Így értékelte a 2022-es évet a Magyar Műanyagipari Szövetség elnöke

Társadalmi elfogadás, együttműködés és konszenzus – ezeket a fogalmakat emelte ki évértékelőjében a Magyar Műanyagipari Szövetség elnöke, a PEMÜ Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint ezek a szavak ma hatványozottabban érvényesek, mint akár csak egy évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-járvány nehezítette meg a piaci szereplők életét. A szövetség, ahogy eddig, a továbbiakban is támogatja a hazai műanyagipart, hogy megerősödve kerüljön ki a válságból.

Mint az Hajdárné Molnár Elvira elnöki beszámolójából kiderült, a szervezet a tavalyi év elején még úgy gondolta, hogy egy könnyebb időszak elé néznek, hiszen a koronavírus gazdaságra gyakorolt hatásait az iparágnak sikerült megfelelő módon kezelniük. A februárban kirobbant orosz-ukrán háború azonban minden addigi elképzelést felülírt, a műanyagipari szereplőket olyan példanélküli helyzet elé állította, amire nem lehettek felkészülve – olvasható a polimerek.hu-n megjelent írásban.

Az egyre élesedő konfliktus hatásai fokozatosan jelentek meg az iparban és felerősítették azokat a negatív folyamatokat, amelyek már a korábbi válságkezelés idején elkezdődtek, például az energiával kapcsolatos problémák formájában. A krízis kiszámíthatatlan pályára állította a gazdaságot, aminek köszönhetően különösen fontossá vált, hogy a műanyagipari vállalatoknak olyan támogatási rendszert dolgozzanak ki, amelyet a kormányzat elé terjesztve, a kockázatokat képes bizonyos mértékig kiszámítható mederbe terelni. Ennek keretében az MMSZ összeállított egy kérdőívet a tagvállalatai számára, és januárban ennek eredményeit összegezve kezdett tárgyalásokba kormányzati szinten arról, hogy milyen formában lehet támogatni a vállalkozásokat. „Talán a legfontosabb két cél, amelyet felállítottunk, az energiaköltségek kiszámíthatóvá tétele, a magas költségek mérséklése, valamint a beruházások támogatásának elérése volt, amely a vállalati kitettséget csökkenti” – mondja az MMSZ elnöke, a PEMÜ Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Ezen célok megvalósulását a saját célra felhasználható energiatermelő beruházásokban, illetve az energiahatékonyságot célzó olyan beruházásokban látja, amelyekkel az energiafogyasztás csökkenthető, de fontosnak tartja azt is, hogy mindehhez olyan finanszírozási forma kapcsolódjon, amely az egyre nehezebb helyzetbe kerülő vállalkozásoknak lehetővé teszi, hogy élni tudjanak ezekkel a lehetőségekkel.

„Napjainkra eljutottunk oda, hogy javaslataink nagy része már elérhető a kis- és középvállalkozások számára az energiaköltségek vissza nem térítendő részleges támogatásával. A nagyvállalatok számára pedig a Gyármentő Program teszi lehetővé a hosszú távú energetikai célú fejlesztéseket” – teszi hozzá.

Az oros-ukrán háború a műanyagipart is nehéz helyzetbe hozta Forrás: Origo

A válság rendkívül érzékenyen érintette a magyar vállalkozásokat

A válság hatására nagyon magas lett a kockázati szint, ami a vállalkozások működését alapvetően befolyásolta, a további fejlesztési, növekedési lehetőségeiket pedig erőteljesen korlátozta, egyúttal megtörte azt a lendületet, ami a korábbi időszakban jellemezte az iparágat.

Hajdárné Molnár Elvira szerint nagyon hatékony, egyben pozitív együttműködést sikerült kiépíteniük a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium vezetőivel: a politikusok nyitottak voltak a javaslataikra, láthatóan felkészültek a hozzájuk eljuttatott elemzésekből és az azokra épülő javaslatokból, valamint konszenzusra és közös megoldásokra törekedtek. A kormányzat által hozott megoldásokat mind struktúrájukban, mind céljaikban megegyezőnek írta le a szövetségével.

Természetesen további tárgyalásokra is szükség van. „A piacvesztéstől tartva jelenleg sok magyar nagyvállalat kénytelen úgy dönteni, hogy a magasabb energiaköltségekből adódó veszteségeinek egy részét megtartja, és nem hárítja át vevőire. Ennek komoly kockázatát látjuk a következő időszakban, így ezen a területen mindenképpen szeretnénk még ebben az évben tovább folytatni a tárgyalásokat és átmeneti megoldásként legalább azt elérni, hogy a nagyvállalatok működési költségeinek a részbeni finanszírozása hasonló legyen a kkv szektoréhoz” – avat be az elképzelésekbe az MMSZ elnöke.

A szinergikus kapcsolatok kialakítása kiemelt feladat az MMSZ életében is

Mivel a műanyagipar egy rendkívül innovatív iparág, fontosnak tartják, hogy ezen a területen minél több stratégiai együttműködést alakítsanak ki. Annak érdekében, hogy támogatni tudják azokat a tagvállalataikat, amelyek versenyképességüket az innovációra alapozzák, például felvették a kapcsolatot Pomázi Gyulával, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának vezetőjével, illetve Bernáth Tamással, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetőjével, és mindkét szervezettel hosszú távú megállapodást kötöttek. Ezek az együttműködések – az elnök szerint – lehetővé teszik azt, hogy a tagvállalataik megismerhessék azokat a lehetőségeket, amelyekkel a vállalkozások az innovációs tevékenységüket fel tudják mérni és megfelelő szabadalmi jogi védelemmel tudják ellátni ezeket itthon és külföldön, de támogatást is tudnak szerezni különböző pályázati forrásokból. Ennek érdekében a szövetség szeretné, ha idén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda munkatársai ingyenes tanfolyamokat tartanának az érdeklődő tagvállalataik és partnereik részére.

Ahogy azt a Polimerek Eseménynaptárában olvashatják az érdeklődők, a 2023-as évre egyébként is sokkal több rendezvényt terveznek, mint a koronavírus-járvány előtti utolsó időszakban, aminek eredményeképpen szinte valamennyi hónapban lesz valamilyen találkozójuk. Elsősorban azért, mert azt látják, hogy nagy az érdeklődés ezek iránt, de szeretnék erősíteni a nemzetközi kapcsolataikat is. Hajdárné Molnár Elvira szeretné, ha minél többen csatlakoznának a szövetségükhöz annak érdekében, hogy a szervezet érdekérvényesítő ereje, üzleti kapcsolatrendszere minél szélesebb körre terjedjen ki.

„Ha reálisan mérlegelünk, egy békemegállapodás megkötésével még nem ér véget a háború okozta krízis, hosszútávon velünk maradnak azok a hatások, amelyek mostanra beleégtek a rendszerbe. Nekünk tehát mindenképpen abban kell gondolkodnunk, hogyan tudjuk a magyar vállalkozásokat segíteni, támogatni, erősíteni abban, hogy magyarországi és külföldi piacaikat megtartva, azokat megerősítve kerüljenek ki a válságból. Ugyanakkor a gazdasági érdekképviselet mellett nagyon fontosnak tartjuk a műanyagokkal kapcsolatos ismeretek közvetítését is, ezért például folytatjuk a Magyar Tudományos Akadémián Az ember alkotta anyag – a XXI. század anyaga elnevezésű konferenciánkat, amelyet 2023. december elejére tervezünk. A hazai és nemzetközi kiállításokon is a hagyományoknak megfelelően képviselteti magát a szövetség, a hagyományos kapcsolatépítő rendezvények mellé ingyenes tanfolyamokat is indítunk különböző aktuális témakörökhöz kötődően” – folytatja az idei év kiemelt feladatainak felsorolását az MMSZ elnöke, aki kihangsúlyozza, hogy mindezek mellett továbbra is fontos, hogy ne tévesszék szem elől a stratégiai célokat sem, folytassák a társadalmi felelősségvállalás és a gazdasági érdekképviselet területén megfogalmazott célok teljesítését, és ezekhez illeszkedve keressenek új, jövőbe mutató megoldásokat.