Dr. Vágány Tamás kifejtette: már a 2015. január 01-jei bevezetését megelőzően komoly jogi vitákhoz vezetett a kötelező minimálbérről alkotott német törvényi szabályozás.
Az ugyanis a letelepedési helytől függetlenül minden olyan vállaltra és minden munkavállalóra alkalmazni rendelte a törvény rendelkezéseit, akiket Németországban foglalkoztatnak.
Friss bírósági döntés
Egy Berlin-Brandenburgi bíróság friss döntése sem hozott áttörést a kérdésben, de a jogi megítélés tendenciája német ügyvédek szerint kezd kirajzolódni. A törvény alkalmazhatósága nemcsak a tranzit-, hanem a kabotázs tevékenységet végző fuvarvállalatok esetében sem állja meg a helyét.
A fuvarozásban érdekelt vállalkozások különösen érintettek az ügyben. A gyakorlatban a hatóságok még a tranzit fuvart teljesítő cégeken és azok munkavállalóin is számon kérik a minimálbér alkalmazását.
Emiatt korábban már számos panasz és beadvány érkezett a tartományi bíróságokhoz, sőt a kérdéssel a német alkotmánybíróság is foglalkozott.
Eddig azonban még egyetlen ügyben sem született törvényrontó jogértelmezés, amit német ügyvédek az ottani legfelsőbb bíróságtól várnak a későbbiekben – hangsúlyozta a D.A.S. JogSzerviz szakértője.
A döntés indoklása
A Berlin-Brandenburgi Pénzügyi Bíróság februári döntésében komoly kétségeinek adott hangot a törvény más EU-tagállamban bejegyzett cégekre történő alkalmazhatóságát illetően. Emiatt felfüggesztette egy vámhivatali határozat végrehajtását.
A bíróság álláspontja szerint nagyon összetett jogszabályról van szó, amelyek több uniós alapelvet, illetve alacsonyabb szintű uniós rendelkezést is közvetlenül érint. A bíróság kifejtette, hogy a kétségei miatt az ügyben még nem hozható végleges döntés, ehhez álláspontja szerint be kell várni az Európai Bíróság döntését.
Bár a német alkotmánybíróság még érdemben nem döntött a kérdésben, azt korábban kifejtette, hogy nem kellően tisztázott, mit kell németországi belföldi „foglalkoztatás" alatt érteni, és a törvénynek meg kell felelnie az uniós jognak.
A berlini bíróság mostani döntése ugyanakkor már bizonyos tendenciát jelez. Az ítélkezési gyakorlat elutasíthatja a törvény külföldi társaságokra való alkalmazhatóságát.
A mostani döntés tehát a törvény jogalkalmazói kritikáját erősíti ugyan, de továbbra is fennmaradnak az eddigi jogi problémák, és még egy ideig várni kell a szövetségi szintű felsőbírósági jogértelmezésre.
Az érintett cégeknek addig is sajnos szem előtt kell tartaniuk a hatóságok gyakorlatát, jóllehet a jogorvoslati eljáráshoz egyre nagyobb bátorítást érkezik a bíróságok oldaláról – mondta végezetül dr. Vágány Tamás.