A 2024-ben induló felsőoktatási képzésekre jelentkezők új pontszámítási szabályra készülhettek. Hogyan értékeli az új felvételi eljárást?
Két évvel ezelőtt az egyetemekkel és az egyetemi hallgatókkal közösen megújítottuk a felvételi eljárást, amely két lépésben került bevezetésre. Azt látjuk, hogy
a megújítás eredményei egyértelműen bizonyítottak, hiszen az arányok változatlanok, már második éve több mint 90 ezren nyertek felvételt valamely egyetemre, négy jelentkezőből három felvételre került, és ugyanúgy 10-ből 8 hallgató állami ösztöndíjas képzésre jutott be.
Ami szintén nagyon örömteli, hogy minden második hallgató olyan, a nemzetgazdaság számára hasznos, fontos képzésre nyert felvételt, mint többek között a műszaki, a természettudományi, agárképzések, orvos- és egészségtudományi képzések, az ezüstérmesünk pedig a pedagógus képzés lett. ahová több mint 12 500-an nyertek felvételt idén.
Ezek a nagymértékű jelentkezések, például a pedagógusképzés esetén, összefüggésbe hozhatóak az új felvételi eljárás sikerességével? Milyen egyéb sikerek köszönhetőek az új eljárásnak?
A pedagógusképzés esetében több okát látjuk a nagymértékű ugrásnak. Az egyik ilyen az a történelmi léptékű pedagógus-béremelés, amely megvalósult az idei év elején a tanár, tanító hivatások esetében, a másik pedig, hogy
újításként behoztuk a rendszerbe az úgynevezett rövid ciklusú pedagógusképzéseket, amelyekkel az alapképzettségre építve tud mesterképzésben valaki tanári diplomát szerezni.
Ami fontos, hogy az új pontozási eljárás ugyanakkor azt is megmutatja, hogy a tanulmányi és érettségi eredmények alapján mely egyetemekre kerültek be a legfelkészültebb, azaz a legmagasabb tanulmányi pontokkal rendelkező jelentkezők. Itt a sor első három helyén a Budapesti Corvinus Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem van.
Az intézmények autonómiáját és a kiválasztási folyamat személyre szabottságát igazolja az is, hogy a felvételi pontok 20 százalékáról most már az egyetemek döntenek, ez korábban 12 százalék volt.
Ugyanakkor az új eljárás része az is, hogy a középszintű és az emelt szintű érettségi pontok értéke kapcsán bevezetésre került, hogy a középszintű érettségi az emelt szintűnek a kétharmadát éri. Ebből alakul ki ez a fajta differenciálódás, de pont ez a cél, hogy a tudás differenciálását igazságosabban kezelő legyen a szabályozás, ehhez azonban kapcsolódhat bizonyos szakokon ugyanakkor pontszámcsökkenés.
Szerda este kihirdették a felvételi ponthatárokat. Akiket nem vettek fel, vagy élni szeretnének jogorvoslati lehetőségükkel, hová fordulhatnak, mi a teendőjük?
A pontszámokkal kapcsolatos kérdéseket az okozza, hogy bár ahogy a korábbi években is az utolsó pillanatig tartott a dokumentumok feldolgozása, azért nem tűnt fel igazán, mert nagyjából minden intézménynél hasonló pontszám alakult ki a központosított többletpontrendszer következtében, míg idén már az intézményi többletpontok rendszere valamint az 5. érettségi és tanulmányi tárgy egyetemenkénti különbözősége miatt intézményenként, szakonként eltérő pontok kerültek meghatározásra a jelentkezők számára. Ugyanakkor pont ez adja meg azt, hogy a felvételi valós és racionális választás legyen mind a jelentkezők, mind az egyetemek részéről!
Mindazoknak, akiknek kérdése van az eredményeik, pontszámaik kapcsán, keressék bátran az Oktatási Hivatalt, hiszen a munkatársak várják, és minden beérkező kérdést egyedileg megvizsgálnak az egyetemek bevonásával, majd visszajeleznek az érdeklődőknek.
Lesz-e pótfelvételi eljárás, milyen lehetőségei vannak azoknak, akiket most nem vettek fel?
Aki most nem nyert felvételt, ne csüggedjen, mert július 30-val nyílik a pótfelvételi eljárás, és ebben ismételten megpróbálhatja. A tavalyi évben több mint ötezer fő került be állami ösztöndíjas képzésre a pótfelvételi eljárás keretében. Arra biztatunk mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK