Egyre több szülő félti a gyerekét az LMBTQ-propaganda káros hatásától, hiszen napjainkban már nemcsak mesefilmekben, hanem egyre több, kifejezetten kisgyermekeknek íródott LMBTQ-mesekönyvben szerepelnek homoszexuális és más, nem heteroszexuális irányultságú meseszereplők, amelyek összezavarják a kisgyerekeket. Nem csoda, hogy nem értik, miért szereti egymást két azonos nemű meseszereplő.
Még 2020-ban kavart nagy port, amikor többen felháborodtak, sokan aggodalmuknak adtak hangot, a Meseország mindenkié című, kisgyerekeknek szóló LMBTQ-mesekönyv miatt, amelyben a többi között olyan történeteket tárnak a gyerekek elé, amelyben
két királyfi házasodik, de transzszexuális mese is fellelhető a kötetben.
A társadalmat felháborító könyvben többféle kisebbséghez tartozó szereplőről, mint például örökbefogadott, roma vagy fogyatékkal élő hősökről is olvashatnak a gyerekek, de ezek közé rejtették az LMBTQ történeteket is. A legtöbb nyugati országban az LMBTQ-val foglalkozó könyvek széles választéka elérhető bárki számára.
Ezek arról szólnak, miként lehetne a leghatásosabban megszólítani a gyermekeket bizonyos témákkal kapcsolatban.
Az egyik legjobban propagált ilyen könyv, a GayBC's, ahol az ABC-t tanulva már a legkisebbek is elsajátíthatják a legelterjedtebb LMBTQ-kifejezéseket. De ezen kívül számtalan másik, gyermekeknek szánt könyv is elérhető a piacon.
I Am Jazz
Lány agyam van, de fiú testem. Ezt hívják transzneműnek, így születtem
– olvasható az I am Jazz nevű könyv legelején. Az olvasmány 2014-ben jelent meg, és egy bizonyos Jessica Herthel, a transzneműek jogaiért küzdő aktivista írta. A könyv Jazz Jennings igaz történetén alapul, aki már nagyon fiatalon eldöntötte, hogy a születésétől eltérő neműként szeretné leélni az életét.
They She He Me: Free to be
Ebben a könyvben a személyes névmásokat sajátíthatják el a gyermekek, kifejezetten az egyes szám harmadik személyben lévő névmásokat. Az angol nyelvben ugyanis ezt kifejezhetjük he vagy she névmásokkal is, attól függően, hogy az illető nő vagy férfi. A könyv szerzője azonban azt állítja, hogy nem csak ez a kettő névmás létezik, ugyanis bárki létrehozhat névmásokat, mint például a fa. A könyv lényege, hogy nem szabad senkit beskatulyázni, úgy kell mindenkit nevezni, ahogy ő azt szeretné, feltehetően ezért is az az alcím, hogy szabadnak lenni.
Prince & Knight
A Herceg és a lovag egy klasszikus meseként indul, ahol
a jóképű hercegnek feleséget keresnek, ám a herceg rádöbben másságára, és egy lovagba szeret bele.
A könyv végén hetedhét országra szóló lakodalmat csapnak, és a két férfi főhős boldogan él, míg meg nem hal.
Who are you?
A Ki vagy te? egy útmutató gyermekeknek a nemi identitáshoz. A könyv elején leszögezik, hogy mindenki kap egy nemet születésekor, de ezzel a későbbiekben nem mindenki elégedett. A szerző azt sulykolja az olvasóknak, hogy a gender több, mint a test, amelyben születünk. Sőt felhívja a kicsik figyelmét, hogy nem csak két lehetőség közül lehet választani, nem muszáj nőnek vagy férfinak lenni, hiszen a világ szerinte ennél sokkal színesebb.
My princess boy
Az Én hercegnő fiam egy 4 éves kisfiú történetét mutatja be, aki történetesen kislány ruhákat szeret hordani és a nagy álma, hogy balerina lehessen. A krumplifejű családban van egy másik fiú is, aki viszont rajong a fiús sportokért és dolgokért. Az író történetében a tinédzser támogatja és büszke a kisöccsére (?), sőt még az apuka is rendszeresen dicséri fia hercegnős ruhatárát.
And Tango makes three
El kell ismerni, hogy ez a könyv nagyon szépen van illusztrálva, a története azonban már egy kicsit neccesebb kérdés. Egy állatkert két pingvinje áll a cselekményszál középpontjában. A két hímnemű állat nem tölt sok időt nőstény társaikkal, sokkal inkább csak együtt lógnak és sokat ölelkeznek. A legnagyobb problémájuk és szomorúságuk pedig az, hogy nem tudnak tojást tojni, mint mások. Amikor a gondozó látja, hogy a két hím pingvin is készített fészket és felváltva ülnek rá egy kőre, remek ötlete támad. Van ugyanis egy tojás, amelyet senki nem akar kikelteni, ezért oda teszi a két főszereplőnek, a történet végét pedig mindenki kitalálhatja: ki is kel a kis pingvin a tojásból, és boldogan éli életét a két apa pingvinnel.
Neither
A szerző fantáziája szerint az „Egyiksem" című könyvben csak nyuszik és madarak élnek, méghozzá „Ezek és azok" földjén. Egyik nap azonban megszületik „Egyiksem", aki félig nyúl, félig csibe. Ennek következtében azonban nem fogadja be egyik állatfaj sem. Egyiksem egy szép napon útra kell, elhagyja otthonát, hogy egy új hazát keressen magának. Ekkor talál rá Mindenki országára, ahol a legkülönbözőbb fajtájú egyedek élnek egymással nagyon boldogan.
Hazánkban is egyre több LMBTQ-mesekönyv kapható. Mivel a gyermekvédelmi törvény eredményeként az LMBTQ-szervezetek kiszorultak az iskolákból, a Labrisz Leszbikus Egyesület jelenleg a tanárok érzékenyítésével próbálja elérni a gyermekeket. Terveik szerint a Meseország mindenkié című kiadványon keresztül vinnék be az LMBTQ-témákat az iskolába, akár alsós diákokhoz is – erről írt a Magyar Nemzet korábban. A lap emlékeztetett arra, hogy a 28. Budapest Pride Fesztivál programsorozatának részeként újabb érzékenyítő foglalkozást hirdetett a Labrisz Leszbikus Egyesület. A Soros-féle szervezet közösségi oldalán hirdetett workshop során – amelyre elsősorban a pedagógusokat, pedagógushallgatókat vagy egyéb oktatási területen dolgozó szakembereket vártak – a résztvevők megismerkedhettek az egyesület gondozásában megjelentetett Meseország mindenkié című mesekönyvvel, részt vehettek egy alsós diákoknak tervezett bemutató órán, majd annak szakmai megbeszélésén. Az ingyenes program célja az volt, hogy megválaszolják azt a kérdést, hogy
hogyan lehet tabuk nélkül, például egy mesén keresztül bevinni az LMBTQ-témát az iskolába, akár alsós diákokhoz is.
A Labrisz 2020 őszén az első LMBTQ-ideológiát tartalmazó kiadvány, a Meseország mindenkié kapcsán vált ismertté, amelyben a szerzők újraírták a meséket olyan szereplőkkel, akik valamilyen „stigmatizált" vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. Tévedés azonban azt hinni, hogy az egyesület csak az általuk megjelentetett mesekönyvvel próbálta befolyásolni a gyermekeket. Melegség és megismerés elnevezésű képzésével már a 2000-es évek eleje óta beszivárgott az iskolákba, a Soros-alapítvány támogatásával pedig kiadta a Még mindig tabu? című tanári kézikönyvet is, amely órai ötleteket, valamint képzésre alkalmas feladatokat tartalmaz a középiskolai pedagógusoknak.
2022 februárja és júniusa között a Labrisz egy hat alkalomból álló online beszélgetősorozatot indított a szülőknek, ahol a képzés önkénteseivel, valamint szülők és a szakemberek bevonásával jártak körül egy-egy témát.
Az online beszélgetések során olyan témákat érintettek, mint az előbújás, vagyis a coming out, az óvodáskorú gyermekek felvilágosítása, a szivárványcsaládok helyzete, a családi ünnepek, valamint a Pride-események kezelése.
A tanárok továbbá a kulcsszereplői az Európai Bizottság által finanszírozott, Befogadó terek elnevezésű programnak is, amelyet már számos vidéki nagyvárosban is meghirdettek. A leírás szerint a 16 órás ingyenes továbbképzés után a tanárok már el fognak igazodni az LMBTQ-fogalmak között, valamint tisztában lesznek a homofób- és transzfóbtörvény (gyermekvédelmi törvény) negatív társadalmi hatásaival.
Ezenfelül, ahol relevánsnak érzik, be tudják majd építeni a szexuális és nemi kisebbségeket érintő tartalmat az óráikba.
A Pride-on egyre gyakrabban szerveznek provokatív rendezvényeket kifejezetten azzal kapcsolatban, hogyan lehet eljuttatni az LMBTQ-propagandát a gyerekekhez, különösen a gyermekvédelmi törvény elfogadása óta. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a Magyar Nemzetnek kiemelte:
a felnőttek szexualitása magánügy, a gyermekek védelme közügy. A baloldal azt próbálja elhitetni a világ közvéleményével, hogy Magyarországon üldözik az LMBTQ-embereket.
A pride a résztvevők magánügye. Magánügyekkel a kormány nem foglalkozik. A felnőttkor elérése után mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja
− válaszolt a Magyar Nemzet megkeresésére a Kormányzati Tájékoztatási Központ, amikor arról érdeklődtek, hogy mi a véleménye a kormánynak a Pride felvonulásról. A Kormányzati Tájékoztatási Központ kiemelte azt is:
a gyermekekre irányuló szexuális propagandát károsnak és veszélyesnek tartjuk. A gyermekek védelme közügy, ezért a kormány a gyermekvédelmi törvény minden rendelkezését változatlan formában fenntartja.
Ennek ellenére a vonuláson jelen lévő és azt követően beszédet tartó Karácsony Gergely főpolgármester azt a látszatot igyekezett kelteni, mintha Magyarországon üldöznék az LMBTQ-embereket. Beszédében úgy fogalmazott: neki természetes az, hogy a vonulókkal van, és ez egyben a kötelessége is. Szerinte Magyarország nem elég szabad a felvonulóknak, a szabadság egy és oszthatatlan, nem leszalámizható.
Egy olyan város, ahol az LMBTQ-emberek, a romák és a diákok nem szabadok, ott senki sem szabad. Kiállunk mindenki mellett, akit a hatalom el akar taposni vagy céltáblának használni – fogalmazott a főpolgármester. Szerinte a jelenlévőknek meg kell szervezniük magukat, olyanoknak is, akik a többséghez tartoznak, és olyanoknak is, akik nem, akiknek fontos a szolidaritás és a szabadság, mert ha olyan nagy céltáblává válnak, mint a mai becslése szerint 35 ezer ember, akkor nem fognak lövöldözni rájuk.
A Pride-on is hatalmas volt a nyomásgyakorlás azzal kapcsolatban, hogy a kormány változtassa meg a gyerekvédelmi törvényt. Az LMBTQ-propaganda egyre erőszakosabb.
A Századvég megvizsgálta a magyar emberek véleményét a szóban forgó kötetről, valamint a kiskorú gyermekeket érintő – a szexuális irányultsághoz és nemi identitáshoz kötődő kisebbségekkel kapcsolatos – felvilágosító tevékenységről.
A KUTATÁS SZERINT A VÁLASZADÓK 95 SZÁZALÉKA ÚGY GONDOLJA, HOGY JELENLEG HAZÁNKBAN ELENGEDHETETLEN A CSALÁDI ÉRTÉKEK VÉDELME, ÉS MINDÖSSZE AZ 5 SZÁZALÉKUK HELYEZKEDETT ELTÉRŐ ÁLLÁSPONTRA.
Ezenfelül a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százaléka) foglalt állást a hagyományos családmodell és az ehhez fűződő értékek megőrzése mellett, míg a 17 százalékuk szerint túl kellene lépnünk ezeken, az együttélés alternatív formái felé.
A Századvég kutatása rávilágít arra, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent, a különböző kisebbségi, szexuális és nemi orientációjú csoportokhoz tartozó szereplőket ábrázoló mesekönyvről
a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka) hallott, míg a 35 százalékuk nem értesült a kötet kiadásáról.
Fontos kiemelni, hogy óvodás, illetve kisiskolás korban – a gyermekek fejlődésének zavartalan biztosítását szem előtt tartva – a heteroszexuális irányultságú felvilágosítás sem kezdődik meg, valamint bizonyos médiatartalmak korhatáros besorolása is a kisgyermekek védelmét szolgálja. Ennek fényében célszerű értelmezni, hogy
a válaszadók 82 százaléka elutasítja, hogy az óvodások és kisiskolások az LMBTQ- vagy transznemű életformát követő főszereplőket felvonultató mesékkel ismerkedjenek, és mindössze a 15 százalékuk fogalmazott meg eltérő véleményt.
EZZEL PÁRHUZAMOSAN A MEGKÉRDEZETTEK 81 SZÁZALÉKA GONDOLJA ÚGY, HOGY AZ EMLÍTETT ÉLETKORBAN NEM ELFOGADHATÓ AZ LMBTQ- VAGY TRANSZ ÉRZÉKENYÍTÉS MEGKEZDÉSE, MÍG A 17 SZÁZALÉKUK SZERINT MINÉL FIATALABB ÉLETKORBAN EL KELL KEZDENI A SZEXUÁLIS KISEBBSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ÉRZÉKENYÍTÉST.
Összegezve kijelenthető tehát, hogy a magyarok döntő többsége szerint – a gyermekek háborítatlan személyiségfejlődésének elősegítése érdekében – az óvodákban és általános iskolákban nincs helye az LMBTQ- és transznemű életvitelt bemutató érzékenyítő kiadványoknak, illetve olyan tevékenységeknek, amelyek a kisgyermekek szexuális orientációval és identitással kapcsolatos nézeteinek formálására irányulnak.