indított, amelyben arra szólítja fel az embereket, hogy kapcsolják le a központi fűtést és zuhanyozzanak rövidebb ideig. A dán energiaügynökség pedig egy 3,6 millió dolláros kampány keretében arra szólította fel az embereket, hogy zuhanyozzanak rövidebb ideig, szárítsák a ruháikat a szabad levegőn, és húzzák ki a tápkábeleket otthon, amikor nyaralni mennek.
Olaszországban háromlépcsős vészhelyzeti tervet készítettek a gázhiány miatt. A közhivatalokban télen nem lehet 19 foknál magasabb hőmérséklet, míg nyáron nem lehet a hőmérséklet 27 foknál alacsonyabb. Súlyos helyzetben nemcsak a közhivatalkora lenne érvényes.
Ausztriában is kongatják a vészharangot.
Ha őszig nem változik a drágulás mértéke akkor akár egymillió munkanélküli is lehet az országban.
Olyan nagy energiaár emelkedést prognosztizálnak az országban, amit már a középosztály sem tud megfizetni. Ha nem fog elég gáz érkezni az oroszoktól, akkor akkora válságba taszíthatja az országot, mint amilyen nem volt a második világháború óta. Minderről Christoph Haselmayer, az egyik közvéleménykutató intézet, az IFDD szakértője nyilatkozik egy osztrák műsorban, amit alább tudnak megtekinteni: