D.A.S. JogSzerviz: mikortól beszélhetünk uszításról?

A. D.A.S. JogSzerviz szakértőjének meglátása szerint egy adott megnyilatkozás akkor éri el az uszítás szintjét, ha alkalmas arra, hogy a felkeltett gyűlölet megzavarja a köznyugalmat, és emellett a csoport ellen felszított indulat fenyegeti a csoporthoz tartozók becsületét, méltóságát, szélsőséges esetben életét is, avagy megfélemlítéssel korlátozza őket más jogaik gyakorlásában.

Dr. Vizi András elöljáróban kifejtette: a bűncselekményt azt követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, vagy valamely más nemzet, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes egyéb csoportjai ellen gyűlöletre uszít. A hatályos büntetőjogunk az adott csoportba tartozó személyek emberi méltóságát kívánja védeni.

Általánosan a lakosság egyes csoportjai kitétel alatt az eltérő nézetrendszer vagy egyéb, tulajdonképpen bármely ismérv szerint elkülönülő személyek csoportja is értendő, egy jogállamban pedig nem érhet hátrány senkit egy bizonyos közösséghez tartozása miatt.

Az elhatárolás szerepe

A bűncselekményt az követi el, aki gyűlöletre uszít. Az uszítás az Alkotmánybíróság értelmezése szerint olyan kijelentés vagy kijelentések sorozata, amelyek döntően nem átgondolt, ésszerű, tudatosított indokokból, hanem indulatból vagy ösztönökből fakadó heves, ellenséges ártó érzelmeket igyekszik kiváltani, amelyekből - szélsőséges esetben - erőszak is keletkezhet.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője kifejtette: a meghatározás szerint az uszítás nem erőszakos cselekedetre hív fel, csupán kialakítja azt a közhangulatot, amelyben az erőszakos cselekmények realizálódhatnak.

Egy adott megnyilatkozás akkor éri el az uszítás szintjét, ha alkalmas arra, hogy a felkeltett gyűlölet megzavarja a köznyugalmat, és emellett a csoport ellen felszított indulat fenyegeti a csoporthoz tartozók becsületét, méltóságát, szélsőséges esetben életét is, avagy megfélemlítéssel korlátozza őket más jogaik gyakorlásában.

Fontos minőségi jellemző, hogy az uszító magatartásának alkalmasnak kell lennie arra is, hogy az emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben szítsa fel, amely a köznyugalom megzavarására vezethet - húzta alá dr. Vizi András.

Mit jelent a nagy nyilvánosság?

Az uszítást nagy nyilvánosság előtt kell kifejteni. Ennek megállapítása során arra kell figyelemmel lenni, hogy az elkövetés helyszínén hány ember van jelen: ha az elkövetéskor nagyobb létszámú személy van jelen (számuk egyszeri ránézéssel nem állapítható meg), vagy megvan a reális lehetőség arra, hogy a cselekményről nagyobb vagy előre meg nem határozható számú személy szerezzen tudomást.

Nagy nyilvánosságon a bűncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetőleg elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján történő közlést értünk - magyarázta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Az Ab álláspontja

Az Alkotmánybíróság két határozatában is foglalkozott a Közösség elleni izgatás tényállásával: a 30/1992. és a 12/1999. Ab határozatokban. Az indokolások értelmében a gyűlöletre uszítás, mint elkövetési magatartás és a "nagy nyilvánosság előtt" való elkövetés mint elkövetési mód mindenképpen megalapozza a büntetőjogi szankciók alkalmazásának a szükségességét, hiszen ezen magatartásnak és elkövetési módnak az egyént és a társadalmat érintő hatásai, következményei olyan súlyosak, hogy más felelősségi formák, így a szabálysértési vagy polgári jogi felelősségi rendszerek eszközei elégtelenek az ilyen magatartások tanúsítóival szemben.

Több kísérlet is volt az elmúlt években

Az elmúlt évek során több kísérlet volt a gyűlöletbeszéddel szembeni szigorúbb jogi fellépést lehetővé tevő törvények elfogadására. A Kormány kezdeményezésére a Parlament 2003-ban elfogadta a Btk. módosítását, amely a büntetőjog eszközeivel lépett volna fel az emberi méltóságot sértő megnyilvánulások ellen. Az Alkotmánybíróság a törvényt kihirdetése előtt alkotmányellenesnek nyilvánította.

Hasonló sorsa jutott az Parlament által 2007 októberében elfogadott törvénymódosító javaslatot, amely polgári jogi eszközökkel lépett fel a gyűlöletbeszéd ellen. A törvényt a köztársasági elnök alkotmányos aggályok miatt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz, utóbbi a köztársasági elnökkel egyetértve megállapította a jogszabály alkotmányellenességét.

Ugyanez történt a Parlament által 2008 februárjában elfogadott, MSZP-s képviselők által benyújtott törvényjavaslattal, amely a Btk.-ban, "gyalázkodás" néven büntette volna a gyűlöletbeszédet. A törvényjavaslatot sem a kormány, sem az SZDSZ frakció, sem az ellenzék nem támogatta. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte, a grémium pedig megállapította annak alkotmányellenességét.