Engedélyköteles tevékenység-e fedezeti ügyletek cégcsoporton belüli kötése?

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi eszközre megkötött fedezeti ügylet csak akkor engedélyköteles, ha annak célja az ügyfelek (nyilvánosság) felé történő szolgáltatásnyújtás, így fedezeti ügyletek cégcsoporton belüli megkötéséhez nem szükséges a pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősülő Magyar Nemzeti Bank engedélye - mutatott rá az Origónak a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda munkatársa, dr. Tomori Erika.

Több tagból álló, termelő vagy szolgáltatási tevékenységet végző cégcsoportok esetén a tagvállalatok a kereskedelmi tevékenységükből adódóan folyamatosan devizaárfolyam ingadozásból eredő kockázatokkal szembesülnek.

A kockázatok csökkentésére, fedezésére a tagvállalatok általában maguk kötnek fedezeti ügyleteket befektetési szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetek treasury szolgáltatásai igénybe vételével.

Átszervezhető-e a fedezeti ügyletkötések menete?

A Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője szerint azonban kérdés, hogy átszervezhető-e a fedezeti ügyletkötések menete oly módon, hogy a cégcsoport egyik tagja veszi át a cégcsoport treasury központjának szerepét. Ezzel a megoldással lehetségessé válik a cégcsoport pénzügyi folyamatainak optimalizálása, hiszen az egyes leányvállalatok eltérő üzletmenetéből adódó ellentétes irányú fedezeti ügyletek letétigénye a vállalatcsoporton belüli treasury központon keresztül megvalósuló összesítés során kiolthatja egymást.

Ennek alapján pedig a treasury központ köthet meg minden, a tagvállalatok kockázatainak mérsékléséhez szükséges fedezeti ügyletet – amely lehet azonnali, opciós, határidős vagy származtatott ügylet – az ilyen szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozással (hitelintézettel), illetve saját számlára is köthet áruhoz kapcsolódó opciós, határidős, csere ügyletet, valamint egyéb származtatott ügyletet saját befektetései optimalizálása céljából.

A Magyar Nemzeti Bank engedélyének kérdése

A kérdést az indokolja, hogy ez a tevékenység formálisan a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) szerinti befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősül, aminek végzéséhez a pénzügyi felügyeleti hatóság feladatait ellátó Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges.

dr. Tomori Erika, a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda

A kérdés tehát az, hogy a vállalatcsoporton belüli treasury központ által végzett tevékenység – amely formálisan teljesíti az engedélyköteles tevékenység jogszabályi definícióját, – valamelyik törvényi kivételbe beletartozhat-e – mutatott rá dr. Tomori Erika.

A fedezeti ügylet a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján olyan kockázatfedezeti céllal kötött származékos illetve valutára, devizára vonatkozó ügylet, amelynek várható árfolyamnyeresége illetve kamatbevétele egy másik ügyletből adódó nyitott pozíció várható árfolyamvesztesége, kamatvesztesége kockázatainak fedezésére szolgál.

Amennyiben a fedezeti ügyletet pénzügyi eszközre, azaz tipikusan értékpapírhoz, devizához, kamatlábhoz vagy hozamhoz kapcsolódó opciós, határidős ügyletként kötik, úgy a tervezett treasury központ tevékenysége formálisan befektetési szolgáltatásnak minősülne.

A Bszt. és hatálya

A Bszt. szabályozása azonban azokat a tőkepiaci, gazdasági ügylettípusokat, amelyek létrejöttének célja nem az ügyfelek (nyilvánosság) felé történő befektetési szolgáltatásnyújtás, hanem például más gazdasági tárgyú ügyletekhez járulékosan kapcsolódó ügylet, kiveszi a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek köréből oly módon, hogy a jogszabály személyi hatálya az ilyen ügyletet kötő jogalanyokra nem vonatkozik.

Ennek megfelelően a Bszt. hatálya nem terjed ki arra a személyre vagy szervezetre, aki kizárólag anyavállalata, leányvállalatai vagy az anyavállalata más leányvállalatai számára, tehát lényegében egy vállalatcsoport tagjaként és azon belül végez befektetési szolgáltatási tevékenységet – húzta alá a Gárdos Füredi Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda szakértője.

A befektetési szolgáltatási tevékenység korlátozott körben történő megvalósulását tehát abból a szempontból kell vizsgálni, hogy a treasury központnak vannak-e az anyavállalat más leányvállalatai részére végzett tevékenységen túl a cégcsoporton kívüli ügyfelei, amelyek megbízásából határidős deviza ügyleteket köt. Ha a válasz nemleges, azaz a treasury központ a tevékenységet kizárólag a cégcsoporton belül végzi, a tevékenysége nem minősül befektetési szolgáltatásnak.

Mindezek alapján a kizárólag a tagvállalatok részére végzett treasury tevékenység a Bszt. alapján nem tartozik a törvény hatálya alá, és így a pénzügyi felügyeleti hatóság feladatait ellátó Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe sem – összegezte végezetül dr. Tomori Erika.