Ahogy arról az Origo is beszámolt, Imane Helif annak ellenére versenyezhet a női bokszolók között a párizsi olimpián, hogy a tavalyi vb-ről a magas tesztoszteronszintje és a férfiakra jellemző XY-kromoszómája miatt kizárták.
Igazán akkor robbant ki a botrány a részvétele miatt, amikor a nyolcaddöntőben olasz ellenfele, Angela Carini 46 másodperc után feladata ellene a küzdelmet. Mint mondta, soha nem kapott még olyan erejű ütéseket, mint Heliftől. Végül sírva hagyta el a ringet.
Ahogy a felmérésről készült összefoglalóban írják:
Imane Helif esetéről a magyar társadalom döntő többsége (90 százalék) hallott legalább szalagcímek szintjén, és 48 százalék állítja, hogy részletesebben is utánanézett, -olvasott a témának.
Az olimpiát amúgy is szorosabban követő férfiak körében az átlagnál valamivel magasabb (54 százalék), a diplomások körében pedig jelentősen magasabb (71 százalék) azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a részletekkel is tisztában vannak.
A magyar társadalom megosztott abban a kérdésben, hogy mi lenne a helyes eljárás az interszexuális sportolók esetében. A relatív többség (32 százalék) szerint egyedi, sok szempontot figyelembe vevő elbírálást kéne alkalmazni a kérdéses esetekben, míg harminc százalék szerint egy egyszerű, átlátható szabály lenne a helyes (például tesztoszteronszint). Tizenkilenc százalék sportágtól tenné függővé a kérdést, 16 százalék pedig egyértelműen a férfiak mezőnyére korlátozná az Imane Helifhez hasonló versenyzőket.
Csak egy szűk, háromszázalékos kisebbség engedné őket alapesetben a női mezőnyben szerepelni.
A magyar közéletben fellángoló vitát a többség károsnak tartja (44 százalék) és csak egy 26 százalékos kisebbség szerint segítette a tisztánlátást.
Egyedül a 16–19 évesek körében népszerűbb az a vélemény (42 százalék), hogy a viták segítették a tisztánlátást, míg a diplomások körében kiemelkedő azok aránya, akik szerint káros volt a vita, mert ráerősített meglévő előítéletekre (62 százalék).