Elrontott brüsszeli szankciók: hatalmas a tétje a Nemzeti Konzultációnak

Budapest, 2022. október 14. Az európai uniós szankciókról szóló nemzeti konzultáció kérdőíveit kézbesíti egy postás Budapesten 2022. október 14-én. MTI/Balogh Zoltán

Minden eddiginél nagyobb tétje van a pénteken kezdődött nemzeti konzultációnak, hiszen a szomszédban kitört orosz-ukrán háború és az emiatt bevezetett elhibázott brüsszeli szankciók miatt a második világháború óta nem látott gazdasági válság tombol Európában. A rendkívüli helyzetben sem szakított a magyar kormány az egyik legfontosabb politikai alapelvével, és ezúttal is megkérdezi a magyar embereket. Ez pedig példanélküli: Magyarország az egyetlen ország, ahol a polgárok elmondhatják a véleményüket a brüsszeli elit háborús szankcióiról. A kormány erős felhatalmazást vár a szavazás végeredményétől, ezért mindenkit arra kér, mondja el véleményét. Mutatjuk a tizenkettedik nemzeti konzultáció kérdéseit, és elmondjuk, miért kiemelten fontosak ezek a kérdések.

"Brüsszel nem ezt ígérte, a szankciók kárt okoznak a gazdaságokban és a háztartásokban egyaránt, a megnövekedett energiaárak gazdasági visszaeséshez vezethetnek" - ezzel indokolta szeptember közepén Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypártok balatonalmádi kihelyezett frakcióülése közben tartott sajtótájékoztatón, miért van szükség az újabb nemzeti konzultációra.

Nem erről volt szó

Mint ismert, február 24-én Oroszország több irányból is megtámadta Ukrajnát, az offenzívára válaszul az Európai Unió és a NATO-tagállamai büntetőintézkedéseket fogadtak el. Ezek a szankciók azonban kudarcba fulladtak.

A magyar kormány következetes álláspontja határozottan az, hogy többet ártottak Európának, mint Oroszországnak. Brüsszel ezt annak ellenére nem hajlandó belátni, hogy már egyre többször írnak erről gazdasági lapok is.

Az amerikai Wall Street Journal egyértelműen a háború vesztesének minősítette Európát és azt prognosztizálja, hogy az EU örökre lemarad az Egyesült Államokkal szemben. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Volkswagen Amerikában kezdett terjeszkedni, közben pedig a Tesla visszalépett a németországi üzem megnyitásától. A brit Economist pedig úgy fogalmazott:

miközben Európa a recesszió szélén tántorog, Oroszország épp most lábal ki belőle.

Orbán Viktor miniszterelnök a balatonalmádi frakcióülés után pár nappal egy Facebook-videóban jelentette be hivatalosan, hogy a kormány tizenkettedszer is megkérdezi a magyar embereket. Egyúttal felhívta a figyelmet arra: Brüsszelben azt ígérték, hogy a büntetőintézkedések véget vetnek a háborúnak, és azok jobban fognak fájni az agresszornak, mint az Unió tagállamainak, de nem így lett.

A posta péntektől kezdte el kézbesíteni a háztartásokba a konzultációs kérdőíveket, amelyeket december 9-éig lehet feladni a postán. Ez pedig azt jelenti, hogy az érdeklődőknek bő másfél hónapjuk van válaszolni - papíron és interneten is lesz erre mód.

Hét válasszal lehet üzenni

Bár a kormány képviselői az elmúlt napokban ismertettek egy-egy kérdést, a teljes kérdőív pénteken lett nyilvános.

Ahogy korábbi cikkünkben már megírtuk, az összes kérdés a brüsszeli szankciókra vonatkozik.

1. Ön egyetért-e a brüsszeli olajszankcióval?
2. Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
3. Ön egyetért-e a nyersanyagokra vonatkozó szankcióval?
4. Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
5. Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
6. Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?
7. Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?

Fontos tudni, hogy a kőolajjal kapcsolatos büntetőintézkedésekről már döntés született Brüsszelben, a jövő év elejétől az orosz olajat kitiltják az Európai Unióból, Magyarország azonban mentességet harcolt ki, így ezek ránk nem vonatkoznak. Brüsszel azonban nagyon szeretné bővíteni ezeket. Az orosz olajtermékek kitiltása miatt pedig drágulni fog az ebből előállított termékek, például az üzemanyagok ára.

A brüsszeli elit kiterjesztené a szankciókat az orosz gázra is, amely tragikusan érintené Magyarországot és a régióbeli országokat. Bár a magyar kormány eddig ellenállt a brüsszeli elit tervének, a kérdés újra és újra előkerül.

Olaf Scholz német kancellár és Christian Bruch, a Siemens Energy német energetikai vállalat vezérigazgatója az Oroszországból Németországba földgázt szállító csővezeték, az Északi Áramlat 1 Kanadában megjavított turbinájával a Siemens mülheimi üzemében, 2022. augusztus 3-án Forrás: MTI/EPA/Sascha Steinbach

Egyre több szilárd tüzelésű anyag (például a szén) kerül fel a szankciós listára. Mivel ezek a nyersanyagok eddig jellemzően kelet felől áramlottak olcsón Európába, a szankciókat mindenki megérzi, aki bútort, vagy használati tárgyakat szeretne vásárolni, esetleg szilárd tüzelésű anyaggal fűt.

A nukleáris fűtőelemekre tervezett szankció ellehetetlenítené a paksi atomerőmű és még számos, közép-kelet-európai erőmű működését. Ez veszélyeztetné az árampiac stabilitását és további jelentős drágulást okozna az élet szinte minden területén.

A paksi atomerőmű bővítését szintén támadják Brüsszelben, annak megakasztása igen fájdalmas lenne Magyarországnak, hiszen az újabb blokkok megépítése olcsó áramot biztosítana hosszú távon, ráadásul kiszámítható módon.

Jelenleg az orosz állampolgárok egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan kaphatnak európai vízumot, a légiközlekedés pedig lényegében leállt Oroszország és az Európai Unió között. Magyarország egyik legfontosabb nemzetgazdasági ágazata a turizmus, amely több százezer embernek ad munkát. A járvány már így is komoly károkat okozott ezen a területen, a szankciók pedig tovább rontanak a helyzeten.

A nemzeti konzultáció hetedik témaköre a szankciók következményeként megemelkedett élelmiszerárak, amit mostanra mindenki érezhet a bőrén Európában.

Hatalmas a tét

A háborús helyzet és a második világháború óta nem látott, egész Európát behálózó gazdasági válság miatt már önmagában véve

minden eddiginél nagyobb tétje van a mostani nemzeti konzultációnak.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy bár egyre többen panaszkodnak, és egyre többen adnak igazat Magyarországnak, az Európai Unióban egyedül a magyar kormány ellenzi következetesen a brüsszeli szankciókat, akkor még inkább érthetővé válik, a kormánynak miért fontos, hogy minél többen támogassák a politikáját.

Ha sokan állnak be az ügy mögé, az erős felhatalmazást jelent majd a nemzetközi színtéren.

Különösen azért, mert az Európai Unió tagállamai közül egyedül Magyarországon mondhatják el az emberek a véleményüket a közös európai ügyekről. Nevezetesen arról, hogy helyes-e Brüsszel politikája, továbbra is erőltetni kell-e a szankciókat.

Emeli a konzultáció súlyát, hogy a szankciók egyrészről nincsenek kőbe vésve, azokat időről időre meg kell hosszabbítani ahhoz, hogy érvényben maradhassanak. Másik oldalról pedig komoly csaták várnak a magyar kormányra az elkövetkezendő hetekben, hónapokban, elég csak a gázembargó tervére, illetve annak megakadályozására gondolni.

Tehát ha itthon sokan utasítják el az uniós szankciókat, az komoly jelzést jelenthet a brüsszeli vezérkarnak, továbbá kellő erőt adhat a magyar kormánynak ahhoz, hogy Magyarország érdekeit érvényesíteni tudja. És végső soron mintaként szolgálhat az európai polgároknak.

Brüsszel totális kudarca

Több cikkünkben is foglalkoztunk Brüsszel szankciós politikájának totális kudarcával. Az Európai Unió vezetői a háború kitörése óta arról beszélnek, hogy egyedül a szankciókkal lehet Moszkvát térdre kényszeríteni. Érvelésük szerint a különféle büntetőintézkedések kellemetlenül fogják érinteni az orosz gazdaságot, amely végül elvezet a háború befejezéséhez.

A terv kétségkívül jól hangzik, csakhogy a legkevésbé sem működik a gyakorlatban. A brüsszeli bürokraták ugyanis egy dolgot nem kalkuláltak bele, amikor Oroszország megbüntetésével voltak elfoglalva: a szankciókkal nem az oroszokat, hanem az európaiakat büntetik meg. Mára ugyanis a következő a helyzet:

míg Európában az a kérdés, hogy lesz-e fűtés télen, addig az orosz gazdaság a korábbi évek hasonló időszakához képest kiemelkedően teljesít.

Az oroszok köszönik, jól vannak, nem úgy az európai polgárok. Az energiaválság mostanra elért az átlagemberek szintjére, az áremelkedés pedig már most rendkívüli társadalmi feszültségeket okoz Nyugat-Európában. Elég csak arra gondolni, hogy a kontinens nagyvárosaiban állandósultak az utcai demonstrációk.

Mostanra néhány nyugati országban korábban elképzelhetetlen élethelyzetek alakultak ki: távirányítással kapcsolják ki a bojlereket Franciaországban, lekapcsolhatják a háztartásokat az áramról Svédországban. Nem csoda, hogy mostanra már a németek 57 százaléka szerint is az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók többet ártanak saját országuknak, mint Putyinnak.