A személyiségi jogok megsértése és azok szankcionálása (2. rész)

Citizen four, vagyis a négyes számú állampolgár volt Snowden álneve

A mai nap a Titanic Filmfesztivál keretében Magyarországon másodjára is levetítik az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémbotrányának, Edward Snowden általi kirobbantásáról készült filmet, a Citizenfourt. Az ügy kapcsán korábban a Jádi Németh Ügyvédi Iroda büntetőjogász szakértőjét, dr. Somos Zoltánt a hatályos magyar szabályozásról, az egyes jogosultságok mibenlétéről,a személyiségi jogok megsértése és azok szankcionálása jogi környezetéről kérdeztük, most a kétrészes írás második részét olvashatja.

A kétrészes írás itt olvasható első részében arról írtunk, hogy Magyarországon a napokban levetítették az Egyesült Államok egyik legnagyobb kémbotrányának, Edward Snowden általi kirobbantásáról készült filmet, a Citizenfourt.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda büntetőjogász szakértője Dr. Somos Zoltán az első részben kifejtette: a személyiségi jogok közé sorolt egyes jogosultságok védelmének kérdése igen nagy jelentőségű, nap, mint nap újabb és újabb aktualitást nyer.

Míg a véleménynyilvánítás szabadsága és annak terjedelme mások megsértésével is járhat, addig az élethez való jog sérelme visszafordíthatatlan folyamatokat, adott esetben terrortámadásokat is jelenthet. Fontos tehát megvizsgálni az egyes jogosultságok mibenlétét a büntetőjogász szemszögéből.

Kiemelendő a kép- és hangfelvétel kérdése

A felsorolt kategóriák közül kiemelendő a kép- és hangfelvétel kérdése. Hatályos Bűntető Törvénykönyvünk két új tényállást is megfogalmaz a becsület csorbítására is alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel készítése, illetőleg azok nyilvánosságra hozatala vonatkozásában. A két tényállás közvetlenül a rágalmazás törvényi tényállását követi, jól meghatározva ez által azok lehetséges kapcsolatát más bűncselekménnyel is.

A Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője felhívta a figyelmet e körben a hamis vádhoz vezető törvényi tényállás elkövetésének lehetőségére is. A fotózás, a hangfelvétel készítés és azok nyilvánosságra hozatala a rajta szereplők hozzájárulásával kell, hogy megtörténjen.

Engedély hiányában is lehetséges azonban abban az esetben, ha azt a személyek közötti kapcsolat, a készítés célja, vagy a társadalmi életben kialakult gyakorlat megalapozza. A nyilvános közéleti eseményen történő részvétel során a fotózás és kiemelés lehetséges, ez a helyzet a nyilvános közszereplés esetén is. A rejtett kamerával készített felvételek ugyan a büntető eljárásban bizonyítékként felhasználhatók, azonban felhasználásukért polgári perben adott esetben igény érvényesíthető.

Bűncselekmények elkövetésének megelőzése céljából, ugyancsak megengedett kamerák használata, azonban a cél legitimitása a legfontosabb vizsgálandó kérdés. A felvétel azonban csak meghatározott ideig tárolható és csak meghatározott célból tekinthető meg és használható fel. A legitim célt megalapozhatja cégek esetében azok gazdasági érdeke is.

Az úgynevezett célhoz kötöttség elvét jelenti egyébként, hogy mindenkinek joga van tudni, hogy ki, hol, mikor és milyen célból használja fel adatát, de jelentheti a büntető eljárás azon fontos elvét is, hogy milyen célból és kivel szemben lehet titkos információgyűjtést, titkos adatszerzést alkalmazni, kiterjeszthető-e az, és kivel szemben – hangsúlyozta dr. Somos Zoltán. E körben hivatalos személyek esetén a jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy adatszerzés, míg magánszemélyek esetében a tiltott adatszerzés Büntető Törvénykönyvbeli szabályozottsága biztosít védelmet.

A szankciók kérdése

Az egyes jogosultságok megsértésének szankciói a polgári jogitól egészen a büntetőjogi eszköztárig terjedhetnek. Polgári jogi értelemben beszélhetünk a jogsértés megállapításáról, az attól való eltiltástól, elégtételről, az előző állapot helyreállításáról, vagy akár kártérítésről, sőt adott esetben sérelemdíjról is.

A bírság kiszabása és a büntetőjogi eszközök alkalmazása úgyszintén nagyon fontos szerepet tölthet be. A sérelemdíj esetén megjegyzendő, hogy az sokszor lelki jellegű hátrány kompenzálására is alkalmazható. Ezen esetekben ugyanis nincs bizonyítható hátrány, de mégis maga a jogsértés az adott személy életpályáját illetően súlyos, káros kihatással is lehet.

dr. Somos Zoltán, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője Forrás: Jádi Németh Ügyvédi Iroda

A sérelemdíj követelhető tehát abban az esetben is, ha a sértett nem tudja bizonyítani a sérelmére megvalósított tett és az azok miatt bekövetkezett hátrány közötti okozati összefüggés meglétét – mutatott rá a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.

A büntetés mértéke

A jogsértést és a felróhatóság kérdését természetesen vizsgálják (büntetőügyekben ez a bűnösség kérdését érinti), azaz hogy a tett, és ennek következtében a jogsértés ténylegesen megvalósult-e. A büntető eljárás során a sértett (magánfél) csak a vagyonában bekövetkezett tényleges értékcsökkenést, költségeit és esetlegesen elmaradt hasznát érvényesítheti.

A kiszabott büntetés ugyan megfelelő súlyú lehet, azonban a külön polgári perben érvényesített sérelemdíj fontos tényezője lehet a bűncselekmény sértettre gyakorolt tényleges hatását illetően. Másik oldalról fontos kiemelni, hogy az új intézmény remélhetőleg nem ad alapot annak tömeges visszaélésszerű gyakorlására – utalt rá dr. Somos Zoltán.

Fontos megemlíteni, hogy mivel az egyes jogosultságok megsértése sokszor fedi egymást, az alkalmazott jogérvényesítések is lehetnek akár polgári, akár büntetőjogi jellegűek (és természetesen jellegüknél fogva merőben eltérőek) méghozzá annak függvényében, hogy természetes személyekről (emberekről) vagy jogi személyekről (cégekről) van-e éppen szó.

A megfelelő szankció megléte és súlya fontos szerepet tölthet be az egyes személyiségi jogokkal való visszaélés esetén, mind a büntető, mind a polgári jog területén, feltételezve a jogsértések súlyát, azok valóságos, tényszerű fennállását.

Bár a megállapítandó sérelemdíjak mértékének tekintetében a bíróságok rövidesen kialakítják gyakorlatukat, remélhetőleg azok a sértetteknek okozott sérelemért járó kártalanításon túlmenően megfelelő elrettentést jelentenek a jövőben az ilyen jellegű cselekmények elkövetőivel szemben.

Így természetesen az élethez, a biztonsághoz való jog megsértése, az abba történő durva beavatkozás, de a becsület, a jó hírnév, a titkok jogosulatlan megsértése és az adatokkal való visszaélés különböző módozatai (hivatalos szervek vagy magánszemélyek) esetében is – összegezte végezetül a Jádi Németh Ügyvédi Iroda szakértője.