Plágiumügy, brókerügy, Portik-ügy - ő az agresszív Magyar Péter "sztárügyvédje"

Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter ott volt Magyar Péter mellett szerdán a Központi Nyomozó Főügyészségen, és aki a meghallgatáson képviselői (és nem védői minőségben) a jelenlétével elvileg azt volt hivatott biztosítani, hogy Magyar meghallgatása „hangulatában és technikájában is olyan módon” történjen, ami „az objektív előadást nem gátolja” - írta meg a Tűzfalcsoport. Hozzátették, a balliberális jogász közéleti tevékenysége – ahogyan ez egyébként a Bárándy klánra jellemző – korábban különös összefüggésekben is borzolta a kedélyeket a hazai nyilvánosságban.

Plágiumügy

A Tűzfalcsoport emlékeztetett, 2013-ban a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy politikai plágium gyanúját kelti, hogy az Együtt 2014 választási mozgalom napokban nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetének nagy része szó szerinti átvétele a második Gyurcsány-kormány idején, 2006 júniusában a Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter által készített tervezetnek. Összehasonlítva a két anyagot kiderült: rengeteg szó szerint átvett paragrafus, bekezdés található Bajnaiék koncepciójában. Az egy-egy szavas eltérések is sokszor csupán jelképesek: például az egyik tervezetben „személyek”, a másikban „jogalanyok” kifejezés olvasható. A két koncepció közötti legfőbb különbség terjedelmi: Bajnaiék Egy új alkotmány lehetséges tervezete névre keresztelt irománya 39, Petrétei írása 75 oldalas.

Ahogy arról a HVG is akkoriban beszámolt, az Együtt 2014 alkotmánytervezetét Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter tette le az asztalra, amikor mások mellett fiával, az MSZP-t képviselő Bárándy Gergellyel tárgyalt néhány nappal ezelőtt.

Sem akkor, sem azóta nem jelezte senki az Együtt 2014 részéről, hogy az alkotmánytervezetük elkészítésében Petrétei József is közreműködött volna, vagy hogy engedélyt adott volna az általa írt szövegek szó szerinti átvételére. A lap becslése szerint Bajnaiék tervezetének körülbelül a 60-70 százaléka mutatott gyanús átfedést Petrétei munkájával.

 

Brókerügy, Portik-ügy

2005-ben a brókerügy kapcsán merült fel Bárándy Péter neve, amikor is önként feladta magát a magyar hatóságoknak Schönthal Henrik, akinek ügyvédjeként Bárándy-támadások kereszttüzébe került, ezért visszalépni kényszerült. Schönthal ellen korábban nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, és önként tért haza az USA-ból; Schönthal offshore cégek rendelkezésre jogosult tagjaként dönthetett pénzekről, számlákról, és az akkor fölmerült gyanú szerint a Kulcsár Attila által elkövetett bűncselekményekből származó pénzeket ezeken az offshore cégeken keresztül utalták tovább – az ügyben akkor szintén gyanúsított – két szír állampolgárnak. Schönthalt összesen 6 milliárd 200 millió forint eltüntetésében való közreműködéssel gyanúsították, a védelmét pedig úgy vállalta el Bárándy Péter, hogy annak idején – a Medgyessy-kormány igazságügy-minisztereként – nem írta alá Schönthal elfogatóparancsát. Kevesen tudják, de Schönthal Henrik 1960-tól az ötvenhatos nemzeti forradalmat szovjet segítséggel vérbefojtó Kádár-rezsim egyik kiszolgálójaként, a magyar állambiztonsági szolgálat ügynöke is volt.

Jogászok világos álláspontja szerint – a szakmai-etikai nézőpontot időről időre sutba vágó – Bárándy azért is súlyosan hibázott, amikor elvállalta Schönthal védelmét, mert bár az ügyvédek nagy szabadsággal vállalhatnak el ügyeket, jogilag is visszás, hogy egy ügyvédvédőjévé váljon annak a gyanúsítottnak, akinek korábban elvileg „üldözője” volt, de akinek kiadatását nem írta alá. Bárándy Péter tagadni kezdte az összeférhetetlenségét, végül azonban úgy próbált kimenekülni a botrányos történetből, hogy lemondott Schöntal védelméről.

A 2000-es évek elején a Portik Tamás nevével szorosan összefonódó Fenyő-gyilkosság körüli ügyeskedésekkel, machinációkkal kapcsolatban is fölbukkant Bárándy Péter akkor hivatalban lévő igazságügy-miniszter neve. 2002 végén ugyanis arról cikkezett a sajtó, hogy vádalkut kötne a rendőrséggel Portik, az Energol Rt. akkor már évek óta bujkáló korábbi külkereskedelmi igazgatója azért, hogy az addigra már lezárt olajszőkítési ügyben várható büntetése alól valamiképpen mentesüljön. Cserébe az 1995 és 1998 között brutálisan meggyilkolt vállalkozók – Fenyő János, Seress Zoltán, Boros Tamás, Prisztás József és mások.

