Gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormány - mutatjuk a legfontosabb lépéseket

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter

A háború miatt rendkívül megemelkedett energiaárak legyengítik a gazdaságot, óriási terhet jelentenek a vállalkozásoknak. A kormánynak minden eszközzel élnie kell, ami lendületet visz a gazdaságba, hogy meg tudja őrizni a munkahelyeket és a gazdasági növekedést, ezzel a költségvetési forrásokat is - mondta a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki több intézkedést is bejelentett. Árplafont vezet be a kormány az áramra három szektorban, az árplafont július 1-jétől nettó 200 euró/megawattórában állapítják meg, és a feldolgozóiparra, a szálláshely-szolgáltatásra, valamint a raktározásra, szállításra vonatkozik. Olyan szektorokról van szó, amelyek a gazdaság teljesítményére és az inflációra a legnagyobb hatással vannak, mivel ezek termelő tevékenységek. Miután egyeztettek az iparkamarával, az intézkedés több mint ötezer vállalkozást érint, és 40 milliárd forintot ad rá a kormány. A gazdaságvédelmi akciótervbe illeszkedő döntésként a kormány arról is határozott, hogy lehetővé teszi a SZÉP-kártyák felhasználását hidegélelemre. Kiemelte: augusztus 1-jétől december 31-ig erre korlátlanul lesz lehetőség, és ezzel egyidejűleg azt is lehetővé teszik, hogy ebben az időszakban a munkáltatók a SZÉP-kártya keretét, amelynek maximális összege 450 ezer forint, további 200 ezer forinttal megemeljék a kedvezményes szabályoknak megfelelően. A gyógyszerforgalmazó cégek esetében a kormány arról döntött, hogy július 1-jétől az extraprofitadójuk felét leírhatják, ha azt beruházásra vagy kutatás-fejlesztésre fordítják.

A háború új szakaszába lépett; nem könnyebb, hanem nehezebb lesz a helyzet – jelentette ki Gulyás Gergely a hétfői Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a kormány álláspontja, hogy mindenkinek az érdeke, hogy mielőbb béke legyen. Szerinte az, ha megvalósulna az azonnali tűzszünet, melyet a magyar kormány szorgalmaz, az infláció mérséklődéséhez és megszűnéséhez vezetne. Gulyás Gergely kiemelte:

Magyarország nyíltan képviseli a békepárti álláspontot, az embernek viszont sokszor az az érzése, hogy az Európai Unió politikai elitje ezt gyakorlatilag elhallgattatná.

Gulyás Gergely: Magyarország nyíltan képviseli a békepárti álláspontot Fotó: Polyák Attila - Origo

Védelemre megy a GDP 2 százaléka

A legfontosabb, hogy Magyarországnak legyen 2024-es költségvetése, ami garantálja az ország biztonságát. Elegendő forrást biztosítunk ahhoz, a rendszerváltás óta először, hogy a NATO-vállalásainknak is megfeleljünk: ez azt jelenti, hogy a védelmi kiadások 2 százalékát teszik ki a magyar GDP-nek – fogalmazott a miniszter.

Gazdaságvédelmi akcióterv: árplafon az áramárra több területen

A miniszter szerint a rendkívül megemelkedett energiaárak komoly terheket jelentenek a magyar vállalkozásoknak, ezért minden eszközzel élni kell, ami lendületet vihet a gazdaságba. Ez volt az alapvető filozófia akkor is, amikor egy gazdaságvédelmi akciótervet fogadtunk el – mondta.

Mivel az egyik nagy probléma a vállalkozások számára az energiaár, azon belül is az áram ára, a vállalatok 80 százaléka rögzített áras szerződést kötött, amelynek az a következménye, hogy ezeknek a vállalkozásoknak az egyharmada jelenleg 320 euró/megawatt fölötti árat fizet, és ezzel együtt az átlag is 250 euró/megawatt fölött fizet.

Éppen ezért három területen – feldolgozóipar, szálláshely-szolgáltatás, raktározás-szállítás – is árplafont vezetnek be, és a legmagasabb árat nettó 200 euró/megawattban állapítják meg.

Ez az intézkedés több mint 5000 vállalkozásnak segít, és több mint 40 milliárd költségvetési kiadást jelent.

Cserébe azt várják, hogy ezek a cégek növeljék a gyártási kapacitásaikat, és ne emeljék az árakat – jelezte a miniszter.

A fix áras áramárszerződések esetében jelentős csökkentés lesz július 1-től Forrás: Picture-Alliance/AFP/Frank May

Gazdaságvédelmi akcióterv: segítség a SZÉP-kártyákhoz

A második döntés, hogy 2023. augusztus elsejétől december 31-ig lehetővé teszik a SZÉP-kártyával való fizetést hidegélelmiszerekért is. Ezen felül lehetővé válik az is, hogy a munkáltatók a SZÉP-kártya-keretet további 200 ezer forinttal emeljék. A miniszter kiemelte:

a gyógyszerforgalmazókra vonatkozik a gazdasági akcióterv harmadik pontja.

Július 1-jétől a 40 százalékos extraprofitadóból 20 százalékot leírhatnak, ha azt kutatásra fordítják. A gyógyszergyártóknál, ha kutatás-fejlesztésre fordítják az extraprofitadót, annak 50 százalékát leírhatják.

Jövőre pedig a megmaradt 20 százalék felét is leírhatják, ha folytatják a fejlesztéseket.

Gulyás Gergely: Brüsszel migránskvótát tervez

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: továbbra is az a véleményük, hogy a migránskvóta veszélyes. Magyarországot ez hátrányosan érintené, ami ellen küzdeni kell.

A miniszter kérdésre kifejtette:

a migránskvóta meghívólevelet jelent Európába.

Szerinte a jelenleg kitűzött arány bármikor megemelhető. Magyarországnak kellene a határrendészeti eljárások 28 százalékát elvégeznie, ami nagy nehézséget jelentene az országnak – fogalmazott a miniszter. Hangsúlyozta: nincs még végleges döntés a kérdésben.

Az Origo azon kérdésére, hogy lát-e esélyt arra, hogy a miniszterelnökök tanácsának ne egyhangúan, hanem a minősített többség elve alapján kelljen döntenie a kötelező migránskvótáról, Gulyás Gergely kifejtette: ezen a lépésen már túl vannak, a minősített többség elve alapján a tanács döntött. Most az a helyzet fog előállni, hogy a parlament is megfogalmazza majd a saját javaslatait az elfogadott jogszabállyal kapcsolatosan. Ezek azonban nem jó irányba fogják vinni az ügyet, mert azok mind migránsbarát javaslatok lesznek. Hozzátette,

vizsgálni kell majd azt is, hogy az EU nem gyakorolt-e olyan hatáskört, amit nem ruházunk át rá, vagy amit nem az uniós intézmények útján közösen gyakorlunk.

Az uniós pénzek ügyével kapcsolatban a miniszter közölte: a labda Brüsszel térfelén pattog, mivel hazánk a vállalásait teljesítette. – Hazánk az utolsó mérföldkövet is a EB által visszaigazolt módon teljesítette, tehát az Európai Bizottságnak július elején számlákat is küldhetünk. De politikai döntés kérdése, mikor szedik össze a bátorságukat ahhoz, hogy az EP-ben ülő magyar ellenzéki politikusok ármánykodása ellenére, jog szerint odaadják a magyaroknak járó pénzeket – mutatott rá.

A kormány továbbra is elutasítja a kötelező migránskvótát Forrás: AFP/Csaba Segesvari

A baloldali képviselők nem ismerik a törvényt

Gulyás Gergely kiemelte: a pedagógus-életpályamodellről szóló vitában látható volt, hogy a baloldali képviselők nem ismerik a törvényt.

Ez a törvény tartalmaz béremelést, ami persze függ attól, hogy a baloldali EP-képviselők meddig akarják blokkolni az uniós forrásokat

– fogalmazott a miniszter. Részletezte, hogy a törvény tartalmaz 10 hét szabadságot, és 24 órában határozta meg a kormány a tanítási kötelezettség óraszámát.

David Pressman amerikai nagykövet Budapest Pride-on mondott beszédére úgy reagált: Magyarország egy szabad ország, ahol mindenki azt mond, amit akar.

A miniszter arra, hogy Soros György birodalmát fiának, Alex Sorosnak adta át, annyit mondott, hogy nem tudjuk, hogy a migránskvóta erőltetése nem pont az átadás-átvétel része-e.

Zajlik a kötelező akciózás a boltokban Forrás: Pixabay

Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta:

elindult a kötelező akciózás a boltokban június 1-jével. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 2 milliárd forint fölött van a kiszabott bírságok összege, heti 50 boltot ellenőriznek a hatóságok, tehát nem érdemes trükközni.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta, hogy a következő kormányülésen dönt a kormány a június végével lejáró árstopokról.

A miniszter elismerte, hogy jelenleg kevesebb az építőipari megrendelés, de reménykedik abban, hogy 2025-ben már a megrendelések, főleg az államiak száma is növekedni fog. Elhangzott, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal és a Költségvetési Tanáccsal közösen keresnek olyan alternatív megoldást, amivel csökkenthető az az összeg, amit a jegybank vesztesége miatt az államnak kell vállalnia.

A dollárbaloldal továbbra is a tanári béremelés ellen lobbizik

A CDU több képviselőjével, volt kancellárjelölttel találkozott Gulyás Gergely Németországban múlt héten. A miniszter szerint mindenki ismeri a magyar-német kapcsolatok bonyolultságát. Vannak politikai viták, mert alapvetően másként képzeljük el Európa jövőjét - tette hozzá. Az EU-ban azonban szövetségesek és partnerek vagyunk - mondta a miniszter.

Kiváló magyar-német hadiipari együttműködés van, így erre a területre kell koncentrálni.

Nem látszik, hogy a következő hónapokban komoly esély lenne egy esetleges béketárgyalásra az orosz-ukrán háborúban - mondta egy másik kérdésre a miniszter.

A dollárbaloldal továbbra is a tanári béremelések ellen küzd Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Amikor egy európai parlamenti képviselő ír levelet, hogy ne adjon pénzt az Európai Bizottság egy béremelésre, akkor nehéz tagadni a baloldal szerepét.

Brüsszelben nettó hatmilliót keresnek a baloldali képviselők, ezért is érthetetlen, miért nem támogatják, hogy a tanárok többet keressenek - mondta a miniszter.

Eddig szavazhatnak az új életpályamodellről

Kiemelte azt is: hogy az Unióban nincs őszinte párbeszéd a menekültkérdésről, nem is lehet erről szabadon véleményt nyilvánítani. Problémát jelent az is, hogy a jelenlegi rendszerben a migrációt, a menekültügyet és a munkaerő-problémákat összekeverik az Unióban, majd leszögezte azt is, hogy Magyarországnak nincs olyan kötelezettsége, hogy az innen számított nyolcadik-tizedik ország menekültjeit befogadja.

Eddig 1 millió 125 ezren ukrán menekült érkezett Magyarországra

– derült ki a miniszter egy kérdésre adott válaszából.

Újságírói kérdésre Gulyás Gergely arról is beszélt: elképzelhető, hogy új eljárást kell lefolytatni a Ryanair ügyével, a légitársaságokat érintő adóval kapcsolatban.

Közölte azt is: az biztos, hogy július 7-én vége a parlamenti ülésszaknak, addig a pedagógusok új életpályamodelljéről szóló törvénytervezetről is szavazni fognak.

Július 7-ig szavaz az Országgyűlés a tanári életpályamodell-törvényről Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Nem lep meg, hogy a baloldali szavazók is ellenzik a kötelező migránskvótát - mondta egy másik kérdésre Gulyás.

A migránskvóták ügyében nemzeti konszenzus van a társadalomban, míg a politikában a baloldal a migránsok korlátlan Európába áramlását segíti.

Az Oroszország által Magyarországnak átadott kárpátaljai hadifoglyokkal kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: az átadott tizenegy ember jogi értelemben már nem minősül hadifogolynak. Mint kiderült, az ortodox egyház a máltaiakkal együttműködve szállította Magyarországra a hadifoglyokat. –

Szabad akaratukból jöttek ide, és szabad akaratukból dönthetnek arról, hogy elhagyják-e Magyarországot, erre is van lehetőségük. Aki nem magyar állampolgár, az menekültstátuszt kapott

– részletezte.

Gulyás: Ilyenre kevés példa volt a magyar politikatörténetben

Nem örülünk neki, ha valaki elhagyja a tanári pályát, de mindent elkövettünk a jó szabályozás kialakítása során - mondta egy másik kérdésre Gulyás.

Miközben 13 százalékkal csökkent a diákok száma az elmúlt időszakban, addig a tanároké 3 százalékkal

- tette hozzá. Egy másik kérdésre elmondta, hogy július 1-től jelentős ápolói béremelés történt, míg az orvosok esetében ez már korábban megtörtént. A fő cél a továbbiakban, hogy a most végzett orvosok minél nagyobb számát itthon tartsák - mondta a miniszter.

Arra, hogy a PDSZ Brüsszelhez fordult a státusztörvény miatt, a miniszter úgy vélekedett: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete politikai képviseletet lát el. A magyar baloldallal való szövetségüket jól bizonyítja az is, hogy 3-4 nappal a választások előtt együtt tüntettek. Gulyás Gergely kijelentette, hogy az Európai Bizottságnak semmi köze nincsen a magyar oktatáshoz, ez nemzeti hatáskör. De a kormány tett egy gesztust feléjük, és kiküldte a törvénytervezetet a bizottságnak.

A múlt heti demonstrációt pedig úgy értékelte:

Annál szerényebb tüntetés, olyan nagy médiatámogatással, mint ami a pénteki volt, a magyar politikatörténetben kevés volt.

Hozzátette: abban a hisztériakeltésben, ami a törvénytervezet körül zajlik, legkevésbé a pedagógusok vesznek részt.

Világos célja volt, hogy az embercsempészeket szabadon engedte a kormány, mert óriási terhet jelentett az államháztartásnak, valamint később még kártérítést is fizetnie kellett volna az államnak a börtönzsúfoltság miatt - mondta egy másik kérdésre Gulyás. Egy másik felvetésre azt mondta, hogy több ezer munkavállalóval bíró intézményeknek nem feltétlenül a belvárosban kell lennie bérleményben, és ezért volt szükséges a Bosnyák téren lévő ingatlanfejlesztésbe beszállnia az államnak.