Ursula von der Leyen beszédében megerősítette, hogy az igazságszolgáltatás reformjáról szóló magyar törvény teljes mértékben megfelel annak, amit a bizottság kért, és ennek alapján került sor a Magyarországnak járó források egy részének a kifizetésére emlékeztetett Petri Bernadett.
Ez a kijelentés alátámasztja, hogy az Európai Parlament fellépése, a héten szavazásra kerülő határozat, az aláírásgyűjtés Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére nem más, mint politikai alapú áskálódás -
mondta.
A genderideológia erőltetése, a tagállamok akarata ellenére kényszeríteni próbált uniós migrációs politika olyan kérdések, amelyek nyitottak maradtak.
Brüsszelnek a józan észt kellene követnie és be kellene látnia, hogy egyetlen tagállam, így Magyarország sem kényszeríthető arra, hogy feladja saját érdekeit, szuverenitását, értékválasztását -
tette hozzá.
A legújabb brüsszeli fenyegetésről azzal kapcsolatban, hogy pert indít a parlament a Bizottság ellen, mert 10 milliárd eurót folyósított Magyarországnak, ezt mondta:
Nem első eset ez a fenyegetőzés, és nem első eset a per sem, hiszen 2021 őszén az Európai Parlament egyszer már keresetet adott be az Európai Bíróság előtt, kötelességszegéssel, egészen pontosan a Szerződéseket sértő mulasztással vádolva a bizottságot, amiért az nem alkalmazta még Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az előtte nem sokkal elfogadott jogállamisági feltételességi rendeletet. Akkor a bizottság engedett a nyomásnak és a rendelet alapján felfüggesztette a Magyarországnak járó uniós forrásokat. Az egymás közötti és a tagállamokkal szembeni viszonylatban egyaránt lojális együttműködésre kötelezett EU-intézmények vonatkozásában ez a lehetséges új per egy olyan fordulat, ami azt mutatja, hogy a lassan távozó európai parlamenti képviselők minden lehetséges eszközt megragadnak Magyarország pénzügyi zsarolására.
AJogi Bizottságnak kell véleményt adni arról, hogy a bizottsággal szembeni perindítást indokolt-e, erre február közepéig van rá határidő, mivel a bizottság december 13-i határozata, amelyben a források részbeni feloldásáról döntött, két hónapig támadható meg a szabályok szerint.
Brüsszel egyáltalán nem foglalkozik a Lengyelországban kialakult helyzettel.
Szemmel látható a kettős mérce gyakorlata, hiszen olyan lényegi kérdésekkel nem foglalkozik Brüsszel, amelyek a jogállamiság és a demokrácia legalapvetőbb elvárásai közé tartoznak. Az EU saját felmérései is azt mutatják, hogy ez a választópolgároknak is feltűnt, nem elégedettek az EU-intézmények gyakorlatával -
- mondta.
A felmérések azt mutatják, hogy a 2024-es európai választásokon az eddigieknél sokkal magasabb lesz a részvétel, a magas voksolási készség hátterében pedig a választópolgárok eddig soha nem látott mértékű kritikája áll.
A teljes interjú itt olvasható.