Már mindenki a Békemenetre vár!

Most már nemcsak Magyarország szabadsága és függetlensége a tét, hanem az európai béke. A június 1-i Békemenet lesz a tizedik. Az eddigi meneteket több százezres tömegek, piros-fehér-zöld zászlók ezrei, lélegzetelállító összetartás és baloldali pánik jellemezte. 

Immár tizedik alkalommal rendezi meg a Civil Összefogás Fórum a Békemenetet. A június 1-i demonstráció ismét egybeesik a választásokkal. 

Hatalmas segítség az Orbán-kormánynak

A legelső Békemenetet még 2012. január 21-én tartották. Akkor jelentős spekulációs külső támadás indult Magyarország ellen. Úgy tűnt, hogy a baloldalnak sikerülhet külföldről megbuktatnia az Orbán-kormányt. Ebben a helyzetben jutott arra Bayer Zsolt publicista, Széles Gábor üzletember, Csizmadia László jogász, Fricz Tamás politológus, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, hogy valamit tenni kell.

Bár a szervezők sok embert vártak a megmozdulásra, a megjelentek száma minden várakozást felülmúlt, lélegzetelállító lett a végeredmény. Bayer Zsolt egy későbbi beszélgetés során ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő döbbent meg a legjobban, eredetileg hatalmas fegyverténynek gondolta volna, ha csak 20 ezer ember csatlakozik a Békemenethez. Ehhez képest nagyjából félmillió ember demonstrált a kormány mellett.

Elképesztően sokan voltak a 2012-es első Békemeneten
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Akkora volt a tömeg, hogy egész egyszerűen nem fértek el a Kossuth téren. Sokan arról számoltak be, hogy mikor a tömeg eleje a Kossuth térre érkezett, a menet vége még csak az Oktogonnál tartott. A Belügyminisztérium a megmozdulást követően kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy emberemlékezet óta nem látott tömeg vett részt a magyar kormány melletti demonstráción.

Orbán Viktor szerint sorsdöntő volt a 2012-es első Békemenet
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Orbán Viktor azt mondta, hogy valóban volt ekkoriban Magyarországgal szemben egy olyan támadás, amelytől bizonyos erők azt remélhették, hogy „politikai változást kényszerít ki Magyarországon, beleértve ennek személyi konzekvenciáit is." A miniszterelnök szerint, ha akkor nem lett volna Békemenet, ha nem állt volna ki több százezer magyar, hogy világossá tegye, ragaszkodik ahhoz, hogy demokratikusan dőljenek el az ország dolgai, akkor még az is lehet, hogy politikai értelemben valóban nem élte volna túl a kormány ezt az időszakot.

Fontos demonstráció a 2014-es választás előtt

Abban a kormányzati ciklusban még öt Békemenet volt. Ebből kiemelkedett a 2014. március 15-én megtartott demonstráció. Az akkori parlamenti választást megelőzően márciusban megtartott tömegdemonstráció útvonala fordított volt, mint a 2012-esé: a Kossuth téren gyülekeztek a civilek és a Hősök tere felé tartottak az „Egy az ország - 2014. április 6-a" feliratú nemzeti színű transzparenssel.

2014-ben is fontos pillanat volt a Békemenet
Fotó: Tuba Zoltán - Origo

Ismét kirobbanóan nagy sikert aratott a demonstráció, a Belügyminisztérium megerősítette a szervezők becslését, a minisztérium szerint 440-460 ezer résztvevője volt a civil menetnek. Akárcsak a korábbi megmozdulásokon, ekkor is elképesztő összetartás jellemezte a menetet, rengetegen viseltek kokárdát, és a világ minden részéről érkeztek magyarok: az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából, valamint Kárpátaljáról és a Vajdaságból is, akiket a szervezők külön üdvözöltek. A megmozdulásnak szerepe volt abban, hogy 2010 után ismét fölényesen nyertek a kormánypártok. Stefka István, a Magyar Hírlap akkori főszerkesztője ezt úgy fogalmazta meg, hogy ez a békemenet legalább olyan fontos volt, mint az első.

Orbán Viktor: Egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal kell megküzdeni

A következő Békemenetet 2018. március 15-én tartották. Akkor is több százezren voltak a rendezvényen. A menet a Margit-híd budai hídfőjétől indult és a Kossuth téren ért véget. Ott Orbán Viktor azt mondta, ez a mi hazánk, ez a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért küzdeni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk föl soha. A miniszterelnök beszédében kifejtette:

Európa és Magyarország egy civilizációs küzdelem közepén áll. Egy népvándorlással néz szembe, amely az élet eddigi rendjét, az emberek életmódját sodorja veszélybe.

Nem a vérszegény ellenzéki pártocskákkal kell megküzdenünk, hanem egy birodalommá szervezett nemzetközi hálózattal – folytatta. Külföldi konszernek és belföldi oligarchák által kitartott média, hivatásos béraktivisták, bajkeverő tüntetésszervezők, a nemzetközi spekulánsok által fizetett NGO-k láncolata, amit Soros György neve foglal össze és ő testesít meg – jelentette ki.

2018-ban is nagyon sokan voltak fotó: Talán Csaba

Ismét hatalmas siker

A következő Békemenetet 2021. október 23-án tartották. Akkor a tömeg a Deák Ferenc tértől egészen a Kálvin térig tartott. További beszámolók szerint az Astoria is teljesen megtelt, a Múzeum körúton egészen a Kálvin térig álltak az emberek. Megteltek az oldalsó utcák is, többek között a Király utca és a Dob utca is. A nagyszámú lengyel és olasz vonulókkal együtt összesen megint félmilliós tömeg vett részt a Békemeneten.

 

Hazugságok árán jutottak hatalomra, adócsökkentéssel szédítettek, aztán adókat emeltek, kórházi napidíjat, vizitdíjat vezettek be, egekbe emelték a rezsiárakat. Elvették a 13. havi nyugdíjat és eltörölték a családtámogatásokat. Összejátszva a nemzetközi bankvilággal, devizahitelek csapdájába csalták családok százezreit

- mondta akkor Orbán Viktor kormányfő.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján tartott megemlékezés az Erzsébet téren 2021. október 23-án
Forrás: MTI/Balogh Zoltán

A kormányfő úgy látta, hogy amikor pedig a magyarok felemelték a szavukat, könnygázzal, gumilövedékkel és lovasrohammal válaszoltak.

Szemeket lövettek ki, védtelen nőket és idős embereket ütöttek gumibottal. Ezen a helyen, ahol most állunk, 15 évvel ezelőtt erőszak, vér és könny lepte el a pesti utcákat

- utalt vissza arra, hogy mi történt az '56-os forradalom 50. évfordulóján, a világ szeme láttára.
Lassan mondom, hogy mindenki megértse: soha nem fogjuk elfelejteni nekik!" - mondta erre.

 

Csak egy baloldal van, akik 15 évvel ezelőtt az emberek közé lövettek, most újra a színpadra készülnek, és a nagy vízen túl készülődik Gyuri bácsi

- hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, aki szerint nem a hazai baloldali pártok, politikusok, hanem a mögöttük álló nemzetközi szereplők ereje számít.

Orbán Viktor:  Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba!

A kilencedik Békemenetet több százezer résztvevővel 2022. március 15-én tartották. Legyen béke, szabadság és egyetértés - így mondták 1848-ban a márciusi ifjak -, és mindehhez ugyanarra a dologra van szükség: erőre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök akkor a Kossuth Lajos téren. Hangsúlyozta: "erős országot akarunk, amely ugyan a természet törvényei szerint nem szakadhat ki a népek naprendszeréből, de mindig a saját tengelye körül forog, nem enged más bolygók vonzásának, és nem engedi, hogy idegen népek érdekei jelöljék ki a röppályáját". Ehhez tekintélyt parancsoló erő kell, és "ezt az erőt gyűjtjük, ezt az erős Magyarországot építjük évről évre, ezt tesszük 12 éve" - hangsúlyozta a kormányfő. 

Orbán Viktor beszéde zárta a kilencedik békemenetet

A baloldal elvesztette a józan eszét és beletámolyogna egy véres háborúba, a baloldal magyar katonát és magyar fegyvert akar küldeni. Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa az országot a háborúba - mondta a kormányfő.

Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa az országot a háborúba, ne legyünk gyalogáldozatok más háborújában. Nem hagyjuk, hogy katonai célponttá tegye a baloldal az országot és a kárpátaljai magyarokat.

 

Ellenállunk a baloldalnak és a mögöttük álló háborús bajkeverőknek - tette hozzá.