Ahogy az Origo is megírta, a megszálló szovjet alakulatokat szigorú rend alapján állomásoztatták a kommunista diktatúra alatt Magyarországon. Bajra, erre a közvetlenül Tata mellett fekvő néhány ezer fős településre az 56-os forradalom novemberi végnapjaiban érkezett meg a szovjet hadsereg, és ezt követően jó darabig itt is maradt. Az újabb építésű, láthatólag jó állapotban megmaradt négyemeletes tiszti-panelek önkormányzati kezelésbe kerültek.
Az utolsó katona 1990. június 24-én hagyta el a baji laktanyát. Azóta az épületek nagy része üresen áll, de a település hasznosításukban gondolkodik. Négy épületből három most eladó. A Duna House ingatlaniroda kínálatában található meg a baji laktanya hirdetése. Loggó József, ingatlanértékesítőtől a Kemma megtudta, hogy 97 millió forintért kínálják a három épületet és a hozzá tartozó területet. Bár az ingatlanok nincsenek a legjobb állapotba nem szorulnak bontásra. Statikailag megfelelőek, csak egy kis ráncfelvarrásra van szükségük.
A helyi építési szabályzat szerint iroda, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, kereskedelmi célra lehetne hasznosítani a területet. A három épület mérete egyenként mintegy 3 ezer hatszáz négyzetméter, így akár több mint 14 ezer négyzetméter területű felépítmény vár hasznosításra. A hozzájuk tartozó földterület mérete is csaknem 14 ezer négyzetméter. Közművek a közelben megtalálhatók, akár a távfűtést is be lehet vezetni. A vasút közelsége miatt pedig a közlekedése is kitűnő
– sorolta az ingatlan előnyeit a szakember. Schunder Tibor, Baj polgármestere a Kemma.hu-nak elmondta, hogy a laktanya eladásából származó bevételt új építési telkek kialakítására, valamint azok közművesítésére fordítanák. A település egyre vonzóbbá válik a környék fejlődése miatt, így sokan döntenek a Bajra költözés mellett. A helyi fiatalok számára is szeretnének lakhatási lehetőséget biztosítani, hogy könnyebben elköltözhessenek otthonról. A laktanya területe rehabilitációra szorul, és Baj településszerkezeti terve szerint a négy épület hasznosítása kiemelt cél. A terület talajszennyezettsége miatt részletes vizsgálat és kármentesítés is szükséges.
A ma elhagyatott épületek egy tragikus esemény emlékét hordozzák: 1956. október 27-én, szombaton, Baj község laktanyájánál nyolc bányász meghalt, és több mint tíz ember megsérült egy sortűz következtében. Ez az egyik legvéresebb incidens volt az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlások során.
Később, 1981 és 1985 között Aszlan Maszhadov, a csecsen függetlenségi mozgalom egyik kulcsfigurája, Bajon szolgált törzsfőnökként, ami a parancsnok után a második legmagasabb rangot jelentette, és gyakorlatilag ő irányította a laktanyát.