Hogyan kell adózni a használt cikkek értékesítése után? (1. rész)
![Greater a flamingó, flamingó, állatkert, ausztrália, Adelaide Zoo](https://cdn.origo.hu/2023/12/amJ-QbTfZbw1oz3e69nRhLxCSvUi1IKUeH3fog4pP0E/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2NmMTczMWJiNTRiODRjNjk4YTM3MzdjMDljYTc3MzNk.webp)
Az internetes oldalak sokaságán, bolhapiacokon, újságokban és számos egyéb fórumon adhatunk túl régi, megunt tárgyainkon. A használt cikkek értékesítésével elkerülhetjük a kényszerű lomtalanításokat, tároló helyeket szabadíthatunk fel és nem utolsó sorban egy kis kiegészítő bevételre is szert tehetünk.
A fentiek alapján már meg sem lepődünk azon, hogy a használt cikkek értékesítése manapság szinte divathullámként söpör végig a társadalmon. Felmerülhet hát a kérdés: kell-e adót fizetnünk a hasonló típusú ügyletek után? – emelte ki a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Hogyan kell adót fizetni?
A fenti kérdésre – mint valamennyi jogi jellegű problémára – egyetlen helyes válasz létezik: attól függ! Vegyük hát sorra, mely kritériumok alakítják a használt cikkek értékesítéséből származó bevétel utáni adófizetési kötelezettség keletkezését.
Az adófizetési kötelezettség megállapításához első lépésként meg kell határoznunk, hogy a magánszemélyként történő használt cikk értékesítés gazdasági tevékenység keretében, vagy csak egyedi jelleggel alkalomszerűen történik.
A hatályos jogszabályi előírások értelmében gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi és annak végzése független formában történik.
Természetesen az általános jellegű megfogalmazást tartalmazó jogszabályi előírást jelen esetben is a való élet tölti meg tényleges tartalommal. A kérdéskört leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a használtcikk-értékesítés gazdasági jellegének megállapításánál azt kell figyelembe venni, hogy a későbbi eladó eredetileg milyen céllal szerezte meg az adott ingóságot.
Két külön eset
Abban az esetben például, ha megunt bútorainkat értékesítjük, az adott tevékenység, gazdasági jellegűnek nem minősíthető. Azonban, ha közeli ismerőseink hasonló tárgyait kedvező áron megvásároljuk, majd eladjuk, az értékesítés gazdasági jellege már megállapítható. A továbbiakban tehát e két esetet külön-külön is megvizsgáljuk.
A használt ingóságok gazdasági tevékenységen kívüli, magánszemélyként történő értékesítése után a jogszabályban meghatározott összeghatárok túllépése esetén személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségünk keletkezhet. Értelemszerűen merülhet fel a kérdés: pontosan milyen összeg után, és mennyit kell tehát fizetnünk? – hangsúlyozta dr. Csapó Szandra.
A hatályos jogszabályi előírások értelmében a használt tárgyak gazdasági tevékenységen kívül történő értékesítéséből származó bevétel adójogi vonzataival abban az esetben kell foglalkoznunk, ha e tevékenységből származó összes éves bevételünk a 600 ezer forintot meghaladja.
Amennyiben tehát az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételünk ezt az összeghatárt túllépi, abban az esetben meg kell vizsgálnunk, hogy az adott bevételből pontosan milyen mértéket jelent a jövedelmünk.
A jövedelem megállapítása
A jövedelem megállapításához az ingó vagyontárgy értékesítéséből befolyt összegből le kell vonnunk az adott tárgy, vagy tárgyak megszerzésére fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatosan felmerült, igazolt költséget és az ingó vagyontárgy értékét növelő beruházás költségét.
Ha a fentiek alapján megállapított jövedelem összege nem éri el a kétszázezer forintot, abban az esetben e jövedelem után bevallási, illetve adófizetési kötelezettségünk nem keletkezik ismertette dr. Csapó Szandra.
Ám, ha a használt cikkek értékesítéséből származó éves jövedelmünk a kétszázezer forintot meghaladja, akkor az adott jövedelmet be kell ugyan vallanunk, azonban adófizetési kötelezettségünk csak az adott jövedelem kétszázezer meghaladó része után keletkezik. Ingó vagyontárgy értékesítésénél az adó mértéke az adóalap 16 százaléka.
(A használt cikkek értékesítése kapcsán, a D.A.S. JogSzerviz szakértőjével, dr. Csapó Szandrával készült írásunk második részét hamarosan közöljük– a szerk.)