A Kúria egységesíti a gyakorlatot: a hibás teljesítés esetén érvényesíthető szavatossági jogok (II.

A hibás teljesítés miatti perekkel összefüggésben eltérő megközelítés alakult ki az ország bíróságain, ezért a Kúria a gyakorlat egységesítését célzó polgári kollégiumi véleményt alkotott júniusban. A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint valójában öt, érvényesíthető szavatossági igény létezik.

Az érvényesíthető szavatossági jogokról az [origo]-n korábban megjelent cikkben leírtakat érdemes a Kúria véleményével kiegészíteni - mondta el dr. Juhász László. Ahogy a "három testőrök" is négyen voltak, úgy a négy érvényesíthető szavatossági igény valójában öt igényt jelent. Ez az ötödik igény a kijavítás helyett a kijavítási költség érvényesítése, amely az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági igény.

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint a Kúria véleménye is megerősíti, hogy a jogosult a szavatossági jogok közül elsősorban a hibás teljesítés természetbeni orvoslását jelentő kijavításra vagy kicserélésre tarthat igényt (ezek az első lépcsőbe tartozó igények, tehát külön feltételek nélkül választható szavatossági jogok).

A további, a második lépcsőbe tartozó szavatossági jogokat (árleszállítás és elállás) a vevő akkor érvényesítheti, ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel megfelelő határidőn belül, a jogosultnak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül nem tud eleget tenni.

Az említett kijavítási költség megfizetését pedig a jogosult akkor kérheti, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el. További fontos megállapítása a Kúriának, hogy az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok érvényesítésének nem szükségképpeni előfeltétele, hogy a jogosult előzetesen eredménytelenül felszólítsa a kötelezettet a dolog kijavítására vagy kicserélésére.

A jogosult ugyanis ilyen előzetes felhívás hiányában is bizonyíthatja, hogy a kötelezett a kijavítási vagy kicserélési kötelezettségének a Ptk. 306. § (2) bekezdésében írt feltételekkel nem tudna eleget tenni, vagyis, hogy a kötelezett által elvégzendő kijavítás vagy kicserélés az eset összes körülményeire figyelemmel nem áll érdekében, és így megalapozottan tarthat igényt a kijavítási költség megfizetésére vagy az árleszállításra, illetve elállhat a szerződéstől.

Lehet-e ugyanazon hiba miatt együttesen két szavatossági igényt érvényesíteni?

További fontos kérdés volt annak eldöntése, hogy a törvény-módosítás előtti joggyakorlatot követve lehetősége van-e a jogosultnak a hibás teljesítés miatt két szavatossági igényt érvényesíteni. Ez a helyzet különösen kijavítás esetében fordulhat elő. A kötelezett a kijavítási kötelezettségét akkor teljesíti, ha a dolgot olyan állapotba hozza, hogy az a javítás után megfelel a törvényes és a szerződéses feltételeknek.

Előfordulhat azonban, hogy a dologban a javítás elvégzése után is fennmarad olyan hiba, amely a rendeltetésszerű használatra való alkalmasságát, az élettartamát, vagy az értékét csökkenti, illetve hátrányosan befolyásolja a küllemét, esztétikai hatását. Ha a jogosult a szolgáltatáshoz ilyenkor is ragaszkodik, nincs akadálya annak, hogy a kijavításon felül árleszállításra is igényt tartson. A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékegyensúly ebben a kivételes esetben tehát csak két szavatossági jog együttes gyakorlásával állítható helyre. A kollégiumi vélemény kifejezetten utal ebben a kérdéskörben az építési, vállalkozási szerződésekre, de ugyanígy felmerülhet ez a helyzet gépkocsi vásárlás esetében is.

A kijavítási költség igénylésének jogi megítélése

Dr. Juhász László rámutatott: bizonytalan volt a korábbi bírói gyakorlat abban a kérdésben, hogy a kijavítási költség a kijavítás alternatívájaként az úgynevezett első lépcsőbe tartozó szavatossági igény, vagy ennek igénylése további feltételektől függ. A Ptk. 306. § (3) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja. A kijavítási költség megtérítését a Ptk. 306. § (1) bekezdése a szavatossági jogok között külön nem nevesíti, ettől függetlenül a jogosult a Ptk. 306. § (3) bekezdése alapján az ilyen igényét is szavatossági jogként érvényesítheti.

Annak megítélése során, hogy ez az igény hogyan illeszkedik a szavatossági jogok rangsorába, a Kúria kollégiumi véleménye abból indult ki, hogy a kijavítási költség megfizetését a jogosult a Ptk. 306. § (3) bekezdésében említett meghatározott feltételek fennállta esetében kérheti, így ez az igény nem tartozik az elsődleges szavatossági jogok közé.

A kijavítási költség igénylésének feltételei valójában az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági jogok érvényesítésének feltételeihez hasonlóak, azzal az eltéréssel, hogy a kijavítási költség megfizetése az úgynevezett első lépcsős szavatossági jogok közül kizárólag a kijavítás helyett választható. Erre figyelemmel a kijavítási költség megfizetése az úgynevezett második lépcsőbe tartozó szavatossági jognak tekinthető, tehát az árleszállítás és az elállás alternatívájaként választható - húzta alá a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, dr. Juhász Lászlóval készített írás harmadik részét hamarosan olvashatják - a szerk.)