Ki felel az épületről lezuhanó tárgyak károkozásáért?

Olvadó jégcsap Debrecenben. Az újév első napjaiban sok galibát okozott az ónos eső az ország több megyéjében.

Az épületről lehulló hó, jégcsap, vagy törmelék okozta károk esetében is szükséges a kárigény alapvető három feltételének - azaz a károkozó felróható, jogellenes magatartásának, a kár bekövetkezésének és összegszerűségének, valamint a kár és a károkozói jogellenes magatartás közötti ok-okozati összefüggésnek - bizonyítása.

Téli időszakban egyre gyakrabban szembesülhetünk a háztetőkön elterülő hótakaróval, az ereszeken kialakult jégcsapokkal, nem is beszélve a fagy következtében keletkezett épületkárokból származó törmelékekről – mondta el az Origónak a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

De mit tehetünk abban az esetben, ha a fenti jelenségek az épületről lehullva éppen a mi tulajdonunkban lévő gépjárműben, egyéb tárgyban, vagy akár testi épségünkben okoznak kárt?

A kártérítés főszabálya

Dr. Csapó Szandra rámutatott: a Polgári törvénykönyv alapvető rendelkezésként rögzíti a kártérítés főszabályát, amely során kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

Természetesen, mint minden esetben, az épületről lehulló hó, jégcsap, vagy törmelék okozta károk esetében is szükséges a kárigény alapvető három feltételének - azaz a károkozó felróható, jogellenes magatartásának, a kár bekövetkezésének és összegszerűségének, valamint a kár és a károkozói jogellenes magatartás közötti ok-okozati összefüggésnek - bizonyítása.

Felmerülhet azonban a kérdés: kit is tekinthetünk károkozónak az ilyen típusú esetekben? A hatályos jogszabályok értelmében az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős.

Mentesülés a kárfelelősség alól

Az épület tulajdonosa fenti kárfelelőssége alól csak abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.

A fentiek alapján első lépésként mindenképpen érdemes már a kár bekövetkezésekor - akár fényképfelvételek készítése útján - dokumentálni az eseményeket a kár bekövetkezésének igazolása érdekében. Tekintettel arra, hogy a későbbi igényérvényesítés során a kár mértékének igazolása is elengedhetetlen így az adott dolog kijavítása ellenében fizetett díjról mindenképpen kérjünk számviteli bizonylatot.

Amennyiben a fenti bizonyítékok rendelkezésünkre állnak, abban az esetben, első ízben célszerű írásban - ajánlott és tértivevényes levél útján megkeresni - az ingatlan tulajdonosát.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mit tegyünk abban az esetben, ha az adott épület osztatlan közös tulajdonban áll, vagy társasházi formában működik – jegyezte meg a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Osztatlan közös tulajdon, társasházak

Az osztatlan közös tulajdon vonatkozásában fennálló kárfelelősség szabályairól a Polgári törvénykönyv rendelkezik, amelynek során kimondja, hogy a közös tulajdon által okozott kárért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek.

A fenti előírás értelmében tehát egy hasonló típusú esetben teljes kárigényünket jogosultak vagyunk a tulajdonostársak bármelyikétől követelni. Természetesen, hasonló körülmények bekövetkezésekor a tulajdonostársak a későbbiekben elszámolhatnak egymás között.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Amennyiben az adott épület társasházi formában működik, abban az esetben a felmerült kár megfizetéséért szintén a tulajdonostársak tartóznak felelősséggel, azonban ezen esetben igényünket - a könnyebb ügyintézés céljából - érdemes a közös képviselő részére bejelenteni – mondta végezetül dr. Csapó Szandra.

Nem a károsultnak kell a lakásbiztosítóhoz mennie

Tanácsos mindezekről jegyzőkönyvet felvenni. A jegyzőkönyvben pontosan rögzíteni kell a ház tulajdonosának, közös képviselőjének nevét, címét, saját nevünket, címünket, a kár időpontját, pontos helyét és a kár leírását.

Fontos, hogy a jegyzőkönyvet minden érintett írja alá és kérjen belőle egy másolati példányt. Ezt követően lehet elvinni az autót szervizbe, ahol javítási árkalkuláció kérhető, vagy megjavíttatás esetén számla.

A számlát, vagy a javítási árkalkulációt és a helyszínen felvett jegyzőkönyv másolati példányát el kell küldeni a ház tulajdonosának vagy a közös képviselőnek postán tértivevényes levél kíséretében, melyben felszólítják őket a fizetésre.

Előfordul, hogy a tulajdonos, vagy közös képviselő a lakásbiztosítóhoz irányítja a károsultat. Ám ezt nem szabad elfogadni, hiszen itt más a helyzet, mint a gépjármű kötelező felelősségbiztosítása esetén, ahol közvetlenül kell a károsultnak a biztosítóhoz fordulnia.