Németh-Bojtor Imola szerint a fenti műveletre azért lenne szükség, hogy a hatóság az adatokat össze tudja hasonlítani és így hatékonyabb ellenőrzést tud lefolytatni, a visszaélések későbbi megelőzése érdekében.
Azon vállalkozások számára ez a lépés előnyt jelenthet, akik korábban is eleget tettek kötelezettségeiknek, továbbá a központi költségvetés további plusz bevételre tehet szert.
A gyenge pont
A tervezet gyenge pontja, hogy azok a vállalkozások, amelyek kézi számlatömböt használnak, továbbra sem kerülnek az adóhatóság látókörébe, akárcsak azok, akik, eddig sem adtak számlát a kötelezettségük ellenére.
Továbbá az uniós áfa-irányelv tiltja, hogy a vevők adószámát is szükséges legyen feltüntetni a bizonylatokon, ami miatt az automatikus és hatékony ellenőrzés meghiúsul. Így nem csupán jogi, hanem egyéb, gyakorlati akadályba is ütközik az ellenőrzési mechanizmus.
Emiatt alaptalannak tekinthető az az általános és téves feltevés, miszerint az adóhatóság minden számlát látni és egyúttal követni fog – mutatott rá a D.A.S. Könyvelőiroda szakértője.
További költséget jelenthet a cégek számára
Hátrányt jelent, hogy az elektronikus számlázási rendszer bevezetése további költséget jelent a vállalkozások számára, mivel lehetőleg állandó online kapcsolatot követelne az adóhatósággal.
Furcsa fordított helyzetet idézne elő a könyvelési feladatok ellátása során az új rendelkezés, mivel felmerül lehetséges problémaként, hogy a kis értékű ügyletek miatt, a könyvelők munkaterhe növekedne, míg a nagy értékű elektronikus számlákat illetően nem lenne szükség a könyvelésre és az áfa-bevallásra.
Azon kívül nem elhanyagolható kérdés, hogy az így kapott információmennyiséget a hatóság egyáltalán hatékonyan fel tudja-e dolgozni és milyen lépéseket dolgoznak ki az esetleges visszaélések megelőzésére – mondta végezetül Németh-Bojtor Imola.