Hazaszótár: Küldetés

Demeter Szilárd

A szerző előadásában hallható a Kossuth Rádióban Demeter Szilárdnak, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár című kötete alapján készülő jegyzetsorozata.

Július 1-től Magyarország veszi át az Európai Unió elnöki tisztségét, valamint hivatalosan is megalakul a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ. Alapállásunk szerint ez nem párhuzamos világok esetleges találkozása, hanem sorsformáló összerendeződés lehet – ha azzá tesszük. 

A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ küldetése a magyar identitás erősítése, a bárhol szabadságának parttalanságával szemben a valahol szabadságának, tehát a saját valóságunknak a kicövekelése. Cselekvési szabadságunkat a hit, a tudás és az akarat hármasa alapozza meg.

Értelmezésünkben 1100 esztendeje mi, magyarok a Kárpát-medencében legelőből hazát hoztunk létre. Szent királyunk, István európai keresztény államot alapított. Azóta is védjük a keresztény életformát, a magyarok Istene minden délben harangszó formájában jelzi felelősségünket az egész világon.

Nemzeti ébredésünk idején a reformkor nagyjai ezt a keresztény államot lelkesítették minden magyar hazájává. És akkor vált világossá Európa számára, hogy nálunk a forradalmárt nemzetőrnek hívják, a honvéd szabadságharcot vív. Minden minket leigázni akaró birodalom temetésén ott voltunk és ott leszünk.

Erről szól a történelmünk: 1100 éve Európában, 20 éve az unióban.

Magyarul nézünk a világra, és azt Orbán Viktor miniszterelnök úrtól tudjuk: aki magyarul néz a világra, az Szent István szemével lát. Szent István szemével látni azt jelenti, hogy nem felejted el: az unió határai nem esnek egybe Európa határaival. A kettő sem időben, sem térben nem ugyanaz.

Európa gondolatként világformáló erő, az Európai Unió beszűkült tudatállapot. Mi tehát nemcsak unióban, hanem egész Európában gondolkodunk. Magyarok vagyunk, tehát európaiak. A magyar kultúra hozzáadott értéke a világnak. Azok voltunk, azok vagyunk, és azok is leszünk.

A közgyűjteményi központ nem öncélú intézményegyüttes. Nem azért jön létre, hogy legyen, hanem azért, hogy a magyar és egyetemes kultúra egészének hasznára váljon. A hiteles tudás és a tartalmas élményátadás központjaként a magyarokra nem közönségként, hanem közösségként, nem kultúrafogyasztóként, hanem kultúrahordozóként tekintünk.

Szövetségesi rendszerekben gondolkodunk. Egy nagyobb egész részegységeként a nagyobb egész szempontjából jelöljük ki az elérendő céljainkat.

A közgyűjteményi központ részt vállal a globális szinten teret nyerő kultúrharcban is. De számunkra ez a kultúrharc nem jelen idejű és nem Magyarország-fókuszú. A kultúrharcnak az a tétje, hogy lesz-e még magyar anyanyelvi kultúrában élő nemzetünk száz év múlva Európában.

Közgyűjteményi központként tudjuk: jelenünk egyszerre jelen a múltról és jelen a jövőről – ugyanakkor nem felejtünk el saját kortársainkként élni. Weöres Sándor írja: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” A közgyűjteményi központ ennek a létrának az intézményi megfelelője: a Jóisten mindenek felett, a szülőföld a lábunk alatt, mi vagyunk a létra.

A jegyzetet itt hallgathatja meg.