Miként a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői kétrészes írásuk első részében beszámoltak arról, 2015. december 31. napját követően a többlakásos lakóingatlanban vásárolt lakás, vagy építtetett egylakásos lakóépület kivitelezésére fordított vállalkozói díjat kedvezményes 5 százalékos forgalmi adó terheli.
Tekintettel arra, hogy a kivitelezési munka jellegéből adódóan hosszabb időt vesz igénybe, az újépítésű lakások kivitelezésére és átadására irányuló szerződések hosszabb időre létrejött jogviszonyt keletkeztetnek.
Vannak tehát szerződések, amelyeket a felek még 2015. évben kötöttek, a lakás vagy lakóépület átadására azonban csak 2016-ban került sor. Hogyan számoltak el a felek egymással, amennyiben részteljesítésben állapodtak meg, és az általános forgalmi adó mértéke a részteljesítések között 22 százalékkal csökkent?
A „tényállás"
A kérdés megválaszolása előtt a Barkassy Grünfeld Ügyvédi Iroda szakértői röviden felvázolták a fenti tényállás adekvát jogi értékelését. Az 5 százalékos, kedvezményes áfa alkalmazhatóságát illetően az áfa- törvény értelmében a teljesítés időpontjának van jelentősége.
Az 5 százalékos áfával terhelt kivitelezési tevékenység esetén a teljesítés időpontja megegyezik azzal az időponttal, amikor az építési-szerelési munka eredményeként létrehozott, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő lakóingatlannak a kivitelező és az építtető közötti átadás-átvétele megvalósul.
Ugyanakkor az áfa-törvény lehetővé teszi, hogy a felek részteljesítésben állapodjanak meg, és a részteljesítéseket is teljesítésnek tekinti a jogszabály.
A fentiekből következően a 2016. január 1-jét megelőzően teljesített részteljesítésekre 27 százalékos mértékű, míg a 2015. december 31-ét követően teljesített részteljesítésekre 5 százalékos adómérték alkalmazandó.
Jogvita és per alakulhat ki a felek között
Amennyiben a vállalkozó jogszerűen és szerződésszerűen járt el, úgy a szerződésben nettó vállalkozói díjat határozott meg, és a számláiban a nettó vállalkozói díj mellett a fentiek szerint szerepeltette az adómértéket.
Amennyiben azonban a szerződésből nem tűnik ki egyértelműen a nettó vállalkozói díj összege, és esetleg fennáll a gyanúja annak, hogy a vállalkozó megemelte a nettó vállalkozói díjat csak azért, hogy a 22 százalékos csökkentésből a megrendelő kárára extraprofitra tegyen szert, úgy a megrendelő felléphet a vállalkozóval szemben jogai érvényesítése érdekében.
A körülményektől függően a megrendelőnek lehetősége van kérni a bíróságtól a szerződés módosítását – amennyiben az szükséges –, továbbá kérheti a szerződés 27 százalékos áfát előíró rendelkezése érvénytelenségének megállapítását, vagy esetleg a vállalkozó szerződésszegése okán kártérítési keresetet indíthat a vállalkozóval szemben.
Bármelyik jogérvényesítési utat is választja a megrendelő, az időmúlás általában rontja a jogérvényesítési esélyeket, így egy meglévő jogvita esetén érdemes minél előbb érdemi lépést tenni – tanácsolták végezetül a Barkassy Grünfeld Ügyvédi iroda szakértői.