Az új Ptk. hatása a csődtörvényre (4. rész): a cégek hiteleihez kapcsolódó kezesség

A kezességnek a lakossági hitelezésben is nagy szerepe van, de a csőd- és felszámolási eljárás szempontjából a gazdálkodó szervezetek részére nyújtott hitelekhez kapcsolódó kezességnek van nagyobb szerepe – hangsúlyozta az Origónak a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője. Dr. Juhász László szerint a hitelintézet rengeteg biztosítékot köt ki a hitel nyújtásának feltételéül, és ebbe a körbe kapcsolódhat a tulajdonosok, vezető tisztségviselők kezességvállalása. A sorozat negyedik részét olvashatják, az első, a második és a harmadik rész is elérhető.

Olyan esetben, amikor a kölcsön nélkülözhetetlen a cég fejlődéséhez, működéséhez, a tulajdonosok, vezetők kényszerhelyzetben vannak, kénytelenek kezességet vállalni a cég tartozásáért. Az új Ptk. több olyan szabályt alkotott, amely ezeknek a kezeseknek a helyzetét megnehezíti a korábbi szabályokhoz képest, többek között az alábbiakat.

Az adós cég a csődeljárásban a kérelem beadását követően egy munkanapon belül megkapja az automatikus moratóriumot (Cstv. 9.§ (1) bek.). Miután a Csődtörvény (Cstv.) nem tesz különbséget a rendes és az ideiglenes moratórium között, s a Ptk. 6:420 § sem fogalmaz elég árnyaltan, a sortartó kezesség azonnal átalakul készfizető kezességgé, s nem csak a csődeljárás elrendelése esetén (Cstv. 10.§ (1) bek.) következik be az átalakulás.

Ez a kezesre nézve hátrányos, mert lehetséges, hogy a csődeljárás valamely eljárási okból megszűnik, anélkül, hogy egyezséget kötöttek volna, vagy átalakult volna felszámolási eljárássá, ennek ellenére a készfizető kezesség nem alakul vissza sortartó kezességgé.

A fizetési haladék nem érinti a kezes kötelezettségét

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője rámutatott: további új rendelkezés – amellyel már a kezesség elvállalásakor tisztában kell lenni –, hogy a kötelezett ellen indult csődeljárásban biztosított fizetési haladék a kezes kötelezettségét nem érinti.

Ez azt jelenti, hogy – az eddigi gyakorlattól eltérően – a moratórium nem hat ki rá, vele szemben a hitelező felléphet. A jogalkotó célja ezzel éppen az volt, hogy a főkötelezett fizetőképességével kapcsolatos kockázatot a kezes viselje. Ez a megoldás ellentétes a járulékosság szabályával.

A tájékoztatás szerepe

A kötelezett ellen indult felszámolási vagy csődeljárásban kötött egyezség a kezes kötelezettségét nem érinti, amennyiben a jogosult a kezest az egyezség feltételeiről annak megkötése előtt tájékoztatta. A tájékoztatást követően a kezes jogosult a kötelezett tartozásának a teljesítésére; teljesítés esetén pedig a felszámolási vagy csődeljárásban a jogosult helyébe lép.

A tájékoztatás elmaradása esetén viszont a kezes kötelezettsége lecsökken az egyezségben meghatározott mértékre – emelte ki Dr. Juhász László. Amennyiben a kezest értesítik az egyezség feltételeiről, és az egyezség eredményeképpen például a főadós csak a tartozása 20 százalékát köteles a hitelezőnek megfizetni, a kezes kötelezettsége nem csökken le erre a mértékre, hanem továbbra is a 100 százalékos követelésért felel.

Ha a kezes kifizeti a hitelezőt, akkor is a 100 százalékot kell kifizetnie, azonban ez esetben a hitelező helyébe lép, vagyis az adóssal szemben már a kezes léphet fel hitelezőként és serénykedhet azért, hogy minél magasabb arányú kielégítést kapjon. Amikor egy cég tulajdonosa a kezes, ez eléggé érdekes helyzetet eredményez, ugyanis közvetve gyakorlatilag saját magával szemben lép fel.

A hitelező bejelentési határideje

Dr. Juhász László hangsúlyozta: a hitelezőnek mindenesetre nem árt tisztában lennie azzal, hogy amennyiben nem jelenti be a csődeljárásban a követelését, a Cstv. értelmében (20.§ (3) bek.) a hitelező az egyezségkötésben nem vehet részt, vagyis az egyezség hatálya rá nem fog kiterjedni. Ebben az esetben a bejelentési határidő elmulasztása miatt nyilvántartásba nem vett hitelezői igény jogosultja követelését az adóssal szemben nem érvényesítheti.

Lehetősége van azonban a még el nem évült követelését egy más által kezdeményezett felszámolási eljárásban bejelenteni, azzal, hogy késedelmi kamat, késedelmi pótlék, továbbá pótlék és bírság jellegű követelését ebben a felszámolási eljárásban sem érvényesítheti (a Cstv. 35. § (2) bekezdés b) pontja szerint).

A két előírás egybevetése alapján felmerül a kérdés, hogy az a hitelező, aki az adós csődeljárásban nem jelentkezik be, a kezessel szemben érvényesítheti-e a követelését, vagy ezzel a lehetőséggel a Ptk. 6:417.§ (3) bekezdés alapján már nem élhet. Az tény, hogy abszolút jogvesztés nem következik be, különben a felszámolási eljárásban sem lenne érvényesíthető a követelés.

dr. Juhász László, a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda

A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértője szerint úgy tűnik, hogy a jogvesztés csak az említett késedelmi kamat, késedelmi pótlék, pótlék és bírság jellegű követeléseknél következik be, ezért az általános szabályok szerint a tőkekövetelés tekintetében az igény érvényesíthető, bár kétségtelenül a hitelező nem indíthatja meg a felszámolási eljárást, és egyéb bírósági eljárás (per, fizetési meghagyás) megindításának sincs helye a főadóssal szemben.

További kérdések

További fontos kérdés a kezes szempontjából, hogy mivel a csődeljárásba be nem jelentkező hitelező az egyezségben nem vesz részt, értesítenie kell-e annak feltételeiről a kezest. Bár a jogalkotó erre a helyzetre nem gondolt, Dr. Juhász László úgy véli, értesítési kötelezettsége fennáll, s ha ennek nem tesz eleget, akkor a kezes kötelezettsége az egyezség alapján alakul.

Itt azonban további gond, hogy pontosan megállapítható-e, hogy a hitelező bejelentkezése alapján milyen összegű kielégítést kapott volna. Ha igen, akkor eszerint fog alakulni a kezes kötelezettsége, ha nem, akkor problémás megállapítani a kötelezettség mértékét – húzta alá Dr. Juhász László.

Ezek az új rendelkezések a Ptk. hatályba lépése után kötött szerződések esetén fognak élni, de hamarosan számítani lehet arra, hogy csőd- és felszámolási eljárásokban felmerül, hogy mi a teendője a hitelezőnek és a kezesnek.

Mindenesetre már a kezesség elvállalásakor figyelemmel kell lenni ezekre az előírásokra. A pénzintézetek felkészültek erre a helyzetre, és nem fogják elkövetni azt a hibát, hogy nem értesítik a kezest a készülő felszámolási vagy csődegyezségről.

(A Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda szakértőjével, Dr. Juhász Lászlóval készült sorozat következő részét hamarosan közöljük – a szerk.)