Decemberben minden tagállamnak módosítania kell a távollévők közötti szerződések szabályait

December 13.-ától minden tagállamnak egy új, 2011-ben keletkezett irányelv szerint kell módosítania a távollévők közötti szerződésekről szóló jelenlegi szabályozását - értesült az Origó a D.A.S. JogSzerviz szakértőjétől. Az európai uniós elvárásoknak megfelelően hazánk is különleges védelmet biztosít minden olyan fogyasztónak, aki távközlési eszköz igénybevétele útján vásárol vagy vesz igénybe szolgáltatást, azaz például az interneten rendel valamit - húzta alá dr. Vizi András. Az eddigi szabályok zömét egy 2005-ös uniós irányelv írta elő.

A 2005-ös uniós irányelvet egy 2009-es kormányrendelet emelte a magyar jogrendszerbe, az uniós elvárás annak idején is az volt, hogy a tagállamok különleges védelmet biztosítsanak minden olyan fogyasztónak, aki távközlési eszköz igénybevétele útján vásárol, vagy vesz igénybe szolgáltatást, például az interneten rendel valamit.

December 13.-ától minden tagállamnak egy új, 2011-ben keletkezett irányelv szerint kell módosítaniuk a meglévő rendelkezéseiket, ami számos területen tartalmaz változást. A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint a két szabályozást érdemes együttesen vizsgálni, annak érdekében, hogy a fogyasztók tökéletesen tisztában legyenek jogaikkal áruk megrendelése esetén.

Kereskedői kötelezettségek

A felek távközlési eszközzel kötött szerződésének esetében a kereskedő számára a jog nagyon szigorú tájékoztatási kötelezettséget ír elő - emelte ki dr. Vizi András. Ez a tájékoztatási kötelezettség kiterjed az áru lényeges tulajdonságaira, a kereskedő azonosító adataira, úgymint kereskedői neve, letelepedési helyének postai címe és telefonszáma.

Ilyen további kötelezettség az adóval növelt ár, vagy az ár kiszámításának módja, valamint adott esetben az összes fuvardíj, szállítási, vagy postaköltség, illetve, amennyiben e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetése, hogy esetlegesen további költségek merülhetnek fel.

További kötelezettségek: a fizetés, szállítás, teljesítés feltételei, a kereskedő panaszkezelési módja, a tájékoztatás a szavatosságról, az esetleges értékesítés utáni szolgáltatásokról és adott esetben a jótállásról, adott esetben a szerződés időtartama, illetve ha a szerződés határozatlan időre szól, vagy automatikusan meghosszabbodik, a szerződés felmondásának feltételei.

Jog az elálláshoz

A D.A.S. JogSzerviz szakértője szerint nagyon fontos, hogy minden üzlethelyiségen kívül vásárolt terméknél a fogyasztónak joga van elállni a szerződéstől, azaz a terméket visszaküldve a vételárat visszakövetelni az eladótól. Ezt az elállást írásban kell bejelenteni, és az eladó nem utasíthatja vissza a vételár megfizetését.

A jelenlegi magyar szabályozás szerint az áru átvételét követő 8 napon belül van lehetőség elállni, de az új irányelv ezt 14 napra bővíti, várhatóan decemberig ezért nálunk is módosulni fog a helyzet. A vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót az elállási jog gyakorlásának határidejéről, feltételeiről és következményeiről (pl. ha az áru visszaküldésének költéségét a fogyasztónak kell viselnie), illetve arról, hogy mikor nem illeti meg az elállás joga.

Dr. Vizi András rámutatott: ha ez a tájékoztatás nem történt meg, akkor a szerződéskötéstől számított 3 hónapig állhat el a szerződéstől a fogyasztó a jelenlegi szabályok szerint. Az új irányelv alapján - ha a kereskedő/vállalkozás elmulasztja tájékoztatni a fogyasztót elállási jogáról, akkor az elállási időszak az eredeti elállási időszak (vagyis a tizennégy nap) lejárta után tizenkét hónappal fog lejárni, ami szintén bővítés a korábbiakhoz képest.

Tizennégy napra rövidül

A jelenlegi szabályok alapján elállás esetén a kereskedő köteles a fogyasztó által kifizetett összeget legkésőbb az elállást követő harminc napon belül visszatéríteni, ami tizennégy napra rövidül majd az irányelv alapján.

Fontos szabály, hogy a fogyasztó legkésőbb attól a naptól számított tizennégy napon belül, amelyen értesítette a kereskedőt a szerződéstől való elállásra vonatkozó döntéséről - köteles visszaküldeni az árukat, vagy átadni azokat a kereskedőnek vagy a kereskedő által az áruk átvételére felhatalmazott személynek, az áru rongálása ezen időszak alatt természetesen a fogyasztót terheli.