A fenti kormányrendelet értelmében ugyanis a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület (amelybe beletartozik az összes építményszint hasznos alapterülete) építésére vonatkozóan az építtető 2016. január 1-től nem köteles az építésügyi hatóságtól engedélyt kérni, elegendő, csak „egyszerű bejelentést” tenni, amelyet követően 15 nap elteltével meg is kezdheti az építési tevékenységet.
E bejelentés megtételének elmulasztása 100 ezer forintos bírságot vonhat maga után – figyelmeztetett dr. Varga Katalin.
A bejelentés benyújtásának szabályai
A bejelentésnek az engedélyezési tervdokumentációhoz képest enyhébb tartalmi követelményeit a kormányrendelet részletesen szabályozza. A bejelentést ahhoz a jegyzőhöz, főjegyzőhöz címezve kell benyújtani, amelynek az építésügyi hatásköre tekintetében irányadó illetékességi területén az építési tevékenységet végezni fogják.
Könnyebbség, hogy bejelentést akár papír alapon is be lehet nyújtani, méghozzá az eljáró építésügyi hatóságnál, az Építésügyi szolgáltató pontnál, továbbá az 513/2013. (XII. 30.) kormányrendelet alapján kormányablakban is.
Fontos tudni, hogy amennyiben a kivitelezés során a bejelentési dokumentációtól el kívánnak térni, azt is 15 nappal előbb be kell jelenteni a jegyzőnek – hangsúlyozta a Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda szakértője.
A jegyző vagy főjegyző a bejelentést megvizsgálja és szükséges esetben hiánypótlást rendel el, valamint az építésfelügyeleti tevékenység ellátása érdekében tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot, illetőleg amennyiben az ingatlanon, amelyen az építést végezni kívánják, az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik, értesíti a jogosultat is.
Előtérben a tervezők és a kivitelezők szakmai felelőssége
A kivitelezést a bejelentést követő 15 nap után lehet elkezdeni és az 1997. évi LXXVII. tv. (Étv.) alapján 10 éven belül be kell fejezni. Ezt követően az építés helye szerint illetékes jegyzőtől kell kérelmezni a hatósági bizonyítványt.
Kérdés, hogy a közigazgatási eljárások egyszerűsítését célzó új jogszabály mennyire váltja be a hozzá fűzött reményeket, és előzetes hatósági jóváhagyás hiányában nem eredményezi-e olyan lakóépületek felépítését, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak nem, vagy nem teljesen felelnek meg, és ezért a bontásukat kell elrendelni.
Megjegyzendő, hogy engedélyeztetés hiányában valószínűleg fokozottan előtérbe fog kerülni a tervezők és a kivitelezők szakmai felelőssége is – mutatott rá dr. Varga Katalin.