A Le Monde június 27-én közölte le a cikkét az Orbán Balázzsal, Orbán Viktor politikai igazgatójával készült interjújuk alapján. A cikkben leírták, hogy Orbán Balázs úgy nyilatkozott, hogy az ukrán-orosz konfliktus nem Magyarország konfliktusa, hozzátéve, hogy Magyarország elérte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral és Mark Ruttéval, az utódjával való egyeztetéseken, hogy Magyarország ne vegyen részt a NATO esetleges ukrajnai misszióiban se anyagilag, se csapatokkal, mert ezek a magyar kormány szerint csak a konfliktus eszkalációjához vezetnének.
A július 1-jétől induló magyar uniós soros elnökség kapcsán az újság felidézte Magyarország prioritásait, amelyek a versenyképesség, a védelem, a bővítés, a bevándorlás kezelése, a kohézió, a mezőgazdaság és a demográfia. A cikk szerzője kihangsúlyozta, hogy Magyarország szorgalmazza az európai védelmi ipar megerősítését, és osztja Franciaország stratégiai autonómiára vonatkozó célkitűzését, még, ha Ukrajna tekintetében álláspontja ellentétes is a tagállamok többségének álláspontjával.
A Le Monde azt is idézte, hogy Orbán Balázs szerint Magyarország elszigetelt a háború kérdésében, és egyedül Szlovákiával osztozott volna közös állásponton, egészen a Robert Fico ellen elkövetett merényletig, melynek következtében most megszakadt az erről szóló diskurzus a két állam között. A politikai igazgató szerint
Európának nincs megoldása a háborúra, és így az amerikaiak kezében vagyunk, és éppen ezért nagy várakozásokkal tekint az Egyesült Államok novemberi elnökválasztására, amelyen, ha Donald Trump nyer, saját nyilatkozata alapján „huszonnégy óra alatt békét teremt”.
Orbán Balázs úgy véli, hogy a lengyelek és a baltiak Oroszországtól való félelme indokolatlan, melynek ugyan érthető a történelmi háttere, de nem látja reálisnak, hogy Oroszország NATO-tagállamra támadjon. Kiemelte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök a háború előtt rendszeres kapcsolatot tartott fenn Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és jelenleg is fenntart vele egy kommunikációs csatornát, mert egyszer el kell érni a békét, és ehhez kommunikáció kell.
A június 27–28-án tartandó európai csúcstalálkozón a politikai igazgató nyilatkozata szerint Magyarország ellenezni fogja Ursula von der Leyen újbóli megválasztását a Bizottság élére, akinek „nagyon rossz a teljesítménye”, ugyanis „a szankciók kudarcot vallottak, a versenyképesség csökkent, a zöld átmenet megakadt, a migrációs kérdéseket pedig nem sikerült megoldani”.
A Le Monde ír arról is, hogy jelenleg a Fidesz tárgyalásokat folytat, hogy melyik képviselőcsoporthoz tartozzon, miután mind Giorgia Melonitól, mind Marine Le Pentől elutasító választ kapott arra vonatkozóan, hogy hozzanak létre egy közös, nagy jobboldali csoportot. Az egyik jobboldali csoport [megj.: az Európai Konzervatívok és Reformisták] azért is elérhetetlen, mert annak tagja a szélsőjobboldali, magyarellenes román AUR párt. Emellett, miközben a V4 már széttöredezett és Magyarország politikai ellentétben áll jelenleg a cseh és lengyel kormányokkal, Orbán Balázs úgy látja, hogy megerősödhet egy osztrák-szlovák-magyar együttműködés. A francia jobboldal tekintetében pedig úgy nyilatkozott, hogy a kapcsolataik még sosem voltak ilyen jók, mint most.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK