Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mint arról az Origo korábban már beszámolt, Twitter-üzenetben számolt be David Pressman amerikai nagykövet arról, hogy
találkozott két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, akik nem mellesleg az Országos Bírósági Tanács (OBT) tagjai is.
A látogatáson fotók is készültek, amelyeken jól látható, hogy vélhetően jó hangulatban telt az egyeztetés.
A bírói függetlenségből fakadóan a bírói szervezet arra jogosított testületei foglalhatnak állást abban a kérdésben, hogy az Alaptörvény, a törvényi rendelkezések és az etikai szabályok fényében egyáltalán jogszerű találkozónak minősíthető-e az OBT két tagjának látogatása és tárgyalásai az Egyesült Államok budapesti nagykövetével. Mindenesetre a nagykövet lépése példátlan több szempontból is, nemzetközi és belső jogi értelemben is aggályos. Egész egyszerűen felháborító. Tegyük hozzá:
a bírói függetlenség látszatára sem vigyázott a két magyar bíró, de persze az amerikai nagykövet sem.
A botrányról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég igazgatója megírta véleményét az Origónak, aki szerint az elmúlt évek során számos esetben vizsgálták azt a kérdést, hogy egy bíró egy adott esetben sértett-e jogszabályt, vagy etikai rendelkezést egy-egy politikainak minősített cselekedettel.
Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a bírák esetében a politikai tevékenység más megítélés alá esik, mint más jogi hivatásrendeknél.
A vonatkozó etikai szabályok egyértelmű eligazítást adnak, a Bírák Etikai Kódexe szerint a bíró az ítélkező tevékenysége során mindenféle befolyástól, nyomástól, fenyegetéstől és egyéb beavatkozástól mentesen jár el, érvényesítve a felekkel való egyenlő bánásmód elvét. Továbbá a bíró munkája során a látszatát is kerüli annak, hogy bárkinek kedvez, eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul. Az ügyek eldöntésében — az anyagi és eljárásjogi szabályok keretei között, összhangban a saját lelkiismeretével — szabadságot élvez, döntéseit függetlenül hozza meg. Ifj. Lomnici Zoltán szerint hangsúlyozandó mindez annak kiemelése mellett, hogy ezen szabályok egybevetése a konkrét esettel csak az arra jogosított hatóságok feladata lehet.
A NEMZETKÖZI GYAKORLATOT ÁTTEKINTVE SZOKATLANNAK MINŐSÍTHETŐ A BÍRÓI TESTÜLET KÉT TAGJÁNAK TÁRGYALÁSA EGY KÜLÁLLAM NAGYKÖVETÉVEL.
Ez abból a szempontból is fontos lehet, hogy az Egyesült Államokban szövetségi és állami szinten is arra törekednek, hogy a bírói hatalmi ágba vetett bizalmat ne csorbítsa más hatalmi ágak beavatkozása vagy külső államok hatalmi szerveinek beavatkozása. Azzal még a jogban járatlan polgárok is tisztában vannak, hogy a jogalkotás és a jogalkalmazás egymástól elkülönül, és a bíróságok feladata kizárólag a jogszabályok értelmezése és alkalmazása.
A MINDENKORI AMERIKAI NAGYKÖVETNEK TISZTÁBAN KELL LENNI AZZAL IS, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYOS RENDSZERÉBEN AZ ELNÖKI (VÉGREHAJTÓI) HATALOM FÜGGETLEN AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSTÓL.
Az amerikai elnök csak kétféle módon befolyásolhatja a bírói hatalmi ágat: a szövetségi bírák és a Legfelsőbb Bíróság tagjainak kinevezésével (amerikai alkotmány II. cikkely 2. § második bekezdése), valamint kegyelmezési jogának gyakorlásával (II. cikkely 2. § első bekezdés).
AZ AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÁS PEDIG CSAK KÉTFÉLE MÓDON LÁTHAT EL IGAZSZOLGÁLTATÁSI FELADATOT: TÖRVÉNYSZÉKEK FELÁLLÍTÁSÁVAL (I. CIKKELY 8. §, A KONGRESSZUS HATALMI JOGKÖREINEK TAXATÍV FELSOROLÁSÁNÁL), VALAMINT AZ ELNÖK VÁD ALÁ HELYEZÉSÉVEL (I. CIKKELY 3. § HATODIK BEKEZDÉS).
Az alkotmányjogász kifejtette, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét és a bírák pártatlanságát számos, kógens rendelkezésben deklarálja a hatályos magyar joganyag, így az Alaptv. 26. cikk (1) bekezdésében és a 28. cikkben, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. törvények több szakasza. Magyarország Alaptörvényének preambuluma (a Nemzeti hitvallás) szerint
népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Az Alaptörvény 26. cikke a bírákról pedig az első bekezdésben rögzíti:
a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
Magyarország független, demokratikus jogállam, amelyben a végrehajtó hatalom nem avatkozhat bele a független igazságszolgáltatás működésébe, és ahol a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik valamilyen bűncselekményt követtek el.
AMERIKÁBAN UGYANCSAK AZ ALKOTMÁNY ADTA KERETEK KÖZÖTT ÉS KORLÁTOZOTT MÉRTÉKBEN ELLENŐRIZHETI, ILLETVE BEFOLYÁSOLHATJA EGY-EGY LEGFELSŐBB KORMÁNYSZERV A MÁSIK MŰKÖDÉSÉT.
Mint arról beszámoltunk, az OBT egy közleményt adott ki, amit a Kúria sem hagyott szó nélkül, az alábbi reakció érkezett Varga Zs. Andrástól.
„Tisztelt Elnök Asszony!
A megalapozatlan kinyilatkoztatásokat tartalmazó – a metaadatok szerint Vasvári bíró úr által szerkesztett – közlemény kiadását az alábbi okokból nem támogatom:
Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy a közlemény kiadása esetén a saját álláspontomat is nyilvánosságra fogom hozni, mivel az igazságszolgáltatás kizárólag csoportérdeket szolgáló lejáratásának felelősségében továbbra sem kívánok osztozni.
Mint arról beszámoltunk, Vejkey Imre, a magyar Országgyűlés igazságügyi bizottsági elnöke aggályosnak tartja David Pressman és az OBT-tagok egyeztetését, az eset ráadásul a bírói szervezeten belüli konfliktust is kiújította.
Aggályosan tartom az ügyet. Hogyan lehetséges ez? Az Alaptörvényünk egyértelműen rendelkezik a bírák függetlenségéről. Egészen elképesztő, ami történt, ezt a lépést nem lehet másként, csak beavatkozásnak értelmezni a magyar igazságszolgáltatásba
– jelentette ki sommásan a Mandinernek nyilatkozva Vejkey Imre, a parlament igazságügyi bizottságának KDNP-s elnöke.
Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint köztudott, hogy az amerikai külügyminisztérium előszeretettel kommentálja – hol több, hol kevesebb megalapozottsággal – a más országok bíróságai által hozott egyes döntéseket. Az Obama-kabinet utolsó hónapjaiban 2016. december 6-án közleményt adott ki a külügy a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt Magyarországon tíz év fegyházbüntetése ítélt szír férfi, Ahmed H. ügyében.
A KÖZLEMÉNYBEN, AMELYET A DEMOKRATA BALOLDALI MARK TONER HELYETTES KÜLÜGYI SZÓVIVŐ ÍRT ALÁ, AGGODALMUKAT FEJEZTE KI AHMED H. SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK ÁLTALI ELÍTÉLÉSE MIATT.
Az alkotmányjogász szerint
PRESSMAN NAGYKÖVET MOSTANI LÉPÉSE NYÍLT BEAVATKOZÁS A MAGYAR BELÜGYEKBE ÉS AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ELLENI TÁMADÁSKÉNT IS ÉRTÉKELHETŐ, AMELY MÉG A LEGELKÖTELEZETTEBB ATLANTISTÁKBAN IS MEGÜTKÖZÉST KELT.
Nem véletlen, hogy az amúgy ilyen típusú botrányokra érzékeny baloldali sajtó, sőt a bíróságok függetlenségét rendszeresen féltő TASZ, Helsinki Bizottság és a többi NGO is hallgat az ügyben. Meggyőződésem, írta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán, hogy a Wall Street Journal helyesen ítéli meg a mostani amerikai nagykövetség viselkedését, ez éles váltás David Cornstein Nagykövet Úr magas színvonalú diplomáciai képviseletéhez képest.
