Dr. Gombolai Éva kifejtette: a közalkalmazottakra ugyanis a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (Kjt-ben) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Márpedig az utóbbi törvény a szabadságokra speciális rendelkezéseket tartalmaz.
A közalkalmazottakat is 20 nap alapszabadság illeti meg egy évben, de a pótszabadságokat nem az életkor alapján kell számolni, hanem a fizetési fokozat száma alapján. Például 5-ös fizetési fokozatban 5 nap pótszabadság jár.
Ilyenkor jár pótszabadság
További pótszabadság járhat, ha a közalkalmazott bölcsődében, nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végez.
Ebben az esetben évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltató nevelő, nevelő-oktató, oktató, illetőleg a neveléssel, oktatással, pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.
Valamint: a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát töltő munkavállalót évenként öt munkanap pótszabadság illeti meg.
A jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között eltöltött napi munkaidőtől függetlenül öt munkanap, legalább ötévnyi, ilyen munkahelyen eltöltött idő után pedig tíz munkanap pótszabadság jár.
Évenként öt munkanap pótszabadság jár a közalkalmazottnak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult – ismertette a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
Életkor szerint nincs pótszabadság
Sajnos a közalkalmazotti törvény kifejezetten kimondja, hogy a közalkalmazottakra az életkor szerinti pótszabadság nem vonatkozik.
A szabadság kiadására már a hagyományos szabályok vonatkoznak, így a törvény értelmében a munkavállaló 7 napról dönthet, ennyit kell a munkavállaló kérésének megfelelően kiadni, mégpedig legfeljebb két részletben.
A többiről a munkáltató dönt a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján, miközben arra kell figyelnie, hogy ellenkező megállapodás hiányában egy évben egyszer legyen 14 egybefüggő szabadság.
Ennek a 14 napnak nem kell mindegyiknek szabadságnak lennie, hozzá lehet számítani a szabadnapot, munkaszüneti napot is – mondta végezetül dr. Gombolai Éva.