Uzsorára már az új büntetőjogszabályok érvényesek

Az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény jelentősen szigorította az uzsora-bűncselekmény büntetési tételét, valamint tágította a büntetéssel szankcionált cselekmény körét - mondta el az [origo] - nak dr. Vidákovics Béla Zsolt büntetőügyvéd.

A törvénymódosításig uzsora-bűncselekménynek az számított, ha valaki a sértett rászorult helyzetét kihasználva, üzletszerűen, olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást kötött, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hozzátartozóját súlyos, vagy további nélkülözésnek tette ki.

Az üzletszerűség azt jelenti, hogy az elkövető ugyanolyan, vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén, rendszeres haszonszerzésre törekszik. Ennek a kitételnek köszönhetően, az a személy nem volt büntethető, aki egyetlen alkalommal kötött különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást - mutatott rá dr. Vidákovics Béla Zsolt.

Ez a kitétel továbbá nehézséget jelentett az elkövetők felderítésében is, hiszen hiába volt valaki cselekménye üzletszerű, ha csupán egy cselekmény miatt tettek feljelentést ellene, akkor az uzsorázás elkövetését nem lehetett megállapítani. Mégpedig azért, mert nem lehetett bizonyítani, hogy az uzsorás bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Már egyetlen alkalommal is elkövethető

Dr. Vidákovics Béla Zsolt kiemelte: a törvénymódosítás az üzletszerűséget kivette az alapeseti tényállásból, amitől büntethetővé vált az elkövető már akkor is, ha egyetlen alkalommal köt más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű szolgáltatást tartalmazó megállapodást, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, vagy más - a törvényben meghatározott - személyeket súlyos, vagy további nélkülözésnek tegye ki.

Ezzel a módosítással az elkövetők köre, és a bűncselekmény felderítésének a lehetősége is szélesedett. További szigorítás, hogy amíg korábban az üzletszerű elkövetést a törvény három évig terjedő szabadságvesztéssel bűntette, a módosítást követően az üzletszerűség minősítő körülménnyé lépett elő. Vagyis az, aki az uzsora-bűncselekményt üzletszerűen követi el, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is számolhat.

(A kormányzati törvényjavaslat a változást azzal indokolta, hogy az uzsorázás újabb formái - embertelenségük és kizsákmányoló jellegük miatt - olyan súlyos veszélyt jelentenek a társadalomra, hogy attól függetlenül büntetni kell őket, hogy elkövetésük üzletszerű-e vagy sem - a szerk.)

Korlátlan enyhítés lehetősége

További változás, - amely a bűncselekmény felderítésének megkönnyítésére irányul, - hogy a bíróság korlátlanul enyhítheti azon elkövető büntetését, aki az uzsora-bűncselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja - mutatott rá dr. Vidákovics Béla Zsolt.

Összességében megállapítható: a Magyar Közlöny 125. számában megjelent, az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXXIV. törvény, jelentős mértékben szigorította az uzsora-bűncselekmény büntetési tételét, valamint tágította a büntetéssel szankcionált cselekmény körét.

Vizsgálják az áldozat életkörülményeit

A jogalkotó szándékai szerint az üzletszerűség csak minősítő körülményként szerepel, és elegendő lesz azt bizonyítani, az uzsora-bűncselekmény alkalmas arra, hogy nélkülözésnek tegye ki az érintettet. Ennek eldöntésére adott esetben a bíróság lesz hivatott, amely megvizsgálja az áldozat életkörülményeit, és ha az óriási kamatok, vagy az, hogy valaki egy tárgyat, élelmet többszörös áron ad el, alkalmas arra, hogy megélhetését veszélyeztesse, akkor ez a bűncselekmény már fennáll.