A magyar jog ezekben az esetekben teszi lehetővé a hitelszerződés felmondását

A Polgári törvénykönyvben nevesített felmondási okok minden szerződésre vonatkoznak, akkor is, ha azok nincsenek még az üzletszabályzatban sem feltüntetve - mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Az okok között szerepelhet az, ha a szerződés célja lehetetlen, netán a biztosíték értéke jelentősen csökken, vagy az adós anyagi helyzetének romlása, súlyos szerződésszegése, de ilyen ok lehet a pénzintézet megtévesztése, vagy vizsgálatának megakadályozása is - mutatott rá dr. Vizi András.

A hitelszerződés mindig egy pénzügyi intézmény (esetleg egyéb hitelező) és egy magánszemély, vagy cég között jön létre, határozott futamidőre, vagy a kamat vagy árfolyamváltozást figyelembe vevő, rugalmas időtartamra.

Közös jellemzője a konstrukcióknak a hosszú időtartam, ami esetenként 15-20 éves kapcsolatot jelenthet. Ennyi idő alatt sajnos több olyan hullámvölgy is jöhet, ami a lehetetlenné teszi a hitel fenntartását, vagy egyéb okból járul hozzá a szerződés felmondásához - fejtette ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Mind a bank, mind a magánszemély fel tudja mondani a kölcsönszerződést, amire jellemzően csak szerződésszegéskor kerül sor. A Polgári törvénykönyv tartalmaz néhány felmondási okot, de ezeken kívül a felek bármilyen egyéb okot, feltételt is meghatározhatnak, erre általában az üzletszabályzatban tér ki a bank.

A Polgári törvénykönyvben nevesített felmondási okok viszont minden szerződésre vonatkoznak, akkor is, ha azok nincsenek még az üzletszabályzatban sem feltüntetve - emelte ki dr. Vizi András.

Lehetetlen és eltérő célok esetén

A bank azonnali hatályú felmondási joga abban az esetben áll fenn, ha a szerződésben a felek meghatározták a célt, például egy autó, vagy lakás megvásárlását, és a kölcsönnek erre a célra való fordítása a kölcsön folyósítását követően válik lehetetlenné. Ilyen lehet például, ha a gépjármű megsemmisül.

Ez az azonnali hatályú felmondási jog is csak abban az esetben illeti meg a bankot, ha a szerződés tartalmazza a kölcsön célját. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben az ügyfél rosszhiszeműsége fennáll, ezért akár kártérítést is követelhet a bank.

A biztosíték értékének jelentős csökkenése

A bank rendszerint biztosítékot is követel a kölcsön visszafizetésének biztosítékául. Ha a szerződés megkötése és a kölcsön folyósítása között a biztosíték értéke jelentősen csökken, a hitelező köteles felhívni az adóst a biztosíték értékének helyreállítására.

Ha az ügyfél ennek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a hitelező megtagadhatja a kölcsön folyósítását, és azonnali hatállyal felmondhatja a kölcsönszerződést. Például, ha a jelzáloggal terhelt ház megsérül, ezáltal csökken az értéke, a bank élhet a felmondási jogával, ha az állapotát nem állítják helyre.

A D.A.S. JogSzerviz szakértője utalt rá, természetesen a kölcsön folyósítása után bármikor sor kerülhet a biztosíték értékének csökkenésére, és erre hivatkozva a bank élhet felmondási jogával. Amennyiben a kölcsön összege a törlesztés miatt már kevesebb, vagy egyenlő, mint a biztosíték lecsökkent értéke, erre hivatkozva nem lehet felmondani.

Az adós vagyoni helyzetének romlása

Dr. Vizi András elmondta: ha a kölcsön folyósítása előtt a hitelező azt tapasztalja, hogy az ügyfél hitelképessége jelentősen megváltozott, és ez a kölcsön visszafizetését veszélyezteti, jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A gyakorlatban ezt a felmondási okot kizárólag cégekkel szemben lehet alkalmazni.

Az adós súlyos szerződésszegése

A bank az ügyfél súlyos szerződésszegése esetén is felmondhatja azonnali hatállyal a kölcsönszerződést. Maga a törvény nem határozza meg, hogy mi minősül olyan súlyú szerződésszegésnek, amely ilyen jogkövetkezményt vonhat maga után. A kölcsönszerződések tartalmazzák azonban az adós súlyos szerződésszegésének fogalmát vagy az ilyen esetek felsorolását.

Gyakorlatilag bármilyen indokolható feltételt be lehet emelni a szerződésbe (üzletszabályzatba), azonban ha a meghatározása tisztességtelen, nem indokolható, akkor az adós megtámadhatja a szerződést, vagy a felmondás utáni perben hozhatja fel indokait. A törlesztő-részlet késedelmes fizetése is ezen pontra hivatkozva kerül a szerződésbe.

Az adós hitelképtelenné válása

A hitelképtelenség nem egyértelműen meghatározható jogi kategória. Általában hitelképtelennek kell minősíteni azt az adóst, akinek az e szempontok alapján felmért anyagi helyzetéből a felvett kölcsön megtérülésének realitására nem lehet okszerű következtetést levonni.

Magánszemélyek esetében is lehet azonban erre az indokra hivatkozni, azonban a hitelképesség fogalmát meg kell határozni az üzletszabályzatban - utalt rá dr. Vizi András.

A pénzintézet megtévesztése és akadályozása

A pénzintézet az ügyfél megtévesztő magatartására hivatkozva akkor jogosult a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a megtévesztés befolyásolta a pénzintézetnek a kölcsönről (például a kölcsön nagyságáról) való döntését. Ilyen esetben kártérítés is követelhető az ügyféltől, mivel a rosszhiszemű magatartása eredményezi a megszüntetést.

A pénzintézetek alapos vizsgálat alapján döntenek a kölcsönszerződések megkötéséről. A kölcsön folyósítását követően is jogos igénye a hitelezőnek a folyósítás folyamatos fennállásának, és az adós szerződésszerű magatartásának az ellenőrzése. Ha az ügyfél a hitelezőnek ezt az ellenőrzését akadályozza, a hitelező jogosult a szerződés azonnali hatályú felmondására.

Tipikusan az üzleti hitelek világában fordul elő, hogy a bank, vagy megbízottja akár napi szintű kontrollt gyakorol az ügyfelek gazdálkodásában, ennek megakadályozása felmondási, és akár kártérítési ok is lehet.

Mi történik a felmondás után?

A D.A.S. JogSzerviz szakértője rámutatott: alapvetően ilyenkor a szerződést megszűnik, és a kölcsönt egy összegben meg kell fizetnie az ügyfélnek. Az üzletszabályzat meghatározhatja azokat a költségeket, amivel a tőke összege növekszik felmondás esetén.

Ezek után a pénzintézet először határidő kitűzésével felszólítja az ügyfelet a tartozás megfizetésére, ennek eredménytelensége esetén bírósági eljárást kezdeményezhet. Ha a kölcsönszerződés (és a felmondás is) közjegyzői okiratba van foglalva, akkor nem kell bírósági eljárást indítani, gyakorlatilag azonnal végrehajtás indulhat az ügyfél ellen.

Ha a bank jogosulatlanul mondja fel a szerződést, akkor a bank által indított perben lehet kifogásolni az intézkedését. Ha a bíróság megállapítja a jogellenes felmondást, akkor a szerződés nem szűnik meg, változatlan tartalommal érvényes marad. Közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén viszont a felmondás után nem indul per, ezért az ügyfélnek kell peres eljárást indítani a bank ellen, felmondás megtámadása iránt - mondta végezetül dr. Vizi András.