A tanárok béremeléséhez nagy segítség lenne, ha a baloldal nem akadályozná az uniós pénzek megérkezését

Nagy segítség lenne, ha mindenki az uniós források megérkezésén dolgozna, a baloldal nem akadályozná, hogy megkapjuk a nekünk járó forrásokat. Más a magyar költségvetés teherbíró képessége uniós forrásokkal és azok nélkül – mondta el az Origónak adott interjúban a köznevelésért felelős államtitkár. Maruzsa Zoltán emlékeztetett: a baloldal mindig csak kampánycélokhoz használja fel a pedagógusokat és a diákokat, amikor ők voltak kormányon, folyamatos volt a forráskivonás, súlyosan eladósodtak az intézményfenntartó önkormányzatok, iskolákat zártak be és 15.000 tanárt tettek utcára. A Belügyminisztérium államtitkára arról is beszélt, hogy az új pedagógus-életpálya modell miért lesz jó a pedagógusoknak, és igazak-e a pedagógushiányról szóló baloldali sajtóhírek. Arra is kitért, miért aggályos a PDSZ és a PSZ jelenlegi tevékenysége. Maruzsa Zoltán kiemelte azt is, hogy a közelgő iskolakezdés során a tankönyvellátás ingyenessége nélkül tanulónként évente 20-30 ezer forint többletkiadás terhelne minden érintett családot; de a társadalmi felzárkóztatásról, a tehetséggondozásról, az Arany János Programról és a nemzetközi felmérésekről, valamint a magyar felsőoktatás helyzetéről is beszélt az Origónak.

Az elmúlt évek során milyen tendencia figyelhető meg az oktatás helyzetének változása tekintetében? Mennyire ért egyet azzal a kritikával, hogy a magyar oktatási rendszer le van maradva a nyugatihoz képest?

A köznevelés mindig kiválóan teljesített, és teljesít most is a nemzetközi versenyeken.

Diákolimpiákon a tavalyi évben 40 érmet szereztünk, amely abszolút rekord, soha ennyi érmet nem szereztek a magyar fiatalok ezeken a nemzetközi tanulmányi versenyeken.

Amikor azt mondják, hogy bezzeg, milyen jól szerepeltünk a '70-es és '80-as években a felméréseken, érdemes tisztázni, hogy valójában azok is inkább tanulmányi versenyek voltak. Nem az oktatási rendszer egészét mérték, hanem nemzetközi versenyek eredménye alapján igyekeztek rangsorokat felállítani, és ebben az elitképzésben a magyar oktatási rendszer mindig is jól teljesített.

Az elmúlt évtizedekben kialakított nagy nemzetközi mérésekről el kell mondani, hogy

a tanulók tudását mérő rendszerekben, mint a TIMSS vagy a PIRLS, nagyon jól, messze az uniós átlag felett teljesítenek a magyar tanulók.

A magyar diákok jól teljesítenek a nemzetközi versenyeken is. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A TIMSS mérésen a nyolcadikosok természettudományi eredményénél az EU tagállamok körében a magyar lett a második legjobb eredmény, csak a finnek értek el jobbat. A PISA mérésen a magyar átlag az OECD – a világ legfejlettebb országait tömörítő nemzetközi szervezet – átlaghoz képest éppen csak 1-2 százalékkal marad el, tehát nem kell szégyenkezni emiatt sem. Érdemes arra is felfigyelni, hogy

az OECD országok PISA átlageredményei folyamatosan romlanak, ez a nemzetközi trend, ezzel szemben a magyar eredmények a legutóbbi mérésen (2018) például javultak.

A 2022-es PISA mérés adatait az év végén publikálja majd az OECD, az eredményeket biztosan jelentősen befolyásolta a koronavírus-járvány, de én abban bízom, hogy az OECD átlag és a magyar átlag között egy további közeledés figyelhető majd meg.

Hogyan értékelhető a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) és a PSZ (Pedagógusok Szakszervezete) tevékenysége, szerepe?

A PDSZ, a PSZ szakszervezetek, alapfeladatuk szerint munkavállalói érdekeket képviselnek, ezt tették az új jogállási törvény tárgyalása során is.

Az, hogy ezzel párhuzamosan az utóbbi években folyamatosan a negatív hírek kommunikátoraiként cselekednek, és rájuk hivatkozva szokta a baloldali média a negatív híreket terjeszteni, az egy olyan politikai aktivizmus, amely messze túlmutat a szakszervezeti alapfeladatokon.

Ez az aktív politizálás a tagságukra is kifejezetten negatív hatást gyakorolt: egy évtizeddel ezelőtt a PSZ-nek még 23.000 tagja volt, ami mára tízezer alá csökkent, így napjainkban a magyar köznevelésben már nincs rendszerszinten reprezentatív szakszervezet.

Az Arany János Program hogyan segíti a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, és a kötelező óvodáztatás 2015-ös bevezetése eddig milyen eredményeket hozott?

A baloldali kormányok sokat beszéltek a felzárkóztatásról, de érdemes ezt a jelenlegi kormány tetteivel összevetni. A legfontosabb intézkedés, ahogyan ön is említette, hogy 2015-től kötelezővé tettük, 2019-től pedig szigorúan ellenőrizzük is az Oktatási Hivatal révén a kötelező óvodáztatás megvalósulását. Ez azért fontos, mert Magyarországon az óvodáztatásnak a középosztályban valóban nagy hagyománya volt, de

2010-ben is csak az érintett gyermekek kevesebb mint 85 százaléka járt óvodába, vélelmezhetjük ráadásul, hogy éppen a társadalmi felzárkóztatásra szoruló rétegek gyermekei nem feltétlenül jártak óvodába.

A kötelező óvodáztatással az érintett gyermekek is a kortársaikkal töltik azt a három évet, és ennek később nagy hozadéka lehet, sokat fog számítani a fejlődésük szempontjából.

Az általános iskolában már a tanodák azok, amelyekbe járhatnak azok a gyermekek, ahol a családi háttér kifejezetten nem támogató, így a fiatalok az iskola után ezekben a tanodákban tudnak nyugodt körülmények között tanulni, télen melegben, internet elérhetőséggel. Foglalkoznak is velük, és ez a rendszer szerte az országban csaknem 200 településen érhető el, nyilván ott, ahol ez indokolt.

Sok tehetséges fiatalnak segítség a tanodák működése. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A köznevelés rendszerében az említett Arany János Program a középiskolások körében gyűjti össze azokat a tehetségeket, akiknek külön támogatásra, kollégiumra, ösztöndíjra van szüksége, és őket a felsőoktatásra igyekszünk felkészíteni, ennek is működik egy országos hálózata. Emellett a szakképzésben is ösztöndíjat biztosítunk, hiszen jól látható módon a társadalmi felzárkózásban érintett fiatalok egy része számára lehet, hogy az egyetem még túlzott kihívás, de ha azt nem is tudják vállalni, a szakképzésben a tanulmányok befejezéséhez minden támogatást megad a kormány, ösztöndíjat biztosít, szakmát ad a kezükbe.

A felsőoktatásban a roma szakkollégiumok rendszere minden nagyobb egyetemi városban megtalálható, ehhez a magyar kormány szintén forrásokat biztosít, és azok a roma fiatalok, akik akár az Arany János Programból, akár önerejükből a felsőoktatásba bejutnak, itt külön támogatást kapnak, biztosított a számukra egy külön szakkollégiumi rendszer.

Milyen tendencia figyelhető most meg a baloldal által sokszor hangoztatott kivándorlás kapcsán? Mennyi fiatal hagyja el Magyarországot az egyetem elvégzése után, és mennyi tér vissza?

A kommunizmus idején sokan harcoltak azért, hogy ma a magyar fiatalok külföldön is tanulhassanak és dolgozhassanak. Jegyezzük meg, hogy a kivándorlásról prédikáló Gyurcsányék persze nem voltak ezek között, ők akkor még a kommunizmust építették, amikor pedig kormányra került, azt üzente a fiataloknak, hogy ha nem tetszik itt, akkor „el lehet menni Magyarországról".

Az egyik kulcskérdés az, hogy a magyar fiatalok milyen arányban mennek külföldre tanulni. Ezt sokszor vizsgáltuk az elmúlt évtizedben, és azt tapasztaltuk, hogy

a közép-európai országokhoz – például a szlovák, a román vagy a lengyel fiatalokhoz képest – a külföldön tanuló magyarok aránya alacsonyabb, valójában tehát a regionális trendhez képest nem több, hanem kevesebb az a magyar fiatal, aki külföldre megy.

Maruzsa Zoltán szerint a magyar felsőoktatás vonzza a fiatalokat. Forrás: Bartos Gyula

Ennek több oka lehet, ezek közül az egyik szerintem az, hogy a magyar felsőoktatás igenis vonzó. Az sem megalapozott, hogy mindig a legjobbak mennek el külföldre. Évekkel ezelőtt megvizsgáltuk az Oktatási Hivatallal, hogy kik azok, akiket felveszünk a magyar felsőoktatásba, de nem iratkoznak be, mert vélhetően külföldön tanulnak tovább, érdekelt, hogy milyenek a pontszámaik, és a vizsgálat nem igazolta, hogy a legjobbak mennek el, egyenletes volt a szóródás.

Ami a külföldi munkavállalást illeti: az Európai Unió tagjai vagyunk, így ha valaki munkát vállal egy másik uniós országban, akkor nem tesz mást, mint amire szerződtek az uniós tagországok: él a szabad munkavállalás és a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével. Azt kell megvizsgálni, hogy az érintettek visszatérnek-e? Az utóbbi években egyértelmű tendencia, hogy a mozgás kiegyenlítettebb lett, sőt, a járvány előtti időszakban már többen tértek vissza, mint ahányan külföldön próbáltak szerencsét. A magyar gazdaság versenyképessége, növekedése itthon is egy versenyképes alternatívát tud kínálni a külföldön való boldogulás helyett.