Bárándy Péter a 2010-es kormányváltás óta sem tud leállni a szakmai ámokfutással. 2011-ben az Alkotmánybírósághoz fordult arra hivatkozva, hogy az új Alaptörvény szerinte nem egyértelmű, ezzel pedig veszélyezteti a jogbiztonságot.

Az ügyvéd különös beadványában – a hatályos alkotmányból következő jogbiztonság és normavilágosság követelményére utalva – azt is kérte az alkotmánybíráktól, hogy semmisítsék meg azt a passzust is, amely szerint a bíráknak „az alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezniük, hogy azok „a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak” – ezzel a Medgyessy-kormány tagjaként már leszerepelt igazságügyminiszter lényegében pont saját maga igyekezett viszonylagossá tenni a jogbiztonság alapjait.

Tíz évvel később, 2021-ben egyenesen odáig jutott a most a jogállamért, joguralomért harcba szálló Márki-Zay Péter mellé állt Bárándy Péter, hogy egy esetleges baloldali választási győzelmük után „a jogállam újratervezésére” lesz majd szükség, amit még abban az esetben is szükséges végrehajtani, ha nem rendelkeznek az ehhez szükséges alkotmányozó, azaz kétharmados országgyűlési többséggel. Bárándy úgy tett erre utaló különös kijelentéseket, hogy szerinte ebben a folyamatban az EU sem jelentene majd akadályt.

Legutóbb Horváth Lóránt ügyvéd, többek mellett Bárándy Péterrel az oldalán az ATV-ben jelentette be, hogy Ügyvédkör néven kívánják befolyásolni a közéletet, például céljuk, hogy "szerepet játszunk a független, a tisztességes, méltányos, az alkotmányos követelményeknek és az európai jogrendnek megfelelő igazságszolgáltatás fenntartásában." 

Fotó: Metropol

Gyurcsány hálózatszervezőjének, a dollárbaloldal egyik kulcsszereplőjének, Krekó Péter ügyvédjének nem ez az első kalandja Bárándy Péterrel, 2022 november 11-én, a Budapesti Ügyvédi Kamara megismételt választói közgyűlésen alulmaradt a Horváth-féle csapat, amely sorai között tudhatta Bárándy Pétert, a Medgyessy-kormány igazságügy-miniszterét, Zamecsnik Pétert, aki ügyészként kezdte pályafutását, majd váltott, és ma a legsikeresebb büntetőjogászok egyike, vagy az Eötvös-díjjal kitüntetett Kománovics Ibolyát, aki szintén az egyik alapítója volt a Bárándy és Társai Ügyvédi Irodának. Vauver Krisztina Éva, az ATV, azon a belül is a Civil a pályán című műsor rendszeres szereplője, szintén csapattagként mérettette meg magát.

 

Bárándy Gergely apja nyomdokain

Bárándy Péter fia, Gergely – korábban MSZP-s országgyűlési képviselő – pedig 2006 őszén, az őszödi hazugságok és a véres erőszakba torkolló gyurcsányi rendőrterror időszakában „lázadás előkészületének bűntette miatt” tett feljelentést a Batthyány örökmécsesnél november 5-én elhangzottak miatt, mivel elfogadhatatlannak nevezte, hogy 50-100 ember a polgári engedetlenség ürügyén államellenes bűncselekményt valósítson meg – egy olyan időszakban, amikor a baloldal morális és gazdasági válságba taszította az országot.

Ugyanez a Bárándy Gergely mondta 2020-ban, immár parlamenti képviselősége után, hogy a Magyarországgal szembeni brüsszeli fellépés módja lehet a 7-es cikkely szerinti eljárás, és hogy a megítélése szerint

ez, bár kétségkívül szerződéses alapon korlátozza, de nem sérti jogellenesen

a nemzeti szuverenitást. A Magyarországot 2018-ban politikai alapon támadó Sargentini-jelentés kapcsán pedig azt nevezte „nagy hibának”, hogy „vannak olyan pontjai, amelyek ostobaságokat tartalmaznak, s ezek hiteltelenítik a megállapításainak azt a 95 százalékát is, amelyek helytállók”.

Legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a Népszava március 17-i számában Sulyok Tamás államfőt bírálva kijelentette, hogy” az általa vezetett Alkotmánybíróság a legcsekélyebb mértékben sem töltötte be azt az alkotmányos szerepét, amiért a rendszerváltáskor felállították”.

Érdekes ugyanakkor, hogy az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának 2023. június 30-i jegyzőkönyve szerint Bárándy Gergely a Momentum jelöltjeként indult az alkotmánybírói posztért, sőt a párt szakpolitikusa bejelentette, hogy Bárándy jelölése esetén a négy kormánypárti javasolt személy közül id. Lomnici Zoltánt megszavazzák. Végül a bizottság Haszonicsné Ádám Máriát, id. Lomnici Zoltánt, Patyi Andrást és Varga Rékát jelölte, őket később az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta.