A portál azt írja az okoseszközök tiltása kapcsán, hogy a szakember emlékeztetett, a jogszabály szerint minden intézménynek szabályoznia kell az okostelefonok használatát, ám azt, hogy ezt hogyan alkalmazza, azt az iskola dönti el.
A gyerekek átlagosan hat-nyolc órát töltenek a mobiltelefonjuk előtt, szórakozásra használva azt, az alvás és az aktív idő kárára, amely szintén idegrendszeri, pszichés problémákhoz vezet. A mai gyerekek nem hagynak időt azokra a tevékenységekre, amelyekre idestova 4,8 millió éve az emberi agy számít, és ami valóban fejleszti őket, mint az alvás, a mozgás, a társas kapcsolatok, a beszélgetés, a személyes jelenlét, vagy akár az, hogy valaki a szemébe néz és hallgatja őt
– vette át a szót Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének kutató-szakértője, családbiztonsági szakember.
A Magyar Nemzetnek adott interjúban Pötl elmondta, hogy szerinte beszélnünk kell a dopaminról, vagyis arról, hogyan működik. „Az agy mindig azt a tevékenységet preferálja, ami több dopamint ad neki. Nem véletlenül alakulnak ki a kémiai függőségek, a viselkedéses függőségek, mint az alkohol, a drog, a cigaretta, vagy a videójáték, a szerencsejáték és persze az okostelefonok és a közösségi média általi függés. Ezek olyan magasra emelik a dopaminszintet, hogy az agy nem tud másra gondolni. Minden más unalmassá válik, nem akar kimenni, személyesen találkozni, iskolába járni és nem érdekli a sport sem” – magyarázta.
Hal Melinda szerint ez egy nihilhez hasonló, motiválatlan, apatikus, vagyis érzelemmentes állapotot idéz elő a gyerekekben.
Nem sírnak, nem szomorkodnak, olyan, mintha blokkolt állapotban lennének, semmihez sincs kedvük, egyáltalán nem tudja őket semmi motiválni. Ma már minden második tinédzsernél észlelhetők ezek a tünetek, sőt van olyan szülőpáciensem, akinek gyermeke hat-hét évesen került ebbe az állapotba
– példázta a klinikai szakpszichológus, majd azzal folytatta, a pszichiátriai diagnózisok számában is jól érezhető, hogy óriási krízisben vannak a gyerekek.
„Nemrég egy alsósokat tanító pedagógus amiatt kért tanácsot tőlem, mert egy kisfiú a tanórán pornót nézett. Ez egyáltalán nem egyedi, már a kisiskolások között is jócskán akad pornográf tartalmat fogyasztó, akár pornófüggő gyerek” – fűzte hozzá.
A két kutató azt is elmondta a portálnak, hogy szerencsére egyre több ország látja be, hogy az okostelefonok kontroll nélküli jelenléte hatalmas károkat okoz a gyerekek mentális egészségében, világszinten négyből egy ország már kitiltotta ezeket a kütyüket az iskolai környezetből. A szakemberek ugyanakkor leszögezték: nem a technológia használata a gond az iskolában, hanem a személyes képernyő. Vagyis amikor egy gyerek nem a tanulást segítő applikáció miatt használja az okostelefonját, hanem a dopaminadagjukat igyekeznek kielégíteni a különféle platformokon, például
TikTok-videók segítségével.
„Hazánkban is több olyan intézmény döntött már amellett az elmúlt években, hogy kitiltja az okostelefonokat az iskolapadból. A szabályozás hatása pedig minden várakozásukat felülmúlta: megnőtt a kognitív teljesítés, vagyis sokkal jobban ment a tanulás, jobb eredményeket értek el a gyerekek, de érezhető javulás volt a személyes kapcsolatokban is, újra a diákok beszélgetésétől zengett az épület” – közölték. A két kutató szerint a pedagógusok többsége régóta várt már valamilyen szabályozást, ugyanakkor sokan bizonytalanok is.
Az Origo korábban már megírta, hogy veszélyek fenyegetik a videó- és mobiljáték során a gyerekeket, valamint azt is, hogy a mostani friss szabályozás mit tartalmaz.
Bővebb információ ITT található!
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
Megjelent csütörtök este a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely megnevezi, hogy az iskolákban mely tárgyak minősülnek tiltottnak és melyek használatukban korlátozottnak.