Deák Dániel: Tusnádfürdő sorsfordító időszakban

Most szombaton 33. alkalommal tart beszédet Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A magyar miniszterelnök ezen megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei, az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, illetve meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára. De viszonyítási pontot jelentenek az európai, sőt legújabban az amerikai politikai közegben is. A mostani beszédét sorsfordító időszakban tartja Orbán Viktor, ugyanis az EP-választáson után, de még az amerikai választások előtt vagyunk - írta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor gondolata a hidegháborús világ végóráiban született 1988–89-ben, a romániai falurombolás elleni bátor kiállásának köszönhetően vált nemzetközi súlyú eseménnyé. Az első tábort 1990 júliusában szervezték meg Bálványosfürdőn magyarországi és erdélyi magyarok, valamint velük szimpatizáló britek. A rendezvény néhány alkalom után már csak a nevében maradt diáktábor, 1993 után lényegesen kiszélesedett, s míg kezdetben erdélyi fókusz jellemezte, később már Kárpát-medencei, majd európai távlatúvá szélesedett. 

A rendezvény mindenkori vezérszónoka Orbán Viktor, akinek beszédei az évek előrehaladtával dimenziót váltottak: egyre gyakrabban osztotta meg a hallgatósággal történelem- és politikafilozófiai meglátásait – a közérthetőséget mindig szem előtt tartva. A tusnádfürdői beszéd nem protokolláris funkciót lát el, hanem tényleges politikai súlya van. 

A miniszterelnök stratégiai célokat fogalmaz meg, ami irányt szab a szakpolitikai döntéseknek és a jogalkotásnak is.

A legemlékezetesebb tusnádfürdői beszéde a 2014-es volt, amelyben a korszerű magyar állam formáját vázolta fel. Ebben kifejtette: a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, építeni kell. A liberalizmus nem volt képes védelmezni a nemzeti érdeket, mert annak létét is megkérdőjelezte. Ebből kifolyólag nem is tudta megóvni sem a közösséget, sem annak vagyonát. A doktriner liberalizmus megbukott, ezért Magyarországnak új, korszerű utat kell járnia, ami sikerre viheti közösségét – fejtette ki Orbán Viktor. Mint fogalmazott: „Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, (…) de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.” 

2015-ben Orbán Viktor Tusnádfürdőn a migrációs kihívásra olyan békés, de határozott választ adott, ami modellként szolgált több nyugat-európai, illetve 2016 után az amerikai Trump-kormányzat számára is. A 2023-ban Tusványoson elhangzott beszédében pedig a nemzeti hitvallást fogalmazta meg Magyarország számára az alakuló, új világrendben: „Nagy világügyekben észnél lenni, a világgazdaságban összeköttetéseket építeni, az európai uniós vitákban harcolni, a szellemi ügyekben kitartani, a nemzetegyesítésben pedig állhatatosnak maradni.” 

Más felszólalásaihoz hasonlóan a tusnádfürdői beszédekre is jellemző, hogy olyan témákat emel a középpontba, amelyek egyesítő, konszenzusos ügyeknek számítanak. Ilyen volt például a 2006-ban kezdeményezett és végül 2008-ban megtartott „szociális népszavazás” ügye, amelyen 3,3 millió ember osztotta az akkor még ellenzékben lévő Fidesz álláspontját. De ugyancsak kiemelt ügye volt az elmúlt éveknek a gyermekvédelem, mely téma kapcsán tartott gyermekvédelmi népszavazáson 3,6 millió ember osztotta a kormányoldal véleményét. Szintén konszenzusos téma a magyar közbeszédben a háború kérdése, mely kapcsán a magyar kormány álláspontját osztja a többség. 

Ennek köszönhetően Orbán Viktor beszédei olyanokat is meg tudnak szólítani, akik nem feltétlenül szavazói a Fidesznek, ugyanakkor a fontos sarokpontokban egyetértenek a kormány álláspontjával. 

A mostani beszédét sorsfordító időszakban tartja Orbán Viktor, ugyanis az EP-választáson után, de még az amerikai választások előtt vagyunk. Az EP-választáson megerősödtek a patrióta politikai erők, azonban az áttörés elmaradt, a brüsszeli irányvonal megegyezik az eddigiekkel. Ursula von der Leyen újrázása azt jelzi, hogy az EU továbbra is a bevándorlást támogató, a genderpropagandát erőltető és a háborút folytatni szándékozó irányvonalat képvisel majd, ami ellentétes Magyarország álláspontjával. A november 5-i amerikai elnökválasztás ugyanakkor gyökeres fordulatot hozhat a nyugati világ politikájában, hiszen Donald Trump esetleges győzelme egy békepárti fordulatot eredményezhet az Amerikai Egyesült Államokban, így Európában is. Orbán Viktor már a 2016-os amerikai választás előtt is Donald Trump mellett tette le a voksot, az álláspontja pedig azóta sem változott, csak még szorosabb lett a kapcsolat a két vezető között. Várhatóan a mostani beszédében is emellett fog hitet tenni és levezeti, hogy miért lenne előnyös Európa és benne Magyarország számára a republikánus jelölt győzelme az amerikai választáson. Emellett természetesen szóba kerülhet az elmúlt hetek békemissziójának értékelése, illetve az arra érkezett brüsszeli kritikák visszaverése. Ugyancsak várható a gazdasági helyzet értékelése, hiszen a háború okozta gazdasági válságból kilábalt hazánk, így az idei és a jövő év a gazdasági növekedés beindításáról szól, így ezzel kapcsolatos bejelentések sem zárhatóak ki Tusnádfürdőn.