A portál összefoglalója szerint a rendőrség vezetői már többször is kijelentették, hogy minden, a gyülekezésről szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt tudomásul vesznek, ezeknek a demonstrációknak azonban a jogszabályi kereteken belül kell maradniuk.
A törvény előírásait be nem tartókkal szemben viszont továbbra is fel fognak lépni. Mint ahogy teszik a hétfői, törvénytelen demonstrációk esetében is.
A rendőrség ugyanis több eljárást kezdeményezett a 2023. április 24-én bejelentés nélkül tartott gyűlések kapcsán.
Mivel nem jelentették be, törvénytelen volt a Belügyminisztérium előtti, hétfő reggeli demonstráció, amikor többen leültek a főbejárat előtti járdára és akadályozták az épületbe való belépést.
Ahogyan arról az Origo is beszámolt, a rendőrség eltávolította a törvénytelenül tüntetőket. Amint azt a Magyar Nemzet megtudta, eljárást indítottak a szervezővel szemben.
A Belügyminisztérium épülete előtt 2023. április 24-én 6 óra 42 perctől 8 óra 15 percig tartó, be nem jelentett gyűlés szervezőjével szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt indított eljárást
– közölte a Magyar Nemzet kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kommunikációs osztálya.
A rendőrség nem nevezte meg a szervezőt, ám lapértesülés szerint a törvénytelen tüntetést egy Soros-hálózathoz kötődő aktivista szervezte.
Ahogyan arról beszámoltunk, Horgas Péter, a Soros-féle Főnix Mozgalom alapítója szervezte a be nem jelentett ülősztrájkot a Belügyminisztériumhoz. Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtöki közleménye szerint emellett
egy sor már eljárás is indult, illetve hivatalos személy elleni erőszak miatt feljelentést is tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF).
Hétfőn délután egy bejelentett, jogszerű gyűlés volt a minisztérium előtt, amelynek befejezése után többen a Karmelita kolostorhoz vonultak, ahol újabb, be nem jelentett gyűlést tartottak. A szervezővel szemben ebben az esetben is gyülekezési joggal visszaélés miatt indult szabálysértési eljárás.
A Karmelita kolostornál összegyűlt demonstrálók közül többen erővágóval, más eszközökkel és testi erővel szándékosan megrongáltak több kerítéselemet.
Az eset kapcsán a Budapesti Rendőr-főkapitányság rongálás vétség elkövetése miatt indított büntetőeljárást.
Amikor a be nem jelentett gyűlés agresszíven fellépő résztvevői a kordon feldöntésével már a rendőrök testi épségét veszélyeztették, az egyenruhások könnygázt alkalmaztak. A rendőrség – a rendelkezésre álló adatokat értékelve – hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt feljelentést tesz a Központi Nyomozó Főügyészségen.
A helyszíni felvételek szerint a kordon feldöntésében országgyűlési képviselők is részt vettek, soraikban Hadházy Ákossal. Amennyiben ellenük is fennáll a megalapozott gyanú, akkor a legfőbb ügyésznek kell kérnie a mentelmi joguk felfüggesztését az Országgyűléstől. Ahogyan minden esetben, így a fent említett rendőri intézkedéseket követően is a parancsnoki vizsgálat tárgyát képezte a kényszerítő eszköz alkalmazása, amely jog-, és szakszerű volt. A rendőrség vizsgálja a kényszerítő eszköz alkalmazását kiváltó okokat, továbbá azt is, hogy amiatt kell-e szabálysértési vagy büntető feljelentést tennie.
Közlemény
Az ORFK leszögezi: a gyülekezési jog gyakorlása senkit nem mentesít más (szabálysértési, büntető) törvények hatálya alól. A tényállás ismeretében a lehetséges jogkövetkezmény mindenkire egyformán vonatkozik, függetlenül a személy – vagy jogsértés esetén az elkövető – jogállásától. Gyülekezés esetén egyes bűncselekmények vonatkozásában akár a csoportos elkövetés is megvalósulhat.
Hangsúlyozzák, hogy a rendőrség soha nem alkalmazott kényszerítő eszközt megfélemlítés céljából. Kizárólag a rendőrségről szóló törvényben előírt esetekben, az arányosság elvét figyelembe véve alkalmaznak kényszerítő eszközt.