Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Legalább tízezres tömeg vonult fel Brüsszel utcáin a három legnagyobb érdekképviselet felhívására. A munkások azt követelték, hogy a kormány azonnal lépjen fel a megélhetési válság ügyében. Novemberre általános sztrájkot is terveznek Belgiumban. Nehéz tél jöhet Európában, a brüsszeli tüntetés is ezt támasztja alá.
Korábban hasonló tüntetések voltak már Ausztriában, Csehországban és Görögországban is az emelkedő árak miatt.
Németországban sem jobb a helyzet: az elszabaduló energiaárak miatt október elejére Berlinben és több kisvárosban is tüntetéseket hirdettek.
Már korábban is tartottak demonstrációkat, de az energiapánik miatt most újra utcára vonulnak. A Reuters szerint a németek csaknem 40 százaléka fél attól, hogy télen nem vagy csak nagyon nehezen fogja tudni fizetni a gázt és az áramot.
Nagyon félünk. A szankciók nem Oroszországot érintik, hanem minket, németeket. Már nem megy tovább, olyan magas áram- és gázárakat kell fizetnünk, mérhetetlenül megdrágultak. A középosztály, a kisüzemek, a pékségek, a hentesek... Nekik fogalmuk sincs, miből fizessenek
- fogalmazott egy nő.
Brüsszel azonban másképp gondolkodik, a bürokraták nem hajlandóak belátni, hogy a kontinens milyen nehéz helyzetbe kerülhet az Oroszországgal szemben bevezetett önsorsrontó szankciók miatt.
Ebben a helyzetben döntött úgy a Fidesz és a KDNP frakciója, hogy arra kéri a kormányt, indítson nemzeti konzultációt a szankciók kérdésében. Kocsis Máté csütörtökön elmondta, a szankciók bevezetésekor Brüsszel nem ezt ígérte. Kiemelte, hogy Oroszország sokkal gazdagabb lett, Európa pedig szegényebb. Megjegyezte, hogy Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert, amiből 85 milliárdot az európai uniós polgárok fizettek ki.
A brüsszeli szankciók kárt okoznak a gazdaságokban és a háztartásokban egyaránt. A megnövekedett energiaárak gazdasági visszaeséshez vezethetnek.Az őszi ülésszakon azon kell dolgozni, hogy ne legyenek szankciók
- fogalmazott a frakcióvezető.
Simicskó István jelezte: az alapvető problémák a háború, valamint az arra adott rossz brüsszeli válaszok miatt vannak.
Minden esetben, amikor fontos nemzeti sors kérdésekben kell dönteni, akkor megkérdezzük az embereket
- emlékeztetett a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője.
A teljesen elhibázott szankciók kapcsán érdemes azt is megemlíteni, hogy már a The New York Times szerint is a szankciók miatt van Európában energiaválság. Az amerikai liberális lap egy franciaországi üveggyáron keresztül mutatta be, hogy mit okoznak a kontinensen a szankciók.
A riportban arról is írtak, hogy az orosz gáz elzárása mekkora kockázatot hozott a vállalat életébe, és arról is, hogy milyen gyorsan ugrottak meg az energiaárak.
A The New York Times úgy fogalmazott:
a magas energiaárak ostorként csapkodják az európai ipart,
arra kényszerítik a gyárakat, hogy hirtelen vágják vissza a termelést, és munkavállalók tízezreit küldjék kényszerszabadságra. A lap hangsúlyozta: a krízisbe az európai szankciók ütnek vissza, amelyeknek Moszkvát kellett volna büntetniük.
A szankciók visszafelé is elsülhetnek, Oroszország a jelenlegi háborús helyzetben bármikor dönthet úgy, hogy elzárja a csapokat, és Európa nem férhet hozzá az orosz gázhoz, amely komoly nehézséget okozhat a kontinensnek - erről már Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője beszélt a hirado.hu-nak. „Európának továbbra is olyan utat kellene járnia, mint amit Magyarország jár, amit a magyar kormány tűzött ki maga el, hogy gyakorlatias döntéseket kell hozni, minden egyes lépéssel a béke megteremtését kell elősegíteni" – fogalmazott.
Felidézte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az európai politikusok közül elsőként mondta ki: békére van szükség, a szankciós politika óriási károkat okoz az európai gazdaságnak. Pálfalvi Milán azt mondta, bár az európai politikusoknál van egyfajta elmozdulás a kérdésben, túl későn ébredtek, attól kell tartani, hogy megfelelő mennyiségű gáz hiányában „olyan hideg tél lesz, amit nem fognak tudni kezelni".
Az elemző utalt arra, hogy a közvéleménykutató-intézet legfrissebb elemzése szerint a magyarok is úgy vélik, a brüsszeli szankciók nem működnek, a megkérdezettek 66 százaléka gondolja úgy, hogy azok Európának jobban ártanak, mint Oroszországnak.
Pálfalvi Milán hangsúlyozta:
nem meglepő a magyarok véleménye, mert az európai, azon belül a magyarországi energiaárak növekedése a szankciókra adott válasz, de az a forgatókönyv, miszerint a szankciók következtében az oroszok visszakoznak és béke lesz, nem következett be.
Márciusban azt mondták, az energiára nem terjesztik ki a szankciókat, ehhez képest a kőolajjal összefüggésben érvényesítik azokat, és a Soros György féle érdekcsoport, illetve több európai vezető azt mondja, az orosz gázra is szankciót kell kivetni – mondta. Hozzáfűzte, e tervezett szankció kivetése gyakorlatilag tönkre tenné az európai gazdaságot. Emlékeztetett,
Orbán Viktor fogalmazta meg, hogy ha Magyarország bevezetné a gázembargót, az egyenlő lenne azzal, mintha atombombát dobnának le a magyar gazdaságra.
A magyar választók 66 százaléka éppen ezért mondja azt, hogy nem értenek egyet a szankciókkal,
mert ők maguk is látják azt, hogy Európa milyen komoly bajban van – hangoztatta. Pálfalvi Milán felvetette, eljött az a pont, amikor az Európai Uniónak is fel kellene mérnie, mit gondolnak az állampolgárok. Az elemző szólt arról is, hogy Nyugat-Európában is olyan intézkedéseket próbálnak érvényre juttatni, amelyek segítenek a fogyasztóknak mérsékelni a szankciók okozta károkat.
Fontos megjegyezni, hogy Európában elsőként Magyarországon lesz lehetősége az embereknek arra, hogy elmondják a véleményüket a szankciókról. Bár az Európai Parlament szélsőbaloldal által vezetett többsége egy hete arról döntött, hogy Magyarország már nem demokrácia, mégis itthon a kormány megkérdezi az emberek véleményét erről a húsbavágó kérdésről, míg máshol nem érdekli a kormányokat a választók véleménye.
Abban az esetben, ha elegendő támogató kérdőív érkezik vissza azzal Magyarország nyomást gyakorolhat Brüsszelre, és az emberek véleménye fegyver lesz a kabinet kezében.
Korábban a kötelező betelepítési kvóta kapcsán soha nem látott támogatottságot kapott a kormány álláspontja, és Brüsszel meg is hátrált. Hasonló várható a szankciók esetében is, ha egységesen támogatni fogják az emberek a kormány álláspontját. A szankciók eltörlésével pedig jelentősen javulna a magyar gazdaság helyzete, és az infláció is mérséklődne.
