Sokak bánatára vagy éppen örömére, vasárnap ismét óraátállítás lesz, hajnali 3-ról hajnali 2 órára kell vissza állítani az órákat. A téli időszámítást 1916-ban vezették be, azért, hogy spóroljanak az energiával. Akkor ez még csak gazdasági kérdés volt, manapság azonban a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében is érdemes megfontolni, hogy maradjon-e az óraátállítás vagy sem - írja a baon.hu.
Az Európai Unió 2018-ban javasolta a gyakorlat eltörlését,
hiszen jó pár tanulmány kimutatta, hogy az óraátállítás rossz hatással van az emberek bioritmusára és rontja az alvás minőségét; a döntést végül 2021-re napolták. A COVID megjelenése és az orosz-ukrán háború miatt még mindig nem történt változás az ügyben. A legújabb számítások kimutatták, hogy a fogyasztási szokások átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. A közvilágítás rendszere mára sokkal rugalmasabb, a lámpák kapcsolgatását a sötétedéshez lehet igazítani. Talán kevesen tudják, hogy
az óraátállítás ötlete a 18. századi Amerikából származik.
Benjamin Franklin, amerikai államférfi és feltaláló 1784-ben írta le egy cikkében az óraátállítás lehetőségét, amely segíthetne az energiafelhasználás optimalizálásában. Azonban a gyakorlati alkalmazása csak a 20. század elején vált elterjedtté. Az első országok, amelyek bevezették az óraátállítást, Németország és Ausztria voltak az első világháború idején. A cél az volt, hogy a háborús erőforrásokat hatékonyabban felhasználják azáltal, hogy az emberek több időt tölthetnek természetes napfényben.
Az 1970-es évek olajválságai idején további országok csatlakoztak, hogy csökkentsék az energiafelhasználást. A világon ma is számos ország alkalmazza az óraátállítást, de nem mindenhol egyformán. Egyes országok elvetették a gyakorlatot, mások változtattak a megvalósítási módján, és néhány régióban évente többször is változhat az időszámítás.
A németek által bevezetett háborús takarékossági lépés hazánkat is érintette.
A nyári időszámítás Magyarországon való bevezetéséről 1916. április 7–8-án tárgyaltak Berlinben. Az Est 1916. április 13-i számából kapott először hírt a lakosság a kötelező óraátállításról (1916. április 30-án éjjel 11 órakor 12 órára módosult az aktuális idő). Mind az országos, mind a megyei sajtóban hamar feltűntek az óraátállításra figyelmeztető hirdetmények.
1954 és 1957 között ismét át kellett állítani az órát a munkahelyek esti kapacitási nehézségeinek feloldása érdekében. 1958–1979 közt a nyári időszámítás használata szünetelt, majd 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. Azóta van évente kétszer óraátállítás. 1996 óta kormányrendelet is előírja az óraátállítás alkalmazását.
Napjainkban világszerte több mint 70 ország váltogatja a nyári és a téli időszámítást, körül két-három éven belül törölhetik az óraátállítást.
A minap az Origo arról írt, hogy nagy bajt okozhat az óraátállítás, a szakértők azonnal eltörölnék. Az óraátállításnak eredetileg energiamegtakarítási célja volt, azonban egyre többen hívják fel a figyelmet ennek a gyakorlatnak a káros hatásaira. A Brit Alvástudományi Társaság (BSS) szerint az órák átállítása negatív hatással van az emberek alvásmintázatára és általános egészségi állapotára. Előzzük meg a baj, és figyeljünk ezekre a dolgokra is! Arról is beszámoltunk, hogy több vonat- és buszjáratot is érint az óraátállítás.