Itt az újabb bizonyíték: Brüsszel a háború, Magyarország a béke pártján áll

háború, zukrajna, oroszország, orosz-ukrán, orosz-ukrán konfliktus, orosz-ukrán háború, legdurvább képek, 2022. júliustól októberig
A man walks with a cane near a bridge over the Oskil River as black smoke rises in the frontline city of Kupiansk, Kharkiv region, on September 24, 2022, amid the Russian invasion of Ukraine. - In the northeastern town of Kupiansk, which was recaptured by Ukrainian forces, clashes continued with the Russian army entrenched on the eastern side of the Oskil River. (Photo by Yasuyoshi CHIBA / AFP)
Vágólapra másolva!
Magyarország ismételten a béke pártjára állt, mivel nem támogattuk, hogy az Európai Unió ukrán kiképző missziót indítson. Brüsszel számára továbbra is a háború és az elhibázott szankciók fenntartása a legfontosabb, hogy ezzel is megfeleljenek a washingtoni utasításoknak. 
Vágólapra másolva!

„Mi nem tartunk jó ötletnek semmit, ami eszkalációhoz vezet, ami adott esetben Európa középső vagy nyugati fele bevonódásának veszélyével jár a konfliktusba" – fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter, miután Magyarország nem szavazta meg az EU ukrán kiképző misszióját. Majd hozzátette, mindig egyesével fogják eldönteni, hogy átengedik-e az ország területén a misszióhoz kapcsolódó esetleges szállítmányokat vagy csapatmozgásokat.

Szijjártó Péter: Szomszédos államként Magyarország álláspontja, hogy minél előbb tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Forrás: Facebook/Szijjártó Péter /Borsos Matyas

A miniszter sérelmezte, hogy a „béke" szó rajta kívül egyik résztvevő felszólalásában sem hangzott el, az ülés hangulatát pedig „meglehetősen harciasnak" nevezte. „Az elmúlt időszak eszkalációja egyre inkább felerősíti annak az igényét, hogy minél többen végre a békéről beszéljenek, és az eszkalációs megközelítés helyett végre a béke megközelítése uralkodjon el" – vélekedett.

Hangsúlyozta:

„Nekünk első számú kötelességünk és feladatunk, hogy biztosítsuk Magyarország, a magyar emberek biztonságát, és el tudjuk kerülni a bevonódást a háborúba" – szögezte le.

Ezzel az EU belép a háborúba

Világos, hogy Joseph Borrell, az unió külügyi főképviselője egyre jobban be akarja vonni a háborúba az EU-t. Ráadásul külföldi kiképző missziót javasolt az ukránoknak, ami azt jelzi, hosszú háborúra készül. A német Die Welt kommentárjában felteszi a kérdést: háborús fél lesz az EU? A döntés szerint az EU-ban 15 ezer ukrán katonát képeznek ki. A Die Welt emlékeztet a Bundestag jogi szakértőinek márciusi állásfoglalására, amely szerint: „Ha a fegyverszállítás mellett a konfliktusban résztvevő fél eligazítása vagy a fegyverek használatával kapcsolatos kiképzés is kérdés lenne, akkor elhagynánk a nem hadviselés biztonságos területét".

Vagyis ezzel az EU beléphet a háborúba.

Az EU ezzel belép a háborúba? Forrás: AFP/Yasuyoshi Chiba

Orbán Viktor: Én nem vagyok hajlandó úgy segíteni az ukránokat, hogy közben tönkreteszem Magyarországot

Korábban Orbán Viktor kormányfő és több más vezető kormánypolitikus is kifejtette a véleményét arról, Magyarország miért áll a béke pártján.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: hiba, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt az orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. A kormányfő azt mondta: ha februárban még Angela Merkel lett volna a német kancellár, akkor az orosz–ukrán háború nem tör ki.

Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az unió is mond. Vagyis, hogy ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.

A miniszterelnök úgy fogalmazott: az ukrajnai konfliktus kapcsán elsősorban a magyar érdekeket kell nézni.

– rögzítette álláspontját a magyar kormányfő. A háború befejezéséről Orbán Viktor azt mondta: a tűzszünetnek nem Oroszország és Ukrajna között kell létrejönni, hanem Oroszország és az Egyesült Államok között. „Aki azt gondolja, hogy ezt a háborút orosz–ukrán tárgyalás zárja le, az nem ezen a világon él. A hatalmi realitások mások. Az amerikaiakkal kell tárgyalni" – fejtette ki.

Orbán Viktor: Az volt a cél, hogy egy béketárgyaláson az oroszok a nyugatiakkal megegyezzenek, hogy „úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk" Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivi

Múlt pénteki rádióinterjújában pedig kifejtette: többször felvetik, hogy „mi egy szabadságharcos nemzet vagyunk", és fel szokták hozni, hogy „egy ilyen harcos, szabadságharcos nép most miért a béke oldalán van".Magyarországnak nem kell elmagyarázni, hogy milyen a „szovjet hadsereghez köthető brutalitás", és milyen lehet harcolni az oroszok ellen, mert „mi tudjuk, hogy mi a brutalitás és mi a háború".

De 1956-ban „nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót", hanem

– magyarázta. Hozzátette: az volt a cél, hogy egy béketárgyaláson az oroszok a nyugatiakkal megegyezzenek, hogy „úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk".

Ezért vagyunk a béke pártján

Magyarország többek között azért is áll a béke pártján, mert a magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő – élén az Európai Unióval és hazánkkal – pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak. Továbbá a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy végül egyik fél sem jöhet ki győztesen a fegyveres konfliktusból – derül ki a Századvég szeptemberi kutatásából.

A magyarok döntő többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. Ezzel szemben a válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz–ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja. Érdekesség, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ezen ország ellen irányultak.

Időközben kiderült, hogy a németek 57 százaléka szerint az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók többet ártanak saját országuknak, mint Putyinénak – derül ki a Forsa német közvélemény-kutató cég legújabb felméréséből, amelyet az RTL felkérésére készítettek. További 18 százalékuk gondolja, hogy a szankciók egyformán ártanak Berlinnek és Moszkvának, és

csupán a lakosság 21 százaléka érzi úgy, hogy Oroszország szenvedi el a szankciós intézkedések következményeit.

Emellett azonban a német polgárok 63 százaléka tartaná fenn változatlan formában az oroszokkal szembeni szankciós intézkedéseket, és harminc százalék az, aki enyhítené vagy eltörölné azokat. A szankciókkal szemben a legnagyobb számban az egykori NDK területén élők, valamint az AfD szavazói foglaltak állást.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!