Hamarosan elindul az új tanév, és a boltokban már sok az iskolakezdési akció, a szülőknek pedig hosszú a listája arról, mit kell még beszerezni a 2023/2024-as tanévre. A kormány hogyan és mivel segíti a családokat az iskolakezdés előtt?
A családokat segítő kormányzati intézkedések közül a tankönyvellátás ingyenességét emelem ki. 2013-ban született elvi döntés arról, hogy felmenő rendszerben ingyenessé tesszük a tankönyvellátást, így 2019 óta a köznevelés és a szakképzés egészében ingyenes a tankönyvellátás.
Amennyiben ez nem így lenne, tanulónként évente 20-30 ezer forint többletkiadás terhelne minden érintett családot.
Ha pedig a tankönyvellátás piaci rendszerben működne, a papír- és nyomdai termékek jelentős áremelkedése valószínűleg ennek mértékét még tovább növelte volna. Mivel az állam fejleszt, gyárt, szállít, és ingyenesen biztosítja a tankönyveket, ebből az áremelkedésből semmit nem éreznek a családok.
Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) raktáraiból augusztus 1-jén. Mit lehet tudni a tankönyvek árairól, és hol tart a kiszállítási folyamat?
A 12,5 millió darab tankönyv egy része jelenleg is úton van az iskolák felé. Augusztus végére minden iskolába megérkeznek a tankönyvek. A költségvetés 13,2 milliárd forintot biztosít a tankönyvellátásra, az áremelkedések miatt ehhez kiegészítést kell majd tennünk, a szükséges forrásokat azonban a kormány biztosítani fogja.
A hátrányos helyzetű gyermekeket hogyan támogatják az iskolakezdésnél?
A hátrányos helyzetű gyermekek számára van egy programunk, amelynek köszönhetően 90 ezer tanuló részére biztosítunk tanszercsomagot a Klebelsberg Központon keresztül. Ahol szükséges, ott a tanítás első napjától a tanodák is várják a gyerekeket, ahol délutánonként a tanulásban segítik őket.
A tervek szerint a Magyarországnak járó uniós források felhasználásával 2025-re 800 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére. Mikorra várható ennek megvalósulása, és min múlik?
Ez a kormány vállalása, ezt tartalmazza az Európai Unióval 2022 decemberében aláírt megállapodás.
Nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem az Európai Bizottság kérése volt az, hogy a Magyarországnak járó uniós források egy jelentős részét pedagógus-béremelésre fordítsa a kormány, ezért a tervezett béremelés a magyar költségvetési és európai uniós források kombinált felhasználásával valósulhat meg.
Ennek mértéke és ütemezése azon múlik, hogy a már jelenleg is kifizetés alatt álló magyar költségvetési források mellé az Európai Unió is biztosítja-e a rá eső forrásokat. Ehhez az EU-val fennálló – nem köznevelési – vitáinkat kell lezárni.
Ebben nagy segítség lenne, ha mindenki ezen dolgozna, a baloldal nem akadályozná, hogy megkapjuk a nekünk járó forrásokat. Más a magyar költségvetés teherbíró képessége uniós forrásokkal és azok nélkül.
Miről szól az új pedagógus-életpálya modell, és ez miért lesz jó a pedagógusoknak?
Béremelésről, heti 24 óra tanításról, 10 hét szabadságról és szakmai megbecsülésről. Az új pedagógus életpályamodellről szóló törvényről sok egyeztetés történt, sikerült a legtöbb nézetkülönbséget feloldani, átalakítani a tervezet szövegét úgy, hogy az megnyugtató legyen az érintettek számára. Más közszolgálati dolgozókhoz hasonlóan önálló, szakmai hivatásrendet kapnak a pedagógusok.
Az új jogviszonyt az oktatási rendszerre szabtuk, tehát már nem a Munka Törvénykönyve, a Kjt., és az ágazati szabályok vegyes halmaza határoz meg és teremt egy bizonytalan jogviszonyt, hanem egyértelműen az oktatás világára szabott kereteken belül történik az oktató-nevelő munka.
Ez a jogszabály megalapozza a béremelés végrehajtását, teljesítményalapú bérezést vezet be, megnöveli a pedagógusok szabadságát.
A partnerek kérésére csökken az óraterhelés, amit egységesen, 24 órában határoz meg a törvény. A digitalizációnak köszönhetően csökken az adminisztrációs teher.
Számos olyan pontja van tehát a törvénynek, ami segíteni fog abban, hogy vonzóbbá tegyük a pedagógus hivatást.
Hogyan értékeli a baloldali képviselők viselkedését és a baloldal által megfogalmazott kritikákat, amelyekkel sokszor riogatják a szülőket, diákokat is?
A baloldal évek óta negatív kommunikációs kampányt folytat az oktatási rendszer ellen, ami abban összegezhető, hogy szerintük minden rossz. Ha valamiről, amit mondtak, kiderül, hogy nem igaz, mégsem az történt, akkor arról nem vesznek tudomást, tovább lépnek, és új támadási pontot keresnek.
A baloldal mindig csak kampánycélokhoz használja fel a pedagógusokat és a diákokat, amikor ők voltak kormányon, folyamatos volt a forráskivonás, súlyosan eladósodtak az intézményfenntartó önkormányzatok, iskolákat zártak be és 15.000 tanárt tettek utcára.
A baloldal most sem szavazta meg azt a költségvetést, amely jövőre újabb béremelést biztosít a pedagógusoknak. Ez a negatív kampány ugyanakkor nem könnyíti meg a szülők, a tanulók tájékozódását az oktatási rendszer valódi helyzetéről, erősségeiről és gyengeségeiről, csak a feszültséget fokozza teljesen értelmetlenül.
Az elmúlt időszakban pedagógushiányról szóló hírek jelentek meg a baloldali sajtóban, ami szintén aggodalommal töltheti el a szülőket. Mi a gond ezekkel?
Itt is érdemes a tényeknél maradni. Szó nincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből, bár a baloldal következetesen ezt mondogatja egy éve. Érdemes visszanézni, két évvel ezelőtt még négyezret mondtak. A tény az, hogy 2010 óta a tanulólétszám 13 százalékkal, a pedagóguslétszám pedig 3 százalékkal csökkent.
A magyar köznevelésben a tanár-diák arány az uniós átlagnál jobb, ami persze nem jelenti azt, hogy nincsenek kihívások. Teszünk azonban annak érdekében, hogy ezeken úrrá legyünk.
Elindítottunk egy jelentős béremelést, bevezettük az új pedagógus életpályáról szóló törvényt, 2021-ben átalakítottuk a pedagógusképzés rendszerét, változtattunk a felvételin, és ez meg is hozta az eredményét: idén 67%-kal nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, több mint tízezer hallgatót vettünk fel.
Az előző kérdésére visszatérve, érdemes kitérni arra, hogy mit művel az ellenzéki dollármédia ezzel a nagyon kedvező, a „minden rossz, összeomlik a rendszer" narratívájába nem illő felvételi adattal. Először megírták, hogy talán valóban nőtt a pedagógusképzésre felvettek száma, de a tanárképzésben csak 29 százalékos a növekedés.
Az nem volt hír, hogy kétszer annyi az óvodapedagógus, kétszer annyi a tanító, pedig máskor ezeket is hiányszakmáknak nevezik. Aztán megírták, hogy csak 5 fő jelentkezett kémiatanárnak, ami egyszerű hazugság, mert osztatlan képzésben 23 fő, osztott két féléves képzésben 24 fő, osztott négy féléves képzésben 20 fő, és a szaktanárira – ez egy mesterszakra épülő egy éves képzés – valóban 5 fő jelentkezett, de ez csak az egyik képzési forma, ezeket a számokat össze kell adni, és kijön, hogy 72 fő jelentkezett és nem 5.
Az utánpótlásra azonban sokkal nagyobb hatással lesz, hogy tavaly elindult egy új, integrált természettudományi szak, ami az integrált természettudomány oktatását hivatott támogatni, és nagyon népszerű a jelentkezők körében, valójában ezért mennek kevesebben a biológia, kémia és fizika szakokra, mert ez az új szak népszerűbb. Idén 188 főt vettünk fel erre a szakra, ahol tehát nem fizika, kémia vagy biológiatanárnak jelentkeznek, hanem integrált természettudományi képzésre.
A rossz hírnek tehát az ellenkezője igaz! A ferdítés arra példa, hogy a valóság egy kis részletéből hogyan lehet nagy álhírt kreálni az „itt semmi nem jó" narratívája érdekében, az emberek megtévesztése céljából.
AZ INTERJÚ A KÖVETKEZŐ OLDALON FOLYTATÓDIK! LAPOZZON A FOLYTATÁSÉRT!