Itt a kormány gazdasági akcióterve - megmutatjuk!

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter

Fotó: Ladóczki Balázs - Origo

A kormány gazdasági akciótervet hirdet meg - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón. Mint elmondta, 2025. június 1-ével 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény, majd 2026 januárjában további 50 százalékkal. Elindul a munkáshitel, 5 százalékos plafon jön a lakáshitelekre, indul a kollégiumi férőhelyek bővítése, illetve a vidéki otthonfelújítási program is.

„Új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek” – ezzel a mondatával jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón a kabinet legújabb gazdaságpolitikai csomagjának elemeit. A vg.hu összeállításában azt írja: a miniszter szerint a munkaalapú gazdasági modellt meg kell védeni, de a legfontosabb a növekedés támogatása. Ugyanakkor azt látják, hogy az európai környezet a legkevésbé sem támogató, Németországban idén is recesszió lesz, Ausztriában a világháború utáni évek óta nem látott gazdasági visszaesés tapasztalható.

Épp ezért azt gondoljuk, hogy a növekedés alapfeltétele, hogy törekedjünk a gazdasági semlegességre

– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy ellen kell állni azoknak a törekvéseknek, hogy csak nyugati tőkét és technológiát alkalmazzunk, ehelyett a legmodernebb és Magyarország számára legelőnyösebb technológiát és beruházásokat kell idecsábítani. 

A kormány a költségvetés előkészítéseként folytatta a gazdasági akcióterv kidolgozását, amely három pilléren nyugszik, ilyen a jövedelmek erősítése, a megfizethető lakhatás biztosítása és a kkv-k méretének megduplázása.

A gazdasági akcióterv az alábbi intézkedéseket tartalmazza

1. A kormány törekszik arra, hogy hosszú távú bérmegállapodást kössön a munkaadókkal és a szakszervezetekkel, ez lehetővé teszi, hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelésére úgy kerüljön sor, hogy a magyar gazdaság és a munkavállalók hasznára váljon.
2. Megduplázza a kormány a családi adókedvezményt, első lépésként 2025. június elsejétől 50 százalékkal, majd 2026. január elsejétől további 50 százalékkal emelkedik.
3. Munkáshitelt vezet be a kabinet januártól.
4. Szigorítja a kormány az airbnb-szabályozást, nincs még konkrét döntés, de vizsgálják, hogy miképp lehet visszaszorítani.
5. Megvizsgálják a lakásbérleti díjakat és szerződéseket.
6. Bővítik a kollégiumi férőhelyeket.
7. A lakhatási feltételek javítása, vidéki otthonfelújítási program indul.
8. Országosan fiataloknak szóló lakásprogramot indítanak.
9. A Széchenyi Pihenő Kártya átmenetileg lakáscélra is fordíthat lesz.
10. A nyugdíjpénztári vagyon átmenetileg szintén felhasználható lesz lakáscélokra.
11. Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcsot 2026 végéig fenntartják.
12. Önkéntesen vállalt 5 százalékos hitelplafont vezet be a kormány a bankokkal közösen.
13. Meghirdetik a kkv-k érdekében a Demján Sándor programot.
14. Tőkefinanszírozási programot indít a kabinet, ez egy új eszköze a gazdaságpolitikának, ami segíteni fogja az új beruházásokat és fejlesztéseket. 
15. A digitalizációt forrásokkal is segítik.
16. A Széchenyi Kártya programhoz kapcsolódó hiteleket 3,5 százalékon maximalizálják.
17. Csökkentik a kkv-k adminisztrációs és bürokratikus terheit.
18. Az Eximbank ösztönző programját újraindítják.
19. A Nemzeti Tőkeholdinggal közösen kifektetései program kezdődik.
20. Felgyorsítják a kkv-k uniós programjait és kifizetéseit.
21. A kötelező könnyvizsgálati értékhatárt növelni fogják, ez alól mentesülnek a legkisebb cégek.

Ezek többnyire január elsejével lépnek hatályba, a miniszter szerint hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar növekedés a régióban és az EU-ban is kiemelkedő legyen.

Így lesz egymillió forint a bruttó átlagbér Magyarországon

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter október 11., pénteken az Év Felelős Foglalkoztatója díj átadásán beszélt először arról, hogy 21 pontos akciótervet dolgoz ki a kormány. Az eseményen számos részletkérdést tisztázott, amelyek a magyar nyilvánosságban azóta keringtek, hogy Orbán Viktor azt állította, hogy néhány éven belül elérheti az egymillió forintot az átlagfizetés Magyarországon. A tárcavezető tisztázta, hogy bruttó átlagkeresetről van szó, és nem 2027-re, hanem 2028-ra érné el Magyarország.

Egyúttal bemutatott egy diagramot is arról, hogyan képzeli el a kormány a következő évek béremelési ütemeit. Bár a miniszter szerint sem tartható fenn a mostani bérdinamika, pláne nem a 9-10 százalékos reálbér-növekedési ütem, de egy kisebb tempó igen, és még azzal együtt is összejöhet 

2028-ra az 1000 eurós minimálbér és egymillió forintos bruttó átlagkereset.

Hogy valóban így lesz-e, elsősorban a munkavállalóktól és a szakszervezetektől függ, akik idén jó eséllyel 3 éves bérmegállapodásban állapodhatnak meg.