A törvény tizenegy pontban sorolja fel a mentesítésre alapot szolgáltató élethelyzeteket, melyek közül néhány különösebb magyarázatot nem igényel, mint például a keresőképtelenség vagy a kötelező orvosi vizsgálat tartama – utóbbi kizárólag azon vizsgálatra vonatkozik, melyet munkaviszonyra irányadó szabály ír elő – fejtették ki a D.A.S. JogSzerviz szakértői.
Ezekhez képest kevésbé ismert a véradás idejére, illetve az emberi reprodukciós eljárás tartamára vonatkozó kitétel, pedig a munkáltatónak ilyenkor is kötelezettsége mentesíteni munkavállalóját a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.
Sajnos, bizonyára többen találkoztak már a hozzátartozó halála esetén irányadó két munkanapnyi időtartamra vonatkozó mentesítéssel, melyet nyilván nem pusztán jogi, de emberi tényező is indokolttá tesz.
A szoptató anyák helyzetét is segíti a jogszabály: a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy órára írja elő mentesítésüket a jogszabály, mely ikergyermekek esetén két órát jelent.
Ha a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, esetleg a munkáltatóval kötött megállapodás alapján vesz részt valamilyen oktatáson, a képzésben való részvételhez szükséges időre ugyancsak mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól.
Ugyanez a helyzet, amennyiben a munkavállalót bíróság vagy hatóság személyes megjelenésre idézi – a néhány órás megjelenésért nem szükséges tehát egy egész nap szabadságot felhasználni.
A törvény egyetlen kevésbé körülírt esete a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét: különös méltánylást érdemlő esetekben a munkavállaló által nevezett indok kérdésében a munkáltató mérlegeléssel dönt, míg az elháríthatatlan külső ok (például munkába menet történő baleset miatti tartós hatósági forgalmi korlátozás) nyilvánvalóan nem ennyire szubjektív – hangsúlyozták végezetül a D.A.S. JogSzerviz szakértői.