Az európaiak többsége békepárti, és ezt várják el az európai vezetőktől is

Zaporizzsja régió, 2023. január 24. Ukrán katonák célra tartanak a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban tartott gyakorlatozáson 2023. január 24-én. MTI/AP/Katerina Klocsko

A bajban össze kell fogni, és az EU hetven évének legnagyobb tanulsága az, hogy minden válságot le tud győzni, ha a tagállamok és az intézmények azt keresik, ami összeköti őket – jelentette ki Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Kihívások és értékek - Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2022-ben című konferenciáján kedden, a Várkert Bazárban. Az eseményen a 38 országra kiterjedő kutatás eredményei kapcsán az európai polgárok véleményét ismertették a háború, a brüsszeli szankciók, az infláció és a jövő kilátásai kapcsán. Hidvégi Áron, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy a fegyverszállítások tekintetében óriási különbség van az adott ország kormánya által adott reakciók és az adott ország közvéleménye által elvártak között. Hidvégi hozzáfűzte, hogy a német emberek sem elégedettek a szankciós politikával, a fegyverszállításokat vagy akár Ukrajna támogatását nem preferálják, tehát a támogató vélemények kisebbségben vannak, és ennek ellenére látható az, hogy a német kormány tankokat küld a háborúba.

Óriási eltérések vannak

Az európaiak 70 százaléka aggodalmát fejezte ki a háborúval kapcsolatban.

Magyarországon, Németországban, Lettországban, Litvániában a legmagasabb a háborúval kapcsolatos aggodalom.

Arra a kérdésre, hogy mennyire félnek attól, hogy az országuk belesodródik a háborúba, ugyanezen országok polgárai válaszoltak a legmagasabb arányban. Az európai közvélemény békepárti, látható, hogy mihamarabb béketárgyalásokat akarnak, és ebben az EU vezetőinek nagy szerepet szánnának. Szeretnék, hogy az EU vezetői megtennék, amit kell – szögezte le Hidvégi Áron.

Kevesen szankciópártiak

Ukrajna finanszírozása és újjáépítése kapcsán elmondható, hogy a többség nem ért egyet az újjáépítéssel, de például a spanyolok, portugálok igen. Az orosz turisták kitiltását Európából leginkább azok ellenzik, akiknél a turizmus húzó ágazat (pl. Ciprus, Görögország). Az orosz olaj behozatalának tilalmát a többség nem támogatja, és a fűtőelemek esetén sincs jelentős támogatás, főleg azokban az országokban, ahol orosz fűtőelemeket használnak. Mindenhol támogatják az orosz oligarchák vagyonának elvételét – derül ki a kutatásból.

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője, Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára és Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője (b-j) a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Kihívások és értékek - Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2022-ben című konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen a Várkert Bazárban 2023. január 31-én. Forrás: MTI/Illyés Tibor

Utoljára 2018-ban tették fel azt a kérdést, hogy elmennének-e harcolni háborúba a saját országuk érdekében az emberek. 2018-ban igennel válaszoltak, a többség elment volna harcolni. 2022-ben már csökkent ez a kedv - most már tudjuk, milyen egy háború. Magyarország harcolna, de Közép-Európa inkább nem (németek, osztrákok, norvégok, olaszok).

Hidvégi Áron szerint a legnagyobb tanulsága az volt a kutatásnak, hogy

az európai közvélemény dominánsan békepárti, és ezt várják el az európai vezetőktől is. Ezt üzenik Európa polgárai a vezetőknek.

Merre tovább energiapolitika?

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője az egyik panelbeszélgetésen elmondta, hogy az EU-ban mára egy kifejezetten aggályos kép bontakozott ki.

A németek felelősnek érzik az Európai Bizottságot az energiaválságért, és a nukleáris energia támogatottságában erőteljes fordulat következett be EU-s szinten.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Kihívások és értékek - Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2022-ben című konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen a Várkert Bazárban 2023. január 31-én. Forrás: MTI/Illyés Tibor

Hagyományosan a leginkább elutasító ország Ausztria, mostanra az arány 50 százalék alá csökkent. Hortay szerint a kutatás eredményei soha nem látott átalakulást mutatnak a társadalmi attitűdben, de igaz, hogy soha nem volt ilyen jelentős energiaválság sem.

Steiner Attila energiapolitikáért és klímapolitkárét felelős államtitkár a panelbeszélgetésen arról beszélt, hogy

Európában piaci árakkal szembesülnek a fogyasztók, ezzel szemben a magyaroknak óriási segítséget jelent a rezsicsökkentés, amely példaként szolgál Európában.

Steiner szerint a gázársapka esetén próbáltak a realitásokra rávilágítani, de az Unió szinte hajthatatlan volt. Az államtitkár ismertette, hogy 17 százalékos fogyasztás-csökkenés volt azonosítható hazánkban a spórolás és enyhe tél miatt a mostani fűtési szezonban. Arról is beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű biztosítja, hogy hazánkban olcsóbb legyen az energia ára.

Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője leszögezte, hogy a következő fűtési szezont nem húzza ki Európa orosz energia nélkül, a hiány óriási lesz. Szerinte a fő kérdés, hogy a betárolt mennyiségből mennyi marad idén, mert ez határozza majd meg a gáz árát a következő felkészülési időszakban.

Halkó Petra, a Századvég Közéleti Tudásközpont vezető elemzője kifejtette, hogy az európai emberek gyors és hatékony válságkezelést vártak volna az EU-tól, de azt nem kapták meg. Arra is rámutatott, hogy nem minden brüsszeli megoldás hatásos minden ország esetében, hiszen minden tagállam más-más adottságokkal bír, éppen ezért kell minden ország szuverenitását tiszteletben tartani. Halkó szerint

azt várják az európai emberek, hogy stratégiai döntéseket hozzanak a kormányok és az EU intézményei is, és ne ideológia-vezérelt intézkedésekkel operáljanak.

Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Kihívások és értékek - Az Európa Projekt-kutatás eredményei 2022-ben című konferenciáján tartott kerekasztal-beszélgetésen a Várkert Bazárban 2023. január 31-én. Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az újabb szankciók csak súlyosbítják a fennálló helyzetet

A tavaly december 5-én életbe lépő brüsszeli szankció következménye, hogy nagyfokú bizonytalanságot okozott a piacon. A G7-ek által is támogatott szankció volt, de a hamarosan, február 5-én hatályba lépő nekünk, magyaroknak életbevágó lesz.

Nem véletlen, hogy hazánk mentességet harcolt ki a reexport-tilalom kapcsán

– mondta el Steiner Attila, aki azt is hozzátette, hogy a mentesség a régióban való ellátás segítését segíti majd. A dízelhiány viszont óriási gondokat, de minimum áremelkedéseket fog okozni Európában.

Toldi Ottó szerint virágzik az orosz olaj viszonteladása, mert Kína és az arab országok is sokat vásárolnak. India is tud Ural típusú olajat finomítani, amit vissza tudnak értékesíteni. Szerinte van egy forgatókönyv, amit el kellene kerülni:

ha lejjebb tekerik az oroszok a kőolajkitermelésüket, és Kína újra nagyvásárlóvá válik, emelkedhet a kőolaj ára. Európa igénye nagy, tehát jó lenne, ha a "kiskapus megoldást" továbbra is lehetne működtetni.