D.A.S. JogSzerviz: a légitársaságok túl gyakran hivatkoznak különleges körülményekre

A légitársaságok túl gyakran hivatkoznak különleges körülményekre annak érdekében, hogy elkerüljék a kártérítés kifizetését – összegezte az Origó számára a tapasztalatokat a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Vizi András elmondta: olyan ügyben is voltak már érintettek, ahol valótlan körülmények előadására került sor a légitársaság részéről, és csak peres úton lehetett a kárösszeget érvényesíteni.

Az Európai Unió kiemelt célként kezeli a fogyasztók jogainak érvényesítését, ezért minden közösségi légi fuvarozóra kötelező szabályokat alkotott. Ilyen közösségi szabály alapján van lehetőség például a csomag eltűnése vagy a járat késése miatt kártérítést követelni.

A rendelet minden tagállamban kötelező, és közvetlenül hivatkozható joganyagnak számít, mégis nagyon eltérő tapasztalatok vannak az egyébként szigorú szabályok betartásában – mondta el a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Visszautasított beszállás és a túlfoglalás

Ilyen eset akkor fordulhat elő, ha az utasnak van jegye, mégsem tud –hely hiányában felszállni a jártra. Lévén, hogy egyértelmű szerződésszegésről van szó ilyenkor, ezért a visszautasított beszállásra vonatkozó szabályokat tapasztalatunk szerint a légitársaságok többsége betartja.

Forrás: www.panoramio.com

Az üzleti okok miatti túlfoglalásból fakadó gondokat a légitársaságok általában a helyszínen megoldják átfoglalással vagy egyéb módon, kirívó problémát ezen a területen nem tapasztaltunk, bár az is probléma, hogy egyáltalán előfordulhatnak ilyen esetek húzta alá dr. Vizi András.

Járattörlés

Ha egy járat törlésre kerül, a légitársaság az utasoknak anyagi kártérítést fizetni. Ugyanakkor a járattörlés kapcsán hivatkozhat rendkívüli körülményekre, ezáltal felmentést kap a kártérítési kötelezettség alól.

Az Európai Unió rendelete öt lehetséges példát említ a rendkívüli körülményekre, ilyen lehet a bizonytalan politikai helyzet, vagy az érintett légi járat működésével össze nem egyeztethető meteorológiai feltételek, a biztonsági kockázatok, a váratlan repülésbiztonsági hiányosságok, valamint a sztrájkok – sorolta fel dr. Vizi András.

A rendkívüli helyzetre való hivatkozás révén a légi fuvarozók kizárhatják az anyagi kártérítés lehetőségét olyan esetekben, amikor „egy eseményt olyan rendkívüli körülmények okoztak, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni”.

Mi a rendkívüli körülmény?

A legfőbb problémák egyike ennek a záradéknak az értelmezése. A D.A.S. JogSzerviz tapasztalatai szerint a légitársaságok túl gyakran hivatkoznak „különleges körülményekre” annak érdekében, hogy elkerüljék a kártérítés kifizetését, amelyre nézve a rendeletben nincs meghatározva fizetési határidő sem.

Olyan ügyben is volt már a D.A.S. JogSzerviz érintett, ahol valótlan körülmények előadására került sor a légitársaság részéről, és csak peres úton lehetett a kárösszeget érvényesíteni. Fontos, hogy a jogi igényérvényesítésnél a légitársaságnak kell bizonyítania a rendkívüli körülmény fennállását.

A tapasztalatok szerint a meteorológiai körülmények a legnépszerűbb kifogások, mivel nincs egységes gyakorlat, milyen időben lehet repülni, és mikor nem. Le kell szögezni, hogy a repülőgép tankolása, vagy a repülőgépen dolgozók munkaideje nem értékelhető rendkívüli körülményként.

Járatkésés

Legalább két óra késedelem esetén a légitársaságnak megfelelő segítséget kell nyújtania a kényelmetlenségek minimalizálása érdekében. A segítségnyújtásnak szükség esetén italok és étkezés, kommunikációs lehetőségek és szállodai elhelyezés biztosításában kell megvalósulnia.

Ez sajnos nagyon ritkán valósul meg, több esetben a méregdrága, megvásárolható italokat tartják segítségnek, de ez semmiképpen nem fér össze a rendelet szándékával. Számos esetben a segítséget csak kérésre vagy még kérésre sem nyújtják, pedig a légitársaságok kötelesek tájékoztatni az utasokat jogaikról és segítséget nyújtani nekik.

Ezen kötelezettség megszegése kirívó jogszabálysértés, ami ha bizonyítani lehet, akkor komoly felügyeleti bírság szabható ki miatt, erre mégsem szokott sor kerülni, egyrészt a bizonyíthatóság hiánya miatt, másrészt pedig amiatt, hogy az utasok nem tesznek bejelentést. Magyarországon egyébként a Nemzeti Közlekedési Hatóság jogosult ellenőrizni a légiközlekedést is.

Hasonlóan a járattörléshez, késés esetén is kártérítéssel élhetnek az utasok, ez az összeg a járatok hosszúságától függően 250-600 euró összegű lehet. A késésnél is megfigyelhető, hogy alaptalanul hivatkoznak vis maiorra, vagy egyszerűen csak megtagadják a kárösszeg megfizetését – mondta végezetül dr. Vizi András.