Mellébeszél Magyar Péter elítélt testőre kapcsán

Magyar Péter színt vallott a háborúról.

Magyar Péter rendre jogi végzettségével kérkedik, de most kiderült, vagy nem ért a büntetőjoghoz, vagy saját híveit akarja átverni. Szakértő magyarázta el a Mandiner kérdésére, miért nem stimmel Magyar Péter legutóbbi magyarázkodása a csoportos rablás miatt elítélt testőr kapcsán.

A Mandiner azt írja, hogy vagy nem érti a büntetett előélet fogalmát, vagy hülyének nézi saját híveit Magyar Péter – ez derül ki abból a reakcióból, amelyet a politikus azután írt ki közösségi oldalára, hogy kiderült, csoportos rablásért ítélték el korábban Magyar Péter egyik testőrét, aki az MTVA székházánál tartott tüntetésre is elkísérte Magyart.

Magyar Péter nincs tisztában a jogi szabályokkal?

A gyakran saját és családtagjai jogi jártasságával kérkedő Magyar nyilatkozata kapcsán megkereste a lap ifj. Lomnici Zoltánt alkotmányjogászt, a Századvég tudományos igazgatóját, hogy segítsen megvilágítani a helyzetet olvasóink számára.

„A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó személy- és vagyonvédelmi tevékenységek személyes végzéséhez főszabályként a rendőrség által kiadott igazolvány szükséges. A (3) bekezdés alapján törvény hatálya alá tartozó tevékenységet nem végezhet aki büntetett előéletű, így engedélyt sem kaphat”

– fogalmazott a Mandiner megkeresésére ifj. Lomnici. Hozzátette: az azonban köztudott, hogy az elítéltek mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.

A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és olyan munkát is vállalhat, amelyre a mentesülés előtt nem lett volna lehetősége.

Az alkotmányjogász rávilágított: „A Büntető Törvénykönyv 100. § (1) bekezdésének alpontja szerint mentesül törvényileg szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével, illetve szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, de tíz évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését vagy végrehajthatóságának megszűnését követő nyolc év elteltével.”

Ifjabb Lomnici Zoltán szerint tehát, amennyiben bárki a kétezres években vett részt egy csoportosan elkövetett rablásban, és újabb bűncselekményt nem követett el, mostanra bizonyosan büntetlen előéletűnek számít. A szakember felhívjta a figyelmet: 

Magyar Péter azzal próbálta ebben az esetben eltolni magától a felelősséget, hogy a konkrét ügyben megpróbálhatta elfedni a környezetében felbukkanó, személyi védelmet ellátó érintett sötét múltját egy felületes jogtechnikai fordulattal. 

Azért is érdekes ez a jogi felszínesség Magyar Pétertől, mert a politikus gyakran szinte kérkedik jogi végzettségével, noha mint az eset rávilágít, érdemi jogi jártassággal nem rendelkezik. Magyar ugyanis válasza alapján nincs tisztában azzal, hogy az elítéltek a törvény szerint mentesülhetnek a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, azaz bizonyos idő eltelte után a mentesülés okán az elítélt már nem minősül büntetett előéletűnek, így tiszta erkölcsi bizonyítványt kap.

„Ez utóbbi felületesség a mentelmi jog intézménye, továbbá az EU-n belüli tagállami szuverenitás esetén is szembe öltő volt esetében” – tette hozzá az alkotmányjogász.

A teljes cikk ITT olvasható el!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK