Itt a bizonyíték a marsi életre

A NASA Perseverance roverje valószínűleg ősi életre utaló jeleket talált egy sziklában a Marson.

A marsjáró egy érdekes, nyílhegy alakú kőzetre bukkant, amely olyan kémiai jeleket és struktúrákat tartalmaz, amelyek több milliárd évvel ezelőtt alakulhattak ki; 

nem kizárt, hogy a képződményeket mikrobiális létformák hozhatták létre akkor, amikor még folyékony víz volt a vörös bolygó felszínén

 – olvasható a Space.com csillagászati portál cikkében.

Az ősi mikrobák lehetséges nyomait tartalmazó kőzet, amelyet a NASA marsjárója vizsgált
Fotó: NASA/JPL-Caltech/MSSS

A tudósok által Cseyava-vízesésnek nevezett szikla belsejében a Perseverance műszerei olyan szerves vegyületeket mutattak ki, amelyek az általunk ismert élet kémiai előfutárai. A kőzet hosszában kalcium-szulfát erek kanyarognak, ezek az ásványi lerakódások pedig ősi víz jelenlétére utalnak.

A Perseverance emellett több tucat, milliméteres nagyságú foltot is talált, amelyek mindegyikét fekete gyűrű veszi körül, így leginkább leopárdfoltokhoz hasonlíthatók. Ezek a gyűrűk olyan vasat és foszfátot tartalmaznak, amelyeket a földi mikrobák is előállítanak kémiai reakciók révén.

Ezeknek a foltoknak a kimutatása teljesen váratlanul ért minket. A Földön ilyen jellegzetességeket leginkább megkövesedett mikrobák közelében szoktunk találni

– írta David Flannery, az ausztráliai Queenslandi Műszaki Egyetem asztrobiológusa, a Perseverance tudományos csapatának tagja a kiadott közleményben.

Így nézhetett ki egykor a Mars, amikor még folyékony víz volt a felszínén
Fotó: Science Photo Library via AFP

Hogyan kerülhettek a biológiai jelek a kőzetbe?

A Cseyava-vízesés egy ősi, 400 méter széles folyóvölgy, a Neretva Vallis szélén fekszik. A tudósok gyanúja szerint ez a csatorna régen a Jezero-kráterbe ömlő víz miatt alakult ki. Egy lehetséges forgatókönyv szerint a völgybe már szerves vegyületeket tartalmazó iszap került, amely később bejutott a Cheyava-vízesés kőzetébe. Ebből a sziklából vett mintát július 21-én a Perseverance. A kialakult kőzetbe szivárgó víz hatására alakulhattak ki azok a kalcium-szulfát erek és fekete, gyűrűs foltok, amelyeket a kutatók észleltek.

A kutatócsoport mindenesetre arra figyelmeztet, hogy kezeljük óvatosan a felfedezést; 

elképzelhető, hogy a talál vegyületek – például a kalcium-szulfát – nem biológiai, hanem vulkanikus folyamatok eredményeként kerültek a sziklába.

 A kutatók tovább folytatják a vizsgálatokat, és remélik, hogy mintát vehetnek a kőzetből, amelyet aztán a Földre szállíthatnak.

Nem a most talált jellegzetességek az egyedüliek, amelyek felkeltették a közérdeklődést a napokban; pár nappal ezelőtt jött a hír, hogy első ízben sikerült kimutatni a Marson a tiszta kén jelenlétét, ami a legújabb felfedezéshez hasonló tudományos szenzációnak minősül.