A fedélzeti kamerák elterjedésével egyidejűleg az autók tulajdonosainak lehetősége van arra is, hogy visszanézzék, mi történt a kocsival az ő távollétükben. Bár ez elsődlegesen a parkolóban meghúzott és cserbenhagyott járművek esetén különösen hasznos, egyre több olyan felvétel kerül fel az internetre, ahol a szervizben hagyott járműről derül ki, hogy a tulajdonos tudta nélkül extra kalandokban volt része.
Kérdésként merül fel, hogy vonatkozik-e erre a helyzetre külön szabályozás, felelősségre vonható-e a szerviz azért, ha az alkalmazottak kalandos próbaútra visznek egy kocsit, vagy egyszerűen azzal ugranak el fagylaltozni – mutattak rá a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Rögtön meg kell jegyezni, hogy van, akit egyáltalán nem zavar egy ilyen helyzet tulajdonosként, illetve, bizonyos esetekben, a hibafelderítés szükséges eleme a próbaút.
Könnyebb a helyzet, ha a járművel semmi különös nem történik a szerviz területén kívül, bár vannak olyan tulajdonosok, akik kifejezetten rosszallják, hogy a hozzájárulásuk nélkül, szükségtelen módon vezesse más a kocsit.
Sok minden megtörténhet
Az aggodalom pedig jogosnak is tűnik. Történhet ugyanis közlekedési baleset, a gépjármű kárrendezés pedig még vétlenség esetén is sok utánajárást és kellemetlenséget fog okozni nem csak a szerviznek, de a tulajdonosnak is.
Vagy: gondoljunk az objektív bírság alá tartozó gyorshajtásra, egyéb szabálysértésekre, különösen akkor, ha a szerviz tagadja a felelősségét. Érezhetően nincs rendben az sem, ha a szerelők kíváncsiságból feszegetik egy jármű tudását és teljesítőképességét.
Külön szabályozás nem vonatkozik arra, hogy a szerviz kiviheti-e a járművet a telephelyéről, avagy sem. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, illetve a polgári jog alapelvei azonban irányt mutatnak hasonló esetekben.
A javítás, karbantartás vállalkozási szerződésnek minősül, így a szerződésekre vonatkozó általános szabályok, illetve a vállalkozási szerződésre vonatkozó különleges szabályok vonatkoznak rá. Ebből következik, hogy a felek megállapodása az elsődlegesen irányadó. Vállalkozási szerződés esetén a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell végezni.
Gondos tulajdonosként tehát érdemes rákérdezni a jármű beadásakor a km-óraállás egyidejű rögzítése mellett, hogy milyen diagnosztika várható, szükségesnek mutatkozik-e a járművel próbaút megtétele, és azt a munkalapon megjelölni.
A szerviznek természetesen ennek hiányában is a szakma szabályai és az úgynevezett általában elvárhatóság mentén kell eljárnia, illetve a felek általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége alapján is elvárható, hogy a tulajdonost megfelelően tájékoztassák.
Érdemes előzetesen tisztázni
A megrendelő kifejezetten meg is tilthatja, hogy a jármű elhagyja a szerviz területét, ilyen esetben a vállalkozó köteles figyelmeztetni, ha enélkül akár a hiba felderítése, akár a kijavítás eredményesen nem megoldható. A mai diagnosztikai eszközök mellett erre egyre kevesebb példa mutatkozik. Amennyiben mégis szükséges lenne, a felek közösen is elmehetnek próbaútra.
A másik lehetőség: a szerviz ilyen formában nem vállalja a javítást, vagy a feladatot a megrendelő utasításai szerint, a megrendelő kockázatára látja el.
Amennyiben a szerviz tevékenysége során fentiek ellenére kár éri a járművet, úgy a tulajdonosnak kártérítési igénye merülhet fel, hiszen a szerviz a javítást és karbantartást úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos befejezését.
Kár alatt pedig nem csupán az összetört járművet kell érteni, de minden olyan értékcsökkenést, kiadást és költséget, ami a szerviz jogszerűtlen magatartása miatt következett be. Bár a valós piaci viszonyokat illetően elrugaszkodott ötletnek tűnhet, de egy későbbi jogvita esetén döntő jelentőségű lehet tehát, ha a felek a fentiekről egyeztetnek – mondták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